Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Álmatlan éjszakákat fog okozni az Európai Ügyészség a hozzá nem csatlakozott Magyarországon is

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Vizsgálat előtt (illusztráció)
Vizsgálat előtt (illusztráció)   -   Szerzői jogok  AP Photo/David Duprey

Egy pitinek mondható, túlárazott szoftvervásárlás ügyében négyen kerültek a rács mögé Horvátországban. Ketten közülük állami tisztségviselők, sőt egyikük még miniszter is volt. Ez utóbbi még csak nem is élt nagy lábon különcködő életet: nem volt hivalkodó háza, és nem méregdrága nyaralásokon pihente ki fáradalmait. Az okozott kár „csupán” 1,8 millió euró, ami a jéghegy csúcsa ahhoz az 50 milliárd euróhoz képest, amit csak áfacsalásban tüntetnek el évente. Esetét újságírók derítették fel, akik tájékoztatták a rettegett OLAF-ot, az Európai Csalás Elleni Hivatalt, amelytől a hosszas huzavona után nyáron felállított Európai Ügyészség vette át a vizsgálatot, és habozás nélkül, kemény kézzel lecsapott. A bűnüldöző testülethez a magyar kormány – különböző okokra hivatkozva – nem kíván csatlakozni, a valós okok azonban bizonyára mélyebbek. Hatszáznyolcvanezren viszont úgy gondolják, hogy a bűnözésnek Magyarországon is megálljt kell parancsolni, és már két éve aláírásukkal támogatták a csatlakozást. Ezt tűzte ki egyik céljául az ellenzéki összefogás kormányfőjelöltje is.

Miután a rendőrök befejezték a házkutatást, a nyomozók az udvarra kísérték a férfit, aki kelletlenül kinyitotta a család tulajdonában álló három autót. Ezeket is felületesen átvizsgálták, majd néhány perc elteltével visszaindultak a Žalac házaspár otthonába, az északkelet horvátországi, a magyar határtól nem messze fekvő Vinkovciban.

Ekkor pattant el a húr. A volt miniszter férje már nem bírta cérnával, és az ácsorgó újságírókon töltötte ki a dühét. Kivált az egyik, a Telegram tudósítója szúrt neki szemet, és kertelés nélkül neki támadt.

„Hogy van, Hedl úr? Mindent tudok Önről! Lesz Önnek ennél komolyabb gondja is! Gyújtson gyertyát mindenszentekre!” – fenyegette a mutatóujjával Mario Žalac.

Feleségét, Gabrijela Žalacot előző nap tartóztatták le három bűntársával együtt, és az éjszakát már a fogdában töltötte.

A nyomozást az Európai Csalás Elleni Ügynökség (OLAF) adatai alapján indította az Európai Ügyészség.

A gyanú szerint az uniós alapok minisztere, egyben az uniós alapokat kezelő ügynökség, a SAFU felügyeleti vezetője úgy alakította át a 2017-es és 2018-as közbeszerzési terveket, hogy az a harmad- és a negyedrendű gyanúsítottak cégeinek kedvezzen.

Az ügynökség a piaci árnál drágábban vásárolt volna szoftvert. A miniszter nyilvános tender helyett meghívásos pályázatot írt ki, és ott túlárazva, közel 10 millió kunáért, csaknem félmilliárd forintért rendelte volna meg az alkalmazáscsomagot. A feladattal meg is bízta Tomislav Petricet, a SAFU igazgatóját – most a másodrendű gyanúsítottat. A miniszter egyúttal utasította az ügynökség munkatársait, hogy ne nagyon firtassák, miért nem írtak ki nyilvános tendert, és ne kössenek bele az árba sem.

