Boszorkányüldözésnek tartja a kormány a brüsszeli meghallgatást

Magyarország ügyében további meghallgatásokra van szükség. Ezzel az eredménnyel zárult annak az uniós eljárásnak az első tárgyalási fordulója, amelyet az úgynevezett hetes cikkely - vagy hetedik cikk -  aktiválásának neveznek.

Varga Judit igazságügyi miniszter számolt be Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsában, a demokratikus intézményrendszer és a jogállamiság magyarországi állapotáról.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint az uniós tagállamok képviselői igyekeztek konkrét és pontosan megfogalmazott kérdéseket feltenni, a magyar fél pedig igyekezett megválaszolni ezeket. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ez egy nagyon komplex ügy, nem lehet megoldani egyetlen meghallgatással.  Úgy véli, hogy miután a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen sok területet lefed, a további meghallgatásokra esetleg meg lehetne hívni azokat a nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban.

Az Európai Parlament azért vonta kérdőre a magyar kormányt, mert az szerinte nem az európai értékekkel összhangban cselekszik. Nem tartja tiszteletben a demokratikus intézményrendszert és a véleményalkotás, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát sem.

Varga Judit visszautasította a vádakat. Úgy fogalmazott, hogy "A jól ismert, alaptalan, hazug, valóságot nélkülöző vádak ismétlődnek folyamatosan a bevándorláspárti liberális elit részéről. Ezt folyamatosan visszhangozza a liberális, főleg nyugat-európai média. Mi a mai meghallgatáson, illetve a múlt héten, a tagállamok részére kiosztott írásbeli anyagunkban is tételesen cáfoltunk minden vádat. "

A magyar kormány csak a tagországok küldötteinek teszi lehetővé, hogy megvizsgálják a magyar jogállamiság helyzetét, brüsszeli szakértőket nem fogad.