A nettó befizetők meghúznák a nadrágszíjat és változtatnának az irányokon is.
HIRDETÉSTakarékos négyesnek hívják Ausztriát, Hollandiát, Svédországot és Dániát.
Egy főre vetítve ők fizetik be a legtöbbet a közös uniós költségvetésbe.
A régóta zajló költségvetési vitában ők azt az álláspontot képviselik, hogy a jövőben is állandó legyen a befizetendő pénz mértéke, maradjon a bruttó nemzeti jövedelem egy százaléka.
De a Brexit feladta a leckét Brüsszelnek: Vagy megfizettetik a britek kiesésével elmaradó pénzt, vagy visszafogják a költéseket.
De a takarékos négyes nem akarja elszórni az adófizetők pénzét, ők inkább meghúznák a nadrágszíjat.
És meg akarják tartani a visszajárót – ami jár a legnagyobb nettó befizetőknek.
„A visszafizetés az osztrák álláspont alapja. Ez tölti ki a befizetéseink és a támogatásunk közötti különbségeket. Ausztria lett a harmadik legnagyobb nettó befizető. Megpróbáljuk csökkenteni ezt a különbséget. Ezért ragaszkodunk a megfelelő mértékű visszafizetéshez” - mondta az osztrák uniós miniszter, Karoline Edtstadler.
A takarékos négyesnek van egy régi pártfogója: a legnagyobb európai gazdaság, azaz Németország.
De a mostani költségvetésben Berlin nem ennyire szőrös szívű.
A Merkel-kormányzat jelezte, hogy nem tartja kizártnak az egy százaléknál nagyobb befizetést – de csak akkor, ha az új költségvetés a modern dolgokra, a digitális gazdaságra és a klímaváltozásra fókuszál.
„Ha nem lesz több pénz, akkor nem fogunk tudni megküzdeni az új kihívásokkal anélkül, hogy a hagyományos területektől, a mezőgazdaságtól és a kohéziós alapoktól ne vonnánk el pénzt” - mondta az Európai Parlament költségvetési bizottságának német alelnöke, Niclas Herbst.
Ugyanakkor a Merkel-kormány még titkolja, mennyivel lenne hajlandó többet fizetni.
De érveinek van súlya a takarékos országokban.
Nemrég Ausztria jelentette be, hogy hajlandóak némi flexibilitásra a közös európai költségvetés ügyében.