A közbeszerzési hatóság ennek ellenére, még 2017-ben gyanút fogott, és leállíttatta a beszerzést, Gabrijela Žalacot azonban ez nem tántorította el egy újabb próbálkozástól. Egy másik, nyilvános pályázatot hirdettek, ahol a harmadrendű gyanúsított immár 13 millió kunás „ajánlatot” tett. A szoftver árának 85 százalékát az unió kohéziós alapjából finanszírozták. Az összeget végül átutalták a gyanúsított cégének, amely a pénzt részben a cégvezetőnek és a másodrendű vádlottnak továbbította, egy részét pedig készpénzben vették fel.

A szoftver állami beszállítója – jellemző módon – egy olyan cég volt, amely egyetlen embert foglalkoztatott, bankszámláját pedig zárolták.

Ebben az időszakban Gabrijela Žalac töltötte be a szakminiszteri posztot, aki a kormányzó HDZ politikusa, és a Plenković-kormány EU-minisztere volt 2016 és 2019 között.

Az ügylet során a Horvát Köztársaságot és az Európai Uniót összesen 1,8 millió euró, vagyis nagyjából 660 millió forintos kár érte – közölte az Európai Ügyészség.

Szinte piti ügy – mondhatnánk, de a volt miniszter őrizetbe vétele hatalmas publicitást kapott Horvátországban.

Luxusautó az udvarban

Gabrijela Žalacra nem véletlenül figyeltek fel a hatóságok, elsősorban azonban az újságírók.

Egy legalább ötvenezer euróba kerülő E-osztályú Mercedes parkol már hosszabb ideje a Žalac házaspár lakóházának udvarában– jelentette képekkel alátámasztott tudósításában a reggeli zágrábi napilap, a Jutarnji még 2019 márciusában. Az autó nem szerepelt az akkori miniszter vagyonnyilatkozatában. A lakóház és az udvar ugyanaz volt, ahol Žalac őrizetbe vétele után a minap házkutatást tartottak.

A rendszám alapján a riporterek kiderítették, hogy a Merci egy autóbérléssel foglalkozó šibeniki vállalkozó tulajdona. A luxusautó napi bérleti díja legalább 1250 kuna, durván 60 ezer forint volt.

A magyar gyakorlattól eltérően a horvát politikus nem futamodott meg a mikrofonok elől.

„Ez a szüleim autója, és nem értem a felhajtást. Ha majd én veszek egy autót, ami az én tulajdonomba kerül, akkor beszámolok róla a vagyonnyilatkozatomban” – mondta a horvát törvényhozás, a Sabor előcsarnokában.

Az állította, hogy az autót a fivére azért parkolta náluk, mert édesanyjuknál nem volt hely.

„A szüleim két hónapja vették” – közölte Gabrijela Žalac, majd nyomban helyesbített: „Pontosabban bérlik, és talán majd meg is veszik.”

Akkor köszönt el durcásan, amikor rákérdeztek: vajon lemond miniszteri posztjáról, ha büntetőeljárást indítanak ellene. Nem sokkal korábban ugyanis egy kislányt ütött el, mint kiderült: érvényes jogosítvány nélkül.

A Jutarnji az elhangzottak után Žalac minisztériumában is tájékozódott, ott azonban azt a választ kapták, hogy a kérdéses Mercedes nincs a család tulajdonában, és nem is bérlik.

A szomszédok viszont Vinkovciban azt állították: a drága kocsi már hónapok óta Žalacék bejárójában áll, és kizárólag a miniszterasszony férje ül a volán mögé, az a Mario Žalac, aki a házkutatás után rárivallt az újságírókra.

A Szoftver-ügyet nem a hatóságok, hanem az újságírók robbantották ki

Az Európai Ügyészség vizsgálata után – csalás gyanújával – négy gyanúsítottat vettek őrizetbe: Gabrijela Žalacon kívül Tomislav Petricet, a SAFU igazgatóját, valamint Mladen Šimunacot i Mirko Jukićot, a szoftvert leszállító cég képviselőit.

Magától értetődően Szoftver-ügyként híresült el az eset Horvátországban.

