Az Élelmezési Világprogram elemzője arra figyelmeztetett, a világ gabonapiacán újabb dominó dőlt le azzal, hogy India is exporttilalmat vezetett be.
Az ENSZ élelmiszerprogramjának szakértője szerint a várnál is rosszabbul alakulnak a világ gabonapiacának kilátásai az Ukrajnában zajló háború árnyékában. Az Euronewsnak nyilatkozó Eugenio Dacrema szerint azonban a kríqzisnek még csak a kezdetén járunk és semmilyen megoldás nem látszik.
Az Európai Bizottság elnöke azzal vádolja Moszkvát, hogy éhínséget gerjeszt a világban azzal, hogy elzárja fekete-tengeri kikötőit és kifosztja Ukrajna gabonakészleteit.
"Az élelmiszert a Kreml a terror eszközeként használja és ezt nem hagyhatjuk” - mondta Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben.
A háború világszerte több régiót is nagyon nehéz helyzetbe hoz, hiszen az ellátási láncok már a koronavírus-járvány miatt is akadoztak.
Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzatermelésének 28, az árpa 28, a kukorica 15, míg a napraforgóolaj-fogyasztásának 75 százalékát adja. A háború pedig szétszakította a régió szállítási és logisztikai láncait, így innen alig jut gabona a Közel-Keletre és Afrikába. Néhány ország fokozza a termelést, mások azonban exportkorlátozással reagáltak. Összesen 23 ország vezetett be ilyen intézkedést azért, hogy megelőzze a hiányt a saját piacain. Legutóbb India vezetett be exporttilalmat az országot sújtó szárazság miatt.
"India volt az egyik utolsó reménység a gabonapiac stabilitását illetően. Azonban a klímasokk miatt megvágták a saját előrejelzésüket és az export közel egészét megtiltották. Ez hatalmas probléma, hiszen sok országban van hiány, és egyre kevesebben képesek importálni. Vagyis náluk hiány lesz a búzából, ami éhínséghez és instabilitáshoz vezet” - mondta Eugenio Dacrema, az Élelmezési Világprogram elemzője.
Korábban az ENSZ arra figyelmeztetett, ha májusig nem ér véget a háború, akkor további 47 millió ember ellátása kerülhet veszélybe. De az elmúlt két hónapban kiderült, ennél is nagyobb lehet a baj.
"Sok országban voltak tüntetések az élelmiszerárak miatt. Példaként említhetem Kenyát, Pakisztánt és másokat. Itt tartunk, miközben a háború folytatódik, ez pedig fokozza a gondokat a nemzetközi élelmiszerpiacon.Amit most látunk, az valószínűleg a kezdet lehet. A helyzet csak rosszabbodni fog, nem pedig megoldódni” – tette hozzá az elemző.
Az ENSZ mára a szárazság, az áradások és a viharok új normává váltak a klímaváltozás miatt. Ez pedig tömeges migrációhoz vezethet hamarosan.