A cél az, hogy tisztább viszonyok alakuljanak ki az erődőirtás révén megtermelt termékek kereskedelmével kapcsolatban
HIRDETÉSAz ember okozta klímaváltozás gyorsuló ütemének megfékezésére tett újabb lépésként Brüsszel az elfogyasztott csokoládéra, a kávéra és a bőrből készült ruhákra helyezte a hangsúlyt. A szerdán nyilvánosságra hozott új szabályok értelmében az Európai Bizottság azt tervezi, hogy megtiltja a kiirtott és lepusztított területeken készült mezőgazdasági termékek értékesítését.
A megcélzott élelmiszerek kezdeti listája a szóját, a marhahúst, a pálmaolajat, a kakaót és a kávét, valamint a fát tartalmazza. Az európai zöld megállapodással összhangban megtervezett lépés egy kísérlet annak biztosítására, hogy az erdők világszerte érintetlenek maradjanak, és növekedésük során továbbra is elnyeljék a szén-dioxidot.
Míg az erdőket gyakran a föld tüdejének nevezik, az erdőkkel való helytelen gazdálkodás és a kizsákmányolásuk a globális felmelegedés egyik fő mozgatórugója. Amikor egy vállalat erdőt termel ki vagy vizes élőhelyet csapol le annak érdekében, hogy helyet biztosítson a szarvasmarha tenyésztésének vagy a fa kitermelésének, a kivágott fák az általuk tárolt szenet visszaengedik a légkörbe.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 23 százaléka a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és más földhasználatból származik, beleértve az állattenyésztést is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az elmúlt 30 évben a világ 420 millió hektár erdőt veszített – ez az egész EU területénél nagyobb – erdőirtás miatt.
Ezek a hatalmas és veszélyes dimenziók a jelenséget az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések homlokterébe helyezték. A COP26 során megkötött megállapodások között szerepelt több mint 100 ország jelentős ígérete az erdőirtás és a talajromlás 2030-ig történő megállítására.
Az egyik aláíró, az EU most egy rendelettervezettel igyekszik további lendületet adni ennek a globális mozgalomnak, amely biztosítja, hogy az európai fogyasztóknak értékesített termékek szigorúan erdőirtásmentesek legyenek.
„Ez a javaslat valóban úttörő” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős európai biztos az újságíróknak a törvénytervezet bemutatásakor.
"Nemcsak az illegális, hanem minden, a mezőgazdasági terjeszkedés miatti erdőirtás ellen irányul" - tette hozzá.
Sinkevičius hangsúlyozta, hogy a rendelet „az ellátási lánc minden szakaszára” vonatkozik, és egyenlő bánásmódban részesíti az EU exportját és importját.
Hogyan fog működni a szabályozás a gyakorlatban?
A hat kiválasztott termékkel kereskedõ vállalkozások – a multinacionális cégektõl a kkv-kig – mérettől függetlenül kénytelenek lesznek megfelelni a nyomon követhetõségi rendszer szerinti szabályoknak.
A vállalatokat felkérik, hogy gyűjtsenek részletes információkat, beleértve a földrajzi koordinátákat is, arról a gazdaságról vagy ültetvényről, ahol áruikat termelik, annak bizonyítása érdekében, hogy megfelelnek a rendelet követelményeinek. Ezt az információt digitálisan továbbítják a nemzeti szabályozó hatóságokhoz.
Ha az egyik vállalat nem bizonyítja, hogy termékei legálisak és nem irtják ki miatta az erdőket, akkor megtiltják, hogy a 27 tagállamot, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot magában foglaló európai egységes piacon belül bárhol forgalomba helyezzék azokat.
Abban az esetben, ha a cég figyelmen kívül hagyja a szabályokat és piacra megy a nem megfelelő termékkel, a nemzeti hatóság a környezeti károk alapján büntetést szabhat ki, a jogosulatlan árut elkobozhatja, sőt az értékesítésből származó bevételt is lefoglalhatja.
A szabályozó hatóságok jogsértés gyanúja esetén helyszíni ellenőrzést is végezhetnek.
A nemzeti hatóságok számára, a napi feladatellátásuk során szükséges útmutatás érdekében az Európai Bizottság felállítja az országok rangsorát az erdőirtás kockázata szerint: alacsony, normál és magas kategóriába sorolva ezeket. A magas kockázatú országokban készült termékekre alaposabb ellenőrzés és szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A lista nyilvános lesz azzal a céllal, hogy a fogyasztókat és a befektetőket a fenntartható piacok felé terelje.