Gabrijela Žalac ügyetlenségére jellemző, hogy még a kenőpénz útját sem volt képes leplezni. Egy céget alapított, amely egy éven havi tízezer kunás, közel félmillió forintos közvetítői díjra volt jogosult csak az eszéki Koteks révén – tárta fel a Telegram.

A botrány után a horvát ügyészség és a korrupció elleni hivatal napokig nemigen hallatott magáról. Ez utóbbi rövidítése betűszóval az USKOK (ejtsd: uszkok), egy jelképes szójáték, a történelemben ugyanis az uskokok a török behódolás elől az Adria partjára menekülő keresztény szabadságharcosok voltak a 16. században, akik időnként és szükség esetén útszéli haramiaként tengették az életüket. Az USKOK egyébként az európai OLAF horvát megfelelője.

Vezetője, Vanja Marušić a letartóztatások után egyszer szólalt meg: egy szelfi videóban élesen bírálta azokat, akik szerint a Szoftver-ügy az általa irányított hivatal blamája. Azt állította, hogy a horvát nyomozók mindent munkát elvégeztek, majd az Európai Ügyészség egyszerűen átvette tőlük az ügyet. Mindenki, aki ennek az ellenkezőjét állítja, nem ismeri a jogi eljárásokat – tette hozzá.

Ezzel szemben a Horvátországból delegált európai ügyész egyértelműen megcáfolta az USKOK vezetőjét. Az Európai Ügyészség nem a horvát USKOK-tól, hanem az európai OLAF-tól kapta az első jelzéseket a Žalac-ügyről – mondta Tamara Laptoš. Amikor vizsgálódni kezdtek, Horvátországban semmilyen nyomozás nem folyt, ami azt jelenti, hogy az ügyet egy fiókba süllyesztették, és nem foglalkoztak vele – mondta egy televíziós élő adásban.

Ezek után Zlata Hrvoj Šipek főügyész és Vanja Marušić, az USKOK vezetője kelletlenül elismerte, hogy valóban elmulasztották tájékoztatni az Európai Ügyészséget a fejleményekről.

Tamara Laptoš európai ügyész nyilatkozata csak megerősíti a történtek időrendi sorrendjét: 2019 júliusában a Telegram több, hivatalos és nyilvánosan elérhető forrásra támaszkodó cikkben tárta fel a túlárazott szoftver vásárlásának körülményeit.

Ezt követően a korrupcióellenes nemzeti hivatal, az USKOK nyomozást folytatott, több embert kihallgatott, bizonyos dokumentumokat lefoglalt, majd végül arra a következtetésre jutott, hogy „nem találtak bizonyítékot bűncselekmény elkövetésére”. A vizsgálatot megszakították, és hivatalosan soha nem indítottak nyomozást.

A Telegram újságírói ezek után közvetlenül az OLAF-hoz fordultak.

A tények ismeretében már érthető, hogy Gabrijela Žalac, volt miniszter férje, Mario Žalac a házkutatás során miért szúrta ki és fenyegette meg épp a Telegram újságíróját.

A részleteket csak azért írtam le aprólékosan, hogy kiderüljön: az Európai Ügyészségtől eltérően a nemzeti hatóság hajlamos kesztyűs kézzel bánni azokkal, akik az uniós adófizetők pénzét csapolják meg.

Az Európai Ügyészség nem vesztegette az idejét

A június 1-jén létrejött Európai Ügyészségnek a négy kikényszerített horvátországi őrizetbe vétel volt az első, nagy port kavart esete, elvégre állam tisztségviselők kerültek rács mögé. Az intézmény azonban addig sem tétlenkedett.

Németországban októberben 13 luxusautót foglaltak le. A bűncselekmény azonban sokkal szerteágazóbb volt. A visszaszerzett vagyon teljes összegét az elkövetkező napokban, hetekben fogják felmérni, a becslések szerint azonban mintegy 13 millió euróra rúg.

