A cél az, hogy tisztább viszonyok alakuljanak ki az erődőirtás révén megtermelt termékek kereskedelmével kapcsolatban
Az ember okozta klímaváltozás gyorsuló ütemének megfékezésére tett újabb lépésként Brüsszel az elfogyasztott csokoládéra, a kávéra és a bőrből készült ruhákra helyezte a hangsúlyt. A szerdán nyilvánosságra hozott új szabályok értelmében az Európai Bizottság azt tervezi, hogy megtiltja a kiirtott és lepusztított területeken készült mezőgazdasági termékek értékesítését.
A megcélzott élelmiszerek kezdeti listája a szóját, a marhahúst, a pálmaolajat, a kakaót és a kávét, valamint a fát tartalmazza. Az európai zöld megállapodással összhangban megtervezett lépés egy kísérlet annak biztosítására, hogy az erdők világszerte érintetlenek maradjanak, és növekedésük során továbbra is elnyeljék a szén-dioxidot.
Míg az erdőket gyakran a föld tüdejének nevezik, az erdőkkel való helytelen gazdálkodás és a kizsákmányolásuk a globális felmelegedés egyik fő mozgatórugója. Amikor egy vállalat erdőt termel ki vagy vizes élőhelyet csapol le annak érdekében, hogy helyet biztosítson a szarvasmarha tenyésztésének vagy a fa kitermelésének, a kivágott fák az általuk tárolt szenet visszaengedik a légkörbe.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 23 százaléka a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és más földhasználatból származik, beleértve az állattenyésztést is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az elmúlt 30 évben a világ 420 millió hektár erdőt veszített – ez az egész EU területénél nagyobb – erdőirtás miatt.
Ezek a hatalmas és veszélyes dimenziók a jelenséget az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések homlokterébe helyezték. A COP26 során megkötött megállapodások között szerepelt több mint 100 ország jelentős ígérete az erdőirtás és a talajromlás 2030-ig történő megállítására.
Az egyik aláíró, az EU most egy rendelettervezettel igyekszik további lendületet adni ennek a globális mozgalomnak, amely biztosítja, hogy az európai fogyasztóknak értékesített termékek szigorúan erdőirtásmentesek legyenek.
„Ez a javaslat valóban úttörő” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős európai biztos az újságíróknak a törvénytervezet bemutatásakor.
"Nemcsak az illegális, hanem minden, a mezőgazdasági terjeszkedés miatti erdőirtás ellen irányul" - tette hozzá.
Sinkevičius hangsúlyozta, hogy a rendelet „az ellátási lánc minden szakaszára” vonatkozik, és egyenlő bánásmódban részesíti az EU exportját és importját.
Hogyan fog működni a szabályozás a gyakorlatban?
A hat kiválasztott termékkel kereskedõ vállalkozások – a multinacionális cégektõl a kkv-kig – mérettől függetlenül kénytelenek lesznek megfelelni a nyomon követhetõségi rendszer szerinti szabályoknak.
A vállalatokat felkérik, hogy gyűjtsenek részletes információkat, beleértve a földrajzi koordinátákat is, arról a gazdaságról vagy ültetvényről, ahol áruikat termelik, annak bizonyítása érdekében, hogy megfelelnek a rendelet követelményeinek. Ezt az információt digitálisan továbbítják a nemzeti szabályozó hatóságokhoz.
Ha az egyik vállalat nem bizonyítja, hogy termékei legálisak és nem irtják ki miatta az erdőket, akkor megtiltják, hogy a 27 tagállamot, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot magában foglaló európai egységes piacon belül bárhol forgalomba helyezzék azokat.
Abban az esetben, ha a cég figyelmen kívül hagyja a szabályokat és piacra megy a nem megfelelő termékkel, a nemzeti hatóság a környezeti károk alapján büntetést szabhat ki, a jogosulatlan árut elkobozhatja, sőt az értékesítésből származó bevételt is lefoglalhatja.
A szabályozó hatóságok jogsértés gyanúja esetén helyszíni ellenőrzést is végezhetnek.
A nemzeti hatóságok számára, a napi feladatellátásuk során szükséges útmutatás érdekében az Európai Bizottság felállítja az országok rangsorát az erdőirtás kockázata szerint: alacsony, normál és magas kategóriába sorolva ezeket. A magas kockázatú országokban készült termékekre alaposabb ellenőrzés és szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A lista nyilvános lesz azzal a céllal, hogy a fogyasztókat és a befektetőket a fenntartható piacok felé terelje.
