Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kiderült, miért nem csatlakozik Magyarország az európai ügyészséghez

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews  és MTI
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a parlamentben
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a parlamentben   -   Szerzői jogok  MTI/Koszticsák Szilárd

Egyebek mellett Magyarország európai ügyészséghez történő csatlakozásról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő napirend előtt közölte: frakciója ismét kezdeményezi Magyarország európai ügyészséghez történő csatlakozását. 

Indoklásként elmondta, a magyar társadalmat, családokat "válságállóvá" kell tenni, meg kell védeni a negatív gazdasági hatásoktól, ehhez pedig pénz kell. Szerinte az ország csak akkor kapja meg az EU helyreállítási alapjából neki járó 5800 milliárd forintos összeget, ha a kormány a többi között megkezdi a rendszerszintű korrupció felszámolását.

Kunhalmi Ágnes szerint nem helytálló az a kormányzati érvelés, hogy a csatlakozás szembenáll az ország szuverenitását garantáló alaptörvénnyel, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország egyes hatásköreit az unió intézményei útján gyakorolja.

Az Európai Ügyészség az EU független szervezete, amelyhez az Unió 27 tagállama közül 22 csatlakozott. Feladata az EU költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és vádemelés.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány szerint az Európai Bizottság politikai okból tartja vissza az uniós forrásokat.

Elmondta, hogy a magyar kormány mindvégig egyetértett az európai ügyészség létrehozását indokló célokkal, de szerinte

a csatlakozással a tagállamok, a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az EU-nak.

A csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését - magyarázta, jelezve, hogy az együttműködésben Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország sem vesz részt.

Szerinte az ügyészséget úgy alakították ki, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával, központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát. 

Ugyanakkor hangsúlyozta: az, hogy Magyarország nem vesz részt az európai ügyészégben, nem eredményezi az EU pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények elleni küzdelem hazai színvonalának csökkenését.

Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi egyébként éppen előző nap dícsérte meg Magyarországot, hogy bár nem tagja a szervezetnek, de - az általa ellenpéldaként említett Lengyelországgal szemben - eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.