Az olasz Ndrangheta bűnszervezethez köthető áfacsalás-sorozat központja a a németországi Eichstättben és Milánóban volt. Egy olasz autókereskedő luxusautókat vásárolt német autókereskedőktől az uniós áfarendszer keretében, azaz – külföldre irányuló vásárlás címén – nem fizettek áfát. A csalárd rendszer révén igencsak busás haszonra tettek szert, amit egyszerűen zsebre vágtak.

A módszert már korábban részletesen leírta Nick Thorpe, a BBC kelet-európai tudósítója az étolaj példáján.

Egy étolajjal megrakodott kamion döcög át egy folyami hídon az egyik uniós tagországból, A-ból a másikba, B-be. Mindkét ország tagja Schengennek, a vámmentes európai kereskedelmi övezetnek. Nincs tehát határ- vagy vámellenőrzés.

A kamion megérkezik a célállomásra – néha csak papíron.

Az A országban levő cég könyvelője kitölti az áfa visszatérítési űrlapot, hisz az étolajat A országból B országba exportálták, és ez utóbbiban fogják értékesíteni. Az áfát tehát a B országban kell elszámolni.

Valamivel később, akár már ugyanazon a napon a kamionsofőr hidegvérűen visszavezeti a szállítmányt a kiindulási pontra, A országba. Az étolaj itt kerül a boltok polcaira, ahol áfamentesen, vagyis olcsóbban árusítják.

Egy Magyarországon állomásozó, a korrupciós ügyek feltárását végző amerikai diplomata szerint csupán 2015-ben a magyar kivitel és behozatal közötti áfakülönbözeti szabálytalanságok értéke elérte a 3,37 milliárd dollárt. Az áfacsalások egyik áldozata ugyanis egy történetesen épp étolajat előállító amerikai cég volt, amely a magyar piacon szabályosan ugyan, de versenytársainál épp az áfával drágábban adta termékét. Nem is ment az üzlet.

Vélhetően épp az áfacsalás feltárása vezetett az amerikai hatóságok azon döntéséhez, hogy magyar állampolgárokat tiltottak ki az Egyesült Államokból.

Az eddig feltárt esetek azonban csak a jéghegy csúcsát képezik. A becslések szerint az uniós tagállamok évente 50 milliárd euró áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Tagállami beszámolók szerint emellett 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra – írja az Európai Ügyészség honlapján.

Az uniós hatóság egy másik nyomozása után az olasz pénzügyőrség, a Guardia di Finanza november 4-én 900 ezer euró értékű „vagyontárgyakat” foglalt le uniós pénzeszközökkel való visszaélés miatt.

A sétahajónak álcázott „vagyontárgyak” tulajdonképpen jachtok és katamaránok voltak, amelyeket hat leleményes calabriai vállalkozó az unió által finanszírozott Egy versenyképesebb Calabria elnevezésű program keretében vásárolt. Eredetileg a térség idegenforgalmi fejlesztését volt hivatott előmozdítani, a gyanúsítottak azonban soha nem használták a hajókat Calabriában. Szicíliára szállították őket, ahol nagyobb hasznot hajtottak.

A gyanúsítottak visszaéltek az uniós pénzeszközökkel, mivel a hajókat nem az eredeti, tervezett célra használták – szögezte le a luxemburgi székhelyű EPPO, az Európai Ügyészség hivatala, amelynek feladata „az európai adófizetők pénzének védelme a bűnözőktől”.

Az Elios-ügy

Az ügyészség egyik legfőbb szövetségese az Európai Csalás Elleni Hivatal.

Az OLAF 2018 elején nyilvánosságra hozott jelentésében a többi között azt írta, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. közbeszerzéseinél 35 vizsgált projektből 17 esetében szervezett csalás történt. Az OLAF ezért a teljes támogatási összeg, 13 milliárd forint megvonását javasolta. Az ügyben a Magyarországon indított nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a magyar kormány pedig kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit.