Más termékeket is megcéloznak?
A rendelet kezdetben hat termékre fog vonatkozni: szója, marhahús, pálmaolaj, kakaó, kávé és fa.
A szabályok bizonyos származékos termékekre is vonatkoznak, mint például csokoládé, kakaópor, bőr, rétegelt lemez, dobozos raklapok, hordók és fakeretek festményekhez, tükrökhöz és fényképekhez.
A Bizottság úgy véli, hogy ezen áruk uniós fogyasztása súlyosbítja leginkább az erdőirtást. A World Wildlife Fund szerint az EU a világ második legnagyobb erdőirtás-importőre, közvetlenül Kína mögött, India és az Egyesült Államok előtt.
Sinkevičius biztos azt mondta, hogy a lista „politikai döntés” volt, amelyet kiindulópontnak kell tekinteni, és lehetőség nyílik további termékek – például gumi – fokozatos hozzáadására.
A szabályozás egyelõre az erdõkkel kapcsolatos erdõirtásokra terjed ki, és kizárja a vizes és tõzeges területek mezõgazdasági célú lecsapolásából eredõ károkat.
Mikor lépnek életbe a szabályok?
A rendelettervezetet a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek kell megtárgyalni és döntést hozniuk. Amint a két társjogalkotó megállapodásra jut, amely folyamat akár két évig is eltarthat, a szabályok hatályba lépnek.
A Bizottság azonban beiktatott egy rendelkezést, amely visszamenőlegesen alkalmazza a szabályokat a 2020 decembere után gyártott összes termékre.
Franciaország, amely januárban átveszi az EU Tanács soros elnöki tisztét, kijelentette, hogy prioritásként kívánja kezelni a kérdést.
Úgy tűnik, erős a lakossági támogatás a kezdeményezés mögött: a bizottsági javaslatot megelőző nyilvános konzultációra több mint 1,2 millió válasz érkezett, ami az óraátállításról szóló 2018-as vita után a második legnépszerűbb az EU történetében.
Mi volt a reakció az új szabályokra?
A környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a kellő gondosságra vonatkozó szabályokat, mint pozitív lépést az EU éghajlatváltozás elleni harcában, miközben bizonyos fenntartásaikat hangoztatják a szabályozás hiányosságaival kapcsolatban.
A törvénytervezet „nagyon jó alapot” jelent, amely megkülönbözteti az EU-t az olyan nemzetközi szövetségesektől, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – mondta Anke Schulmeister, a Wildlife Fund vezető politikai tisztviselője.
"Az Európai Bizottságnak nagyon rugalmasnak kell lennie, és gyorsan kell reagálnia a változásokra: ami ma biztonságos, lehet, hogy holnap nem lesz biztonságos" - mondta Schulmeister az Euronewsnak a hat árucikkre utalva.
"Ez a törvény csak akkor fog működni, ha a nemzeti hatóságok megfelelően végrehajtják" - tette hozzá.
Schulmeister reméli, hogy a társjogalkotók nem vizezik fel a szöveget, hanem arra törekednek majd, hogy több termékre, például kukoricára, baromfi- és tejtermékekre, valamint veszélyeztetettebb ökoszisztémákra, például szavannákra is kiterjesszék.
"Ezek vagy üres ígéretek maradnak, vagy ez a továbblépés" - mondta.
A Greenpeace EU "reménysugárnak" nevezte a törvénytervezetet, és dicsérte a nyomon követhetőségi mechanizmust, de bírálta a nemzetközi jogra és az őslakosok jogaira vonatkozó rendelkezések hiányát.
A Global Witness és az Európai Parlament Zöldek csoportja hasonló aggodalmaknak adott hangot a bizottsági javaslat hiányosságaival és hiányosságaival kapcsolatban, de kiemelte annak úttörő jellegét.
A COPA-COGECA, az európai gazdálkodók és agrárvállalkozások érdekeit képviselő csoport arra figyelmeztetett, hogy a Bizottság elképzelése, hogy az országokat erdőirtási kockázatuk alapján rangsorolja, "összeegyeztethetetlen" a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, és "torzíthatja a versenyt". mind az uniós, mind a globális piacon.
A jogszabálynak "fokozatos megközelítést kell alkalmaznia a végrehajtásban", és "alternatív megoldások széles skáláját" és "EU-s fehérjetermelési tervet" kell biztosítania a gazdálkodóknak, hogy csökkentsék importfüggőségüket - áll a csoport az Euronewsnak eljuttatott közleményében.
