Emmanuel Macron az oltást elutasítókat hibáztatja a járványért a kampányban, Orbán Viktor viszont nem engedheti meg magának azt, hogy elveszítse ezeket a szavazókat. Politológusok szerint ez indokolhatja a viszonylag enyhe magyar járványügyi szabályokat.
HIRDETÉSElemzők segítségével a közelgő magyar parlamenti és a francia elnökválasztás esetében vizsgáltuk meg azt, hogy milyen hatása lehet az eredményre és a kampányra az oltáskritikus és lezárásellenes mozgalmaknak. Franciaországban Emmanuel Macron lényegében bokszzsáknak használja az oltáselleneseket és elemzők szerint a stratégiája sikeres lehet, mert a társadalom többsége támogatja ebben. Magyarországon viszont a kormány és az ellenzék sem mer szembemenni az oltásellenesekkel, mert azzal egy nagy választói csoportot veszítenének el. Szakértők szerint Orbán Viktor emiatt engedhette el a kötelező oltás kiterjesztését.
Nem csitulnak a kötelező oltások, illetve a különböző korlátozások és védettségi igazolványok elleni tüntetések Európa nagyvárosaiban. Stábunk január végén Brüsszelben forgatott egy oltásellenes megmozduláson. A résztvevők azt mondták, alapvetően a szabadságjogaikat féltik a kormány intézkedéseitől.
"Hibásak azok a szabályok, amelyekkel korlátoznak bennünket. Ezért vagyok itt“ – mondta egy tüntető.
A tömegben sokan bírálták az uniós védettségi igazolvány bevezetését és a korlátozások miatt a belga kormány lemondását követelték. A tüntetést a Belgium United for Freedom, vagyis Belgium, Egységben a Szabadságért nevű mozgalom szervezte.
A vezetőjük, az egykori Ryanair légiutaskísérő, Sarkis Simonjan jó eséllyel dolgozik azon, hogy a nyelvileg és kulturálisan megosztott ország szélsőjobboldali szavazóit egyesítse a kötelező oltás és a védettségi igazolvány elleni harcban.
"Az emberek dühe legitim dolog. Normális az, hogy dühösen az emberek, hiszen elkeserítő a helyzetük” – mondta Sarkis Simonjan az Euronewsnak. Az aktivista hozzátette, szerinte a kormányok elfeledték, hogy tulajdonképpen a Kínából érkezett vírus ellen kel harcolni, nem pedig a kínai diktatúrát kell importálni Európába. Belgiumban az elmúlt időszakban heti rendszerességgel tartottak ilyen megmozdulásokat és volt, amikor 50 ezer tiltakozó gyűlt össze.
A járvány lecsengésével kimúlhatnak az oltáskritikus mozgalmak
Az oltásellenesség, az oltáskritikusság, illetve a lezárások és a megkülönböztetés elleni mozgalmak sok európai országban jelen vannak, igaz megbízható adatok nincsenek a támogatói kör valódi méretéről. Az Euronews által megkeresett brüsszeli politikai elemző, Jacob Kirkegaard a German Marshall Fund of the United States munkatársa azt mondta, hogy ezek a mozgalmak hosszútávon nem tudják majd politikai tőkére váltani az emberek dühét. Szerinte ugyanis a járvány és a korlátozások végeztével ezek a tömegek szétszélednek, illetve más témákat találnak majd.
Franciaországban Macron nyerhet az oltáselleneseket bíráló kampányával
Azonban rövidtávon, a következő hónapok választásaiba még beleszólhatnak ezek a szerveződések. Franciaországban április 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, majd két hétre rá a másodikat. Itt nagy sikerre nem számíthatnak az oltásellenesek, egyetlen jelölt sem képviseli vállaltan a mozgalmukat. Emmanuel Macron elnök pedig nyíltan kampányol ellenük. Egy hónapja például egy interjúban arról beszélt egy egészen ordenáré kifejezést használva, hogy az "agyára akar menni" az oltatlanoknak. Az elemző szerint Macron számítása bejöhet, és a jó gazdasági adatokkal együtt győzelemhez segítheti.
"Macron egyfajta ékként, megosztásra használja ezt az ügyet. Retorikusan és az intézkedéseivel nagyon erőteljesen azt üzente, hogy a járványért és jelenlegi fertőzöttségi szintekért az oltatlanok a hibásak" - mondta Jacob Kirkegaard.
Ráadásul Macron a jobboldali-radikális ellenfelei szalonképtelenné tételére is felhasználja az oltásellenesség ügyét. Gyakran próbálja összemosni ezekkel a mozgalmakkal a szélsőjobboldali Marine Le Pent és a konzervatív Valerie Pécresse-t.
"Szerintem ez stratégiailag bölcs lépés Macrontól, hiszen az összes kutatás azt mutatja, hogy a franciák több mint kétharmada támogatja az oltásellenesekkel szembeni kemény fellépést."