Az illetékes EP-bizottság elnöke meglepőnek nevezte az Elios nyomozás megszüntetését

„Ez a döntés, amit immáron a minisztérium is megerősített tulajdonképpen, hogy valóban nem küldik ki az Elios-projektek számláit Brüsszelbe, azt jelenti, hogy a kormány is belátta, hogy nincs esély rá, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, hogy az Elios-projekteket szabályszerűen, törvényesen bonyolították le, és biztosak benne, hogy amennyiben leadnák az Elios-számlákat, azt a Bizottság nem fizetné ki, ahogy azt előzetesen jelezte is a Bizottság, 100%-os pénzügyi korrekciót javasolnának, tehát egyetlen fillért sem kapna a magyar kormány uniós támogatásként az Elios-projektekre” – írta az ügyet szorosan követő Jávor Benedek akkori EP-képviselő blogbejegyzésében.

Ez azt jelenti, hogy a teljes 13 milliárd forintos keretet a magyar költségvetésből kell finanszírozni – magyarán a magyar adófizetőkkel fizettették meg a miniszterelnöki vő kétes közvilágítási projektjét.

Az ellenzéki politikus szerint egyébként az Európai Bizottság az Elios és a négyes metró ügyében folytatott vizsgálathoz kötötte 2018-ban, hogy rendezzék a befagyasztott uniós kifizetések ügyét.

A 2014-2018 közötti kohéziós alapok elköltését vizsgáló OLAF 2019 szeptemberében bemutatott jelentése szerint Magyarország negatív rekordot döntött. Az EU-tagállamok közül innen kellene a legnagyobb arányú uniós forrást visszakérni.

A magyar kormány, illetve a magyarok viszonyulása az Európai Ügyészséghez

Magától értetődő, hogy ilyen előzmények után a magyar kormány a körömszakadtáig ellenezte, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Sértené az ország szuverenitását, az Európai Ügyészség első vezetőjének a személye pedig önmagában cáfolja a szervezet hatékonyságát – érvelt a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzáfűzte: arról a Laura Codruța Kövesiről van szó, aki Romániában koncepciós eljárásokat folytatott magyar politikusok ellen. Nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy egy ilyen szervezetet vezessen, magyarellenessége pedig vitán felül áll – mondta.

Laura Codruța Kövesi kinevezését 2019 októberében hagyták jóvá. Mandátuma hét évre szól, és európai főügyészként az a feladata, hogy nyomozzon és büntetőeljárást indítson az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció, pénzmosás ügyében. A jogász 2013 és 2018 között a román Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) vezette – emlékeztetett egy helyi portál. Hivatali idején összesen több mint 2000 ügyet vizsgáltak meg, ezer embert állítottak bíróság elé, és 900-at el is ítéltek, köztük, polgármestereket, szenátorokat és kormánytagokat is – nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A bűn ugyanis nem nemzethez köthető.

Laura Codruța Kövesi, lánykori nevén Lascu, 1973. májusában született Sepsiszentgyörgyön. Édesapja, Ioan Lascu 1980 és 2010 között a medgyesi ügyészséget vezető főügyész volt. Laura ugyanebben városban végezte az általános, majd a középiskolát, és itt kosarazott is annyira jól, hogy Románia junior női kosárlabda-válogatottjával 1989-ben Temesváron Európa-bajnoki ezüstérmes lett.

Anyanyelvén kívül beszél angolul, franciául, és egy kicsit magyarul.

„Magyarellenességének” egyik jeleként 2002-ben férjhez ment Kövesi Eduárd mérnökhöz, egy kommunikációs cég Szeben megyei igazgatójához, akitől 2007-ben elvált, ám férje magyar vezetéknevét a mai napig megtartotta.

Egyetemi tanulmányait 1991 és 1995 között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán folytatta.

