A nagy élelmiszergyártók általában későbbi anyagi ellentételezéssel váltják ki a termékeik károsanyag-kibocsátását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem szennyeznének.
Egy európai fogyasztóvédelmi szervezet szerint félrevezetőek az élelmiszerek esetében alkalmazott klímasemlegességre utaló matricák. Szerintük ugyanis az élelmiszereket lehetetlen károsanyag-kibocsájtás nélkül előállítani. A szakértő ezért betiltatná az ilyen matricákat.
Nem szabadnak a fogyasztókat az élelmiszerek klímasemlegességére utaló marticákákkal felcímkézni, mert azok félrevezetőek. Ez áll az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) kedden közzétett friss jelentésében.
A jelentés szerint a matricák mögött nincsenek tudományos tények, hiszen az élelmiszerek előállításához mindig szükség lesz majd szén-dioxidra. A fogyasztóknak azt javasolják, az étrendjük megváltoztatásával, például a növényi alapú táplálkozással próbálják védeni az élővilágot.
"Szerintünk ezek a matricák zöldmosdatást jelentenek. Helytelen dolog 100 százalékban szén-dioxid-semlegesnek hívni egy terméket, ez a fogyasztók félrevezetése. A vásárlók képtelenek a szupermarketben ellenőrizni azt, hogy ezek kibocsátási szekvenciák valóban hitelesek" - mondta az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet szakértője, Emma Calvert.
A nagy élelmiszeripari cégek gyakran úgy szerzik meg a karbonsemleges matricát a termékeik számára, hogy a szennyezést pénzzel megváltják.
"A cégek karbonkrediteket vásárolnak, amivel ellensúlyozzák a kibocsájtásukat. Ezzel viszont az a probléma, hogy ez egy szennyezz most, fizess később hozzáállás. Vagyis most szén-dioxiddal szennyeznek, aztán pedig valamikor majd fizetnek, például a jövőbeli faültetési projektekért" - tette hozzá a szakértő.
Az ilyen kompenzációs sémákban a jóvátételezés évekkel a szennyezés után történik és nem garantált. Addigra ugyanis a szárazság, vagy más tényezők miatt ezek a fák eltűnhetnek. A BEUC szerint egyébként ezeket a matricákat leginkább a marketing-értékük miatt alkalmazzák a cégek.
Az európai fogyasztók több, mint fele mondta azt, hogy a környezetvédelmi szempontok befolyásolják a vásárlásnál. A civilek már egy évvel ezelőtt az ilyen címkézési gyakorlat felszámolását kérték az Európai Bizottságtól.