Az európai uniós projektben a vírusok működését vizsgálják, és azt, hogy hogyan lehet korán felismerni, ha közeleg baj. A jövőben arra is lehetőség lesz, hogy egy covid-teszt azt is megállapítsa, mennyire várhatóan súlyos tüntetek a fertőzöttnél. Részletek a Smart Regions legújabb adásában.
A COVID-járvány talán már távolinak tűnik, de a vírus még mindig velünk van. Mi lesz a következő? Hogyan készülhetünk fel arra, hogy hatékonyabban tudjunk vele megbirkózni? Egy európai projekt ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Két németországi kutatóintézet, egy müncheni és egy augsburgi, a legmodernebb technológiával szerelkezett fel, hogy megértse, hogyan működnek a vírusok. Mert a világjárvány veszélye nagyon is valós.
„A következő világjárvány biztosan jönni fog. És nagy valószínűséggel másmilyen lesz, amely aeroszolok által terjed*. Most megpróbáljuk felállítani az őrszemeket, és megpróbáljuk azt is megérteni, hogyan terjednek a vírusrészecskék a szobában, a repülőgépeken, a buszokon. A következő világjárványra ugyanis nem akarjuk leállítani az életet. Az életnek mennie kell tovább,” fogalmazott Claudia Traidl-Hoffmann, az Augsburgi Egyetem Környezetegészségügyi Intézetének igazgatója.
A koronavírus világszerte több mint 6,9 millió ember halálát okozta és több mint 771 millió embert fertőzött meg (a WHO adatai szerint). A müncheni Helmholtz Központ Környezetegészségügyi Intézete a "PerForM-REACT" nevű európai projektnek köszönhetően csúcstechnológiás berendezéseket szerzett be. Célja a járvány korai felismerése.
„Vannak bizonyos víruscsoportok, amelyeket nagyon szigorúan felügyelünk, például a koronavírusok, flavivírusok, és most már rendelkezésünkre állnak az eszközök és a kommunikációs platformok is, hogy jobban fel tudjunk készülni, és tisztában legyünk az esetleges figyelmeztető jelekkel,” mondta Gregor Ebert, a projekt müncheni vezetője.
Harmadik szintű biológiai biztonságú laboratóriummal rendelkeznek, speciális zárakkal, negatív nyomású helyiségekkel, termikus vírusinaktiváló rendszerrel, valamint olyan mikroszkóppal, amelyet a vírusok molekuláris szintű vizsgálatára használnak.
Kutatási eredményeiket megosztják a projekthez kapcsolódó Augsburgi Klinikai Egyetem laboratóriumával. Itt a különböző vírusok közötti kölcsönhatásokat vizsgálják, valamint azt, hogy hogyan hat a terjedésükre a klímaváltozás, a pollenek vagy a szennyezés.
A projekt teljes költségvetése, amely mindkét kutatást magában foglalja, 18,5 millió euró. A PerForM-REACT projektet teljes egészében az Európai Unió kohéziós alapja finanszírozta.
A kutatás gyors tempóban halad. Corinna Holetschech egy olyan robottal dolgozik, amely képes megjósolni, hogy egy fertőzés súlyos lesz-e vagy sem, még egy pozitív, de tünetmentes betegnél is.
„Ennek segítségével megjósolhatjuk a fertőzés lefolyását. Így remélhetőleg a jövőben, ha valaki elmegy egy tesztközpontba, és pozitív eredményt kap, kaphat hozzá egy prediktív tesztet, és akkor azonnal orvoshoz vagy kórházba küldhetik, hogy megfigyeljék, és remélhetőleg megelőzzék a súlyos lefolyást,” magyarázta az orvostanhallgató.