NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kérdőjelek az EU jogállamisági csomagja körül

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke Szerzői jogok AP/Francois Lenoir
Írta: Zsíros SándorPálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Parlament elítélte azt, hogy az uniós csúcson felvizezték a jogállamisági fékrendszert. A bizottság szerint viszont több opció is megnyílt a megállapodással. A brüsszeli alku eredményét nem lesz egyszerű alkalmazni.

HIRDETÉS

Komoly fenntartásai vannak az Európai Parlamentnek az uniós csúcson született megállapodással kapcsolatban. Ezért öt EP-frakció (köztük a három legnagyobb, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális) egy olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely számos ponton bírálja a 27 állam -és kormányfő egyezségét. A parlament elnöke szerint elfogadhatatlan módon csökkent több jelentős program támogatása is.

"Van egy javaslat az asztalon, amin mi szeretnénk javítani” – mondta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke. "Több ponton megvágták a költségvetést, ami szerintünk igazságtalan. Ha számítunk a következő generációkra, nem szabad csökkenteni a kutatási és az oktatási költségvetést” – tette hozzá.

Az uniós alku jogállamisággal foglalkozó részét is élesen bírálja az Európai Parlament. Közös határozatban részletezi a problémákat öt parlamenti frakció köztük a három legnagyobb, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista.

"Az Európai Tanács jelentősen gyengítette a bizottság és a parlament erőfeszítéseit a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia védelmében" - írják.

A fordított minőségi többségtől a minőségi többségig

Az öt frakció szerint az Európa Bizottság által javasolt jogállamisági fékrendszert kellene alkalmazni a költségvetésnél. Ez arról szólt, hogy a bizottság léphetett volna a költségvetési források felfüggesztése ügyében, ha rendszerszintű veszélyt lát a demokráciában. A folyamatot az érintett ország blokkolhatta volna, de csak úgy, ha maga mellé állítja a tagállamok minősített többségét. Ez lett volna az úgynevezett fordított minősített többségi döntéshozatal. A most elfogadott szövegbe azonban minősített többségi szavazás szerepel.

A közös állásfoglalásban emellett kritizálják a stratégiai célokat veszélybe sodró forráscsökkentéseket (például az egészségügy területén) és a zárt ajtók mögött való egyeztetések átláthatatlanságát - derül ki Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselőjének Facebook bejegyzéséből. A szociáldemokrata frakcióban ülő politikus azt írta, hogy kíváncsi, miként voksolnak majd a néppárti frakcióban ülő fideszes EP-képviselők, "szembemennek-e az ötpárti közös állásfoglalással vagy egységesen kiállnak a jogállamiság mellett".

Az Európai Parlament ugyanis csütörtökön szavaz erről a határozatról, amely tulajdonképpen véleményezi az uniós csúcs eredményét. A szövegről kérdeztük a Fidesz-KDNP képviselőcsoport véleményét, egyelőre nem válaszoltak, de Deutsch Tamás sajtótájékoztatót tart majd csütörtökön.

Magáról az uniós költségvetésről és az uniós újjáépítési alapról nem ezen a héten szavaznak a képviselők, erre majd egy következő plenáris ülésen kerülhet sor. Elemzők valószínűtlennek tartják, hogy az EP végül blokkolná az Olaszországnak és Spanyolországnak létfontosságú csomagot.

"A parlamentnek is rá kell bólintania az uniós költségvetésre, de nem változtathatják meg azt, amit a tagállamok elfogadtak. Politikai szempontból nagyon nehéz nemet mondaniuk egy olyan dologra, ami nagyon sürgős és ami nagyon fontos. A mentőalap pénzeire sürgősen szükség van” – magyarázta egy elemző, Eric Maurice.

Homályos a jogállamiságról szóló rész

Az uniós csúcs zárónyilatkozatának jogállamisággal foglalkozó fejezetét azonban továbbra is nehezen értelmezik Brüsszelben, és Magyarországon is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok születtek az ügyben.

A dokumentum azt tartalmazza, hogy fontos megvédeni az unió pénzügyi érdekeit. Ezek megszegésekor "az Európai Bizottság javasol majd intézkedéseket az Európai Tanács számára minősített többségi eljárással. Az Európai Tanács sürgősséggel visszatér az ügyre."

Erre a bekezdésre utalva a magyar kormány álláspontja az, hogy a jogállamiság ügye le lett választva a költségvetésről. Hiszen ezt a passzust leginkább költségvetési visszaélésekre lehet alkalmazni, vagyis a jelenlegi formájában a demokrácia hiányára, például a sajtószabadság helyzetére nem adható büntetés Viszont a zárónyilatkozat általánosságban megemlíti a jogállamiság fontosságát is, ezért széles teret ad az értelmezésnek.

Bizottsági források szerdán egyébként arról beszéltek, hogy a következő költségvetési ciklusban kiemelten fontos lesz a jogállamiság ügye és a csalások elleni harcban fontos lesz az, hogy vizsgálni fogják a végső kedvezményezett kilétét is. Ugyanakkor arra kitérő választ adott a diplomata, hogy az uniós pénzek jogállamisági normákhoz lesznek-e kötve a jövőben.

A részleteket később dolgozzák ki az Európai Bizottság szerint.

“Az Európai Bizottság nagyon örül annak, hogy az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló jogállamisági feltétel bekerült a zárónyilatkozatba. Nekünk ez a fontos. Ez egy jó kiindulási pont számunkra és ez alapján fogunk továbblépni” – mondta Eric Mamer bizottsági szóvivő.

A testület vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek most az uniós csúcson elfogadott dokumentummal megnyíltak, az eredményről később számolnak majd be. Így értékelt az uniós tárgyalásokat követő hírportál, a Bruxinfo cikke is, amely szerint a jogállamisági vitát lényegében lezáratlanul hagyták a mostani uniós csúcson.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megszavazta az EP a költségvetési tervet bíráló állásfoglalást

Uniós költségvetés: a "klímacélok" a járvány nagy vesztesei

Exkluzív Euronews-felmérés: az európaiak továbbra is támogatnák Ukrajnát