Franciaországban a teljes lakosság 80,1 százaléka kapott már legalább egy adag oltást. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány 64,6 százalék.
Magyarországon mindenki óvatosan kezeli ezt a tábort
Magyarországon viszont Orbán Viktor miniszterelnök teljesen más stratégiát követ, amelynek a célja az, hogy ne riassza el az oltáskritikus tömegeket a kormánypárttól. Bár a kormány védekezési stratégiája egyértelműen a tömeges oltásokra épül és tavaly az egészségügyben majd az az oktatásban is kötelezővé tette az oltást, ősz óta nem történtek további lépések ebbe az irányba. Emiatt nem is tudott lényegesen emelkedni azóta az oltottak aránya a hatmilliós szintről. Elemzők szerint a kampány miatt lekerül a napirendről a kötelező oltások ügye, illetve az egyéb népszerűtlen intézkedések is.
"Világos, hogy szeretne ennek a választói csoportnak a kedvében járni, miközben mobilizálnia kell a saját választói bázisát is. Orbánnak minden szélsőjobbos szavazóra szüksége van, mert a felmérések azt mutatják, hogy a városi, iskolázottabb rétegekben csökkenhet a támogatottsága" - mondta Jacob Kirkegaard.
A kormány egyetlen szigorításnak számító intézkedése az elmúlt időszakban az volt, hogy a védettségi igazolvány érvényességét az oltottsághoz kötik, ez a lépés azonban csak május elsejétől, hetekkel a választás után lép majd életbe. Az óvatosság indokolt, az oltatlan, oltástól óvakodó réteg komoly választóerőt jelent Magyarországon. Erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatócég vezetője beszélt a Tilos Rádió műsorában. A tavaly őszi Lélekben a járványon túl című kutatás adataira támaszkodva azt mondta, az oltásellenes szavazók aránya elérheti a 30 százalékot, a kötelező oltást pedig a magyarok többsége elutasította az ősszel. Az oltásellenesség pedig átível a politikai táborokon, minden politikai csoportban jelen van.
„Ebben a választási kampányban egyvalamitől ódzkodik a kormány és az ellenzék is, attól, hogy nagy mérető választói csoportokat eltaszítson magától. Ezért bánnak nagyon óvatosan ezzel a kérdéssel. Orbán Viktor ezért söpörte le az asztalról a kötelező oltás gondolatát. Pontosan tudja, hogy ez mennyire népszerűtlen lenne ma Magyarországon. Az ellenzék is látja ezt" - mondta Bíró-Nagy András.
Hozzátette, az oltáshoz való viszonyulás átmetszi a pártok támogatói körét és az oltáspártiság, vagy az oltásellenesség ugyanúgy jelen van az ellenzéki szavazóknál és a bizonytalanoknál is. A bizonytalan szavazók esete külön figyelmet érdemel, ezt a csoportot mindkét nagy politikai tömb próbálja meggyőzni, akár a választást is eldönthetik. A bizonytalan pártválasztók körében pedig jóval nagyobb az oltásellenesség, a korlátozások elutasítása, mint a biztos pártválasztók esetében. Ennek az lehet az oka, hogy az oltásellenesek nagy arányban elutasítók el a politikai elittel szemben, beleértve a pártokat is.
A Mi Hazánk Mozgalom a parlamentbe juthat az oltáskritikus üzenetével
Magyarországon közben a szélsőjobboldal kifejezetten rárepült az oltáskritikus üzenetekre. A Mi Hazánk Mozgalom például szinte csak ezzel kampányol a hagyományos témáik helyett.
HIRDETÉS„Toroczkai Lászlót Magyarország egyetlen oltatlan miniszterelnök-jelöltjeként konferálták fel egy rendezvényen, így eléggé egyértelmű az, hogy ők nem a cigányozással, nem trianonozással akarják a kampányt végigvinni, hanem beleállnak ebbe a témába" - mondta Bíró-Nagy András.
Szerinte a Mi Hazánk Mozgalomnak valódi esélye van a parlamenti küszöb átlépésére. Ehhez a mostani 2-3 százalékról 5 százalékra kellene feltornászni a támogatottságukat.
"A Mi Hazánk arra játszik, hogy ezekből a teljesen különböző társadalmi csoportokból nem feltétlenül a szélsőjobboldali üzenetekkel, hanem inkább az oltásellenes húrokon játszva próbálja ezt az öt százalékot elérni. Én azt gondolom, hogy erre most van esélye.„
Azonban úgy tűnik, más is próbálja megszólítani majd ezt a réteget a kampányban. A jobbikos Jakab Péter hétfőn a Facebookon jelentette be azt, hogy a pártja aláírásgyűjtést kezd a kötelező oltás ellen, amelyet szerinte a kormány egyre több területen szorgalmaz.