Digitális és zöld adót is kivetnének, az elemzők szerint ez kereskedelmi háborúhoz vezethet. A tagállamokat megosztja a terv.
HIRDETÉSHatalmas, 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot jelentett be a múlt héten az Európai Bizottság.
A kérdés most, honnan szedik össze a pénzt a bajban lévő országok megsegítésére.
Az Európai Bizottság új közös adókat vezethet be. Ebből a számításaik szerint évente 30 milliárd euró folyhat be.
Tervbe vették a társasági adóhoz hasonlító közteher bevezetését is, ennek formája még nem világos.
Az első célpontok között lehetnek az amerikai internetes óriáscégek, amelyek eddig gyakran kibújtak az adók megfizetése alól.
"Van egy nagy előnye a digitális adónak. Az, hogy egyoldalúan is bevezethetik azok a tagállamok, amelyek ezt szeretnék, anélkül, hogy kárt okoznának maguknak. Itt ugyanis a felhasználás helyén vetik ki az adót, míg a társasági adónál az előállítási helyet veszik figyelembe. Ezért a digitális adó egy jó lépés lehet a szélesebb társasági adó működése felé" - mondta egy német EP-képviselő, Sven Giegold.
Tervben van egy zöld adó kivetése is.
Ezzel a legnagyobb szennyező cégeket vehetik célba. De fizetésre kényszeríthetik azokat az unión kívüli termelőket is, amelyek Európába szállítanak a kibocsájtási normák figyelembe vétele nélkül.
És adó sújthatja a szennyező műanyagok előállítását is.
A szakértő szerint ebben csomagban a szennyező nemzetközi partnerek büntetés kockázatos lehet.
"A karbon-kiigazítással az a baj, hogy az EU ezzel egy kereskedelmi háborút kockáztat másokkal. Ezt nagyon óvatosan, lépésről lépésre lehet csak bevezetni. Egy kérdés merül fel: szeretnénk-e Trumphoz hasonlóvá válni? Nem hiszem, hogy ez így megy, úgyhogy időre lesz szükség" - mondta egy elemző, Jorge Nunez Ferrer.
És szó van arról is, hogy kivezessék a nettó befizetőknek járó költségvetési visszatérítéseket is. Azonban erről borítékolhatóan nagy vita lesz.
"Érdekes látni, hogy Németország Franciaországgal együtt támogatja az unió saját forrásainak beszedését. De mindig ugyanazok lesznek, akik ellenzik ezt. Ezek a fukar tagállamok, akik attól tartanak, elvesztik az ellenőrzést a költségvetés felett. Ugyanakkor ezekről a költségekről közösen, egyhangúan kell dönteni, miközben ott van a félelem hosszútávon" - tette hozzá az elemző.
A bizottság 2024-től kezdené beszedni ezeket az adókat.