EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Az osztrák külügyminiszter szerint érdemalapúnak kell maradnia a bővítésnek, de fel kell gyorsítani

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter nyilatkozik, amikor az EU külügyminisztereinek találkozójára érkezik az Európai Tanács brüsszeli épületébe 2023. május 22-én
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter nyilatkozik, amikor az EU külügyminisztereinek találkozójára érkezik az Európai Tanács brüsszeli épületébe 2023. május 22-én Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Arató László
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Alexander Schallenberg kijelentette, hogy a bővítés az EU legnagyobb és legfontosabb geostratégiai eszköze, nem pedig bürokratikus próbálkozás. Az osztrák kormány álláspontja, hogy már jövőre meg kell kezdeni a jelölt országok fokozatos integrációját.

HIRDETÉS

A State of the Union című műsorunkban ezen a héten is Stefan Grobe számít a figyelmükre. Az adás központi eleme egy exkluzív interjú Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel, amelyet az alábbiakban teljes egészében közlünk.

- Josep Borrell külügyi főképviselő Kijevben azt mondta, hogy az EU-tagság lenne a legerősebb biztonsági kötelezettségvállalás, amit az EU Ukrajnának nyújthat – ez azt jelenti-e, hogy Ukrajna számára itt van némi enyhítés, és hogy a biztonsági érvek felülmúlják az egyéb szempontokat, például a jogállamiságot vagy jó kormányzást?

- A bővítés a legnagyobb és legfontosabb geostratégiai eszközünk. Ez nem bürokratikus próbálkozás. A múltban ezt közösségként bebizonyítottuk. Gondoljunk csak Görögország, Spanyolország vagy Portugália csatlakozására, megvédtük a fiatal demokráciákat. Tehát most is ennek a gondolkodásnak kell érvényesülnie. De nem fordulhat elő, hogy egyes országok a gyorsforgalmi sávban vannak, mások pedig az oldalvonalon. Úgy gondolom, hogy ez geostratégiai, súlyos hibája lenne az Európai Uniónak. Érdemalapúnak kell maradnia a folyamatnak. Egyesek számára nem lehet kötelező az, ami mások számára nem. Tehát, egy mondatban, nem szeretném az „Állatfarmot” megvalósulni látni a tagjelölt országok esetében: minden tagjelölt ország egyenlő, de egyes országok egyenlőbbek, mint mások. Nem ezt a megközelítést kellene alkalmaznunk.

- Ami a Nyugat-Balkánt illeti, kormánya támogatja ezen országok fokozatos integrációjának megkezdését 2024 végéig, a teljes jogú tagság felé vezető úton – mi a tervük?

- Ez nem csak a Nyugat-Balkánra vonatkozik. Úgy gondoljuk, hogy Ukrajna számára is a fokozatos integráció lenne a válasz. A lényeg az, hogy magunk mögött kell hagynunk a bináris gondolkodást: vagy nulla, tehát nem vagy tag, vagy egy, tehát teljes jogú tag vagy. Ez bebizonyította, hogy a balkáni megközelítés helytelen. 20 évvel Szaloniki után sehol sem vagyunk. Tehát el kell ismerni, hogy a bővítés egyben geostratégiai törekvés is. Ahelyett, hogy megvárnák, amíg mindenben megegyeznek, gondoljon az ukrajnai mezőgazdaságra, az ukrajnai kohéziós politikára vagy másokra. Be kellene fogadnunk, be kellene hoznunk őket.

- Jelenleg a helyzet Szerbia és Koszovó között olyan feszült, amennyire csak lehet. Az a gondolat pedig, hogy két leendő EU-tag erőszakosan egymásnak megy, kicsit elbizonytalanít... mi a véleménye?

- Elveszítettük minden önbecsülésünket? Mi volt az európai integráció gondolata? Mi volt az elején? Második világháború, Franciaország és Németország egymás ellenségei. Nézze meg a dél-tiroli Alto Adigét, amely Bécs és Róma közötti buktató volt. És mi történt? A válasz az európai integráció volt. Akkor most miért kételkedünk magunkban? Úgy gondolom, hogy bennünk ugyanazok a hibák vannak, és úgy gondolom, hogy arra, ami Koszovó északi részén történt, valójában azt kell mondanunk Európának, hogy gyorsabban kell haladnunk. Ezek az emberek csalódottak, vártak, 20 éve megígértük nekik, hogy teljes értékű családtagok lehetnek. Ez nem értük el.

- A Nyugat-Balkán már régóta a várakozik – és ennek megvannak az okai. Most őszintén és reálisan: hogy látja, mikor csatlakozhat az EU-hoz?

- Az előrejelzések nehézek, különösen, ha a jövőre vonatkoznak, ahogy mondani szokták. Charles Michel kitűzte a 2030-as dátumot. Szerintem jó, ha legalább politikailag szem előtt tartunk egyfajta időkeretet. A lényeg az, hogy pontosan 20 évvel ezelőtt a thesszaloniki csúcson megígértük a régió minden egyes országának, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává válnak. Szóval, szedjük össze magunkat. Tegyük oda a pénzünket, ahol szükség van erre, ne csak beszéljünk róla, és haladjunk előre, mert szerintem a válasz az európai integráció. Legalábbis mindig így gondoltuk, amikor nyugat-európai konfliktusokról volt szó, miért ne lehetne ugyanígy Délkelet-Európában?

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kuleba: „Nem szabad, hogy az EU megreformálása akadályozza a bővítési folyamatot”

Ursula von der Leyen szerint valódi változás jöhet a nyugat-balkáni bővítés ügyében az EU-ban

EU-csúcs: most döntenek a legfontosabb posztokról