Más termékeket is megcéloznak?
A rendelet kezdetben hat termékre fog vonatkozni: szója, marhahús, pálmaolaj, kakaó, kávé és fa.
A szabályok bizonyos származékos termékekre is vonatkoznak, mint például csokoládé, kakaópor, bőr, rétegelt lemez, dobozos raklapok, hordók és fakeretek festményekhez, tükrökhöz és fényképekhez.
HIRDETÉSA Bizottság úgy véli, hogy ezen áruk uniós fogyasztása súlyosbítja leginkább az erdőirtást. A World Wildlife Fund szerint az EU a világ második legnagyobb erdőirtás-importőre, közvetlenül Kína mögött, India és az Egyesült Államok előtt.
Sinkevičius biztos azt mondta, hogy a lista „politikai döntés” volt, amelyet kiindulópontnak kell tekinteni, és lehetőség nyílik további termékek – például gumi – fokozatos hozzáadására.
A szabályozás egyelõre az erdõkkel kapcsolatos erdõirtásokra terjed ki, és kizárja a vizes és tõzeges területek mezõgazdasági célú lecsapolásából eredõ károkat.
Mikor lépnek életbe a szabályok?
A rendelettervezetet a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek kell megtárgyalni és döntést hozniuk. Amint a két társjogalkotó megállapodásra jut, amely folyamat akár két évig is eltarthat, a szabályok hatályba lépnek.
A Bizottság azonban beiktatott egy rendelkezést, amely visszamenőlegesen alkalmazza a szabályokat a 2020 decembere után gyártott összes termékre.
HIRDETÉSFranciaország, amely januárban átveszi az EU Tanács soros elnöki tisztét, kijelentette, hogy prioritásként kívánja kezelni a kérdést.
Úgy tűnik, erős a lakossági támogatás a kezdeményezés mögött: a bizottsági javaslatot megelőző nyilvános konzultációra több mint 1,2 millió válasz érkezett, ami az óraátállításról szóló 2018-as vita után a második legnépszerűbb az EU történetében.
Mi volt a reakció az új szabályokra?
A környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a kellő gondosságra vonatkozó szabályokat, mint pozitív lépést az EU éghajlatváltozás elleni harcában, miközben bizonyos fenntartásaikat hangoztatják a szabályozás hiányosságaival kapcsolatban.
A törvénytervezet „nagyon jó alapot” jelent, amely megkülönbözteti az EU-t az olyan nemzetközi szövetségesektől, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – mondta Anke Schulmeister, a Wildlife Fund vezető politikai tisztviselője.
"Az Európai Bizottságnak nagyon rugalmasnak kell lennie, és gyorsan kell reagálnia a változásokra: ami ma biztonságos, lehet, hogy holnap nem lesz biztonságos" - mondta Schulmeister az Euronewsnak a hat árucikkre utalva.
HIRDETÉS"Ez a törvény csak akkor fog működni, ha a nemzeti hatóságok megfelelően végrehajtják" - tette hozzá.
Schulmeister reméli, hogy a társjogalkotók nem vizezik fel a szöveget, hanem arra törekednek majd, hogy több termékre, például kukoricára, baromfi- és tejtermékekre, valamint veszélyeztetettebb ökoszisztémákra, például szavannákra is kiterjesszék.
"Ezek vagy üres ígéretek maradnak, vagy ez a továbblépés" - mondta.
A Greenpeace EU "reménysugárnak" nevezte a törvénytervezetet, és dicsérte a nyomon követhetőségi mechanizmust, de bírálta a nemzetközi jogra és az őslakosok jogaira vonatkozó rendelkezések hiányát.
A Global Witness és az Európai Parlament Zöldek csoportja hasonló aggodalmaknak adott hangot a bizottsági javaslat hiányosságaival és hiányosságaival kapcsolatban, de kiemelte annak úttörő jellegét.
HIRDETÉSA COPA-COGECA, az európai gazdálkodók és agrárvállalkozások érdekeit képviselő csoport arra figyelmeztetett, hogy a Bizottság elképzelése, hogy az országokat erdőirtási kockázatuk alapján rangsorolja, "összeegyeztethetetlen" a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, és "torzíthatja a versenyt". mind az uniós, mind a globális piacon.
A jogszabálynak "fokozatos megközelítést kell alkalmaznia a végrehajtásban", és "alternatív megoldások széles skáláját" és "EU-s fehérjetermelési tervet" kell biztosítania a gazdálkodóknak, hogy csökkentsék importfüggőségüket - áll a csoport az Euronewsnak eljuttatott közleményében.