Magyarország megfigyelőként fog részt venni az Európai Ügyészség munkájában – jelezte az intézmény megalakulása előtt Varga Judit igazságügyi miniszter, hivatalosan azonban több más EU-tagországgal: Lengyelországgal, Írországgal, Dániával és Svédországgal együtt alapítóként kimaradt az intézményből.

Eredetileg, különböző indokokkal, nyolc tagország maradt ki a csatlakozásból – írta 2020-ban megjelent dolgozatában Ormándy Marcell Ottó, a Nagy-Európa Intézet főtitkára az ELTE gondozásában megjelent dolgozatában. A közben kilépett Egyesült Királyság és Írország hagyományosan kevésbé működik együtt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben (AFSJ), míg Dánia a teljes szakpolitikai együttműködésből kimaradt. Svédország, és kezdetben Hollandia arra hivatkozott, hogy igazságszolgáltatási rendszerük megbízható, bár egyik ország sem tartózkodott attól, hogy a csatlakozzon az együttműködéshez. (Stockholm 2022-ben lép be az ügyészségi rendszerbe.) Málta az első körben nem csatlakozott, noha az unió soros elnöki tisztét betöltő államként döntő szerepet játszott az együttműködés biztosításában. Két tagállam, Magyarország és Lengyelország, egyre erőteljesebb euroszkeptikus álláspontja miatt nem csatlakozott. Az Európai Parlament megállapítása alapján ez a két ország az egyetlen, amely egyéb ügyekben megsértette az uniós alapértékeket – jegyezte meg a szerző.

Magyarország egyébként – még ha nem is csatlakozott – nem marad ki teljesen az Európai Ügyészség hatósági jogköréből. Az itteni cégek és magánszemélyek ellen is indulhat eljárás nemzetközi csalás vagy pénzmosás esetén – derült ki abból az exkluzív interjúból, amit Laura Codruța Kövesi európai főügyész adott az Euronews riporterének, Zsíros Sándornak.

Miközben a magyar állam nem, a magyarok egy része igenis csatlakozna az Európai Ügyészséghez: két éve 680 ezren írták alá a kezdeményezést. Ez már csak azért is fegyverténynek számít, mert az aláírásgyűjtés nem államilag szervezett nemzeti konzultációban, hanem civil kezdeményezésként folyt.

Az akció elindítója, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tisztában volt azzal, hogy az emberek véleményének közjogi hatása ugyan nem lesz, de bejelentette, hogy az aláírásokat elviszik Trócsányi László akkori igazságügyi miniszternek.

Bruzák Noémi/MTI via AP
Hadházy Ákos a 680 ezer aláírással a Parlamentben, 2019 júniusábanBruzák Noémi/MTI via AP

„Meghívtunk egymillió embert egy tüntetésre, és eljött 680 ezer ember, ami óriási dolog. Hatszáznyolcvanezer ember kinyilvánította akaratát, hogy elege van a korrupcióból, és elege van abból, hogy nincsen következménye a lopásoknak. Ezzel a magyarok egy óriási nyomást gyakoroltak a magyar kormányra” hangoztatta Hadházy.

„Nem látja biztosítottnak a magas fokú szakmaiságot a szervezetnél” – ezt mondta akkoriban Polt Péter legfőbb ügyész.

Vele szemben az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje nem talál kivetni valót a bűnüldöző intézményben, és Magyarországot mindenképpen csatlakoztatná az ügyészséghez.

Márki Zay-Péter egy nemrégi interjúban felidézte, hogy az unió, a tagság és a közös értékek iránti elkötelezettségét először 2018. március 15-én fogalmazták meg egy 12 pontos nyilatkozatban, amikor az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás mellett álltak ki. „Hadházy Ákos barátom vezetésével több százezer aláírást gyűjtöttünk az ügyészséghez való csatlakozás mellett” – emlékeztetett a hódmezővásárhelyi polgármester.