Az Európai Bizottság elnökének jelölt német politikus beszédével kezdődött a vita, majd a frakcióvezetők szólaltak fel. Klímapolitika, isztambuli egyezmény, menekültek és több jogállamiság - több témakörben is lehet konfliktusa a magyar kormánnyal.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság elnökének jelölt Ursula von der Leyen beszédével kezdődött a vita az Európai Parlamentben kedden. Szavazni este fognak a képviselők.
Der Leyen franciául kezdte bemutatkozását, mellyel megpróbálta meggyőzni az EP-képviselőket. Majd európai víziójáról szólva már németül folytatta. Végül átváltott angolra. Megnéztük, hogy mik a főbb témák, amiket érintett, és mi a magyar kormány álláspontja a témában.
"Bátrabb kibocsátáscsökkentést"
Von der Leyen közös igényként határozta meg „az egészséges bolygót mint az előttünk álló legnagyobb kihívást és a legnagyobb felelősségünket". Ennek érdekében bátrabb, 2030-ig 50-55 százalékos kibocsátáscsökkentést eredményező célkitűzéseket javasolt, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a hivatalba lépését követő száz napon belül bemutatja az európai zöld programról és egy európai éghajlatváltozási jogszabályról szóló javaslatát.
Emellett egy évtized alatt egy billió eurónyi befektetést nyújtó, fenntartható európai beruházási tervet kíván indítani (többek között az Európai Beruházási Bank „klímabankká" történő részleges átalakításával).
Magyarország volt az egyik tagállam, ami megvétózta a közös uniós klímatervet, melyben az szerepelt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kisebb károsgáz-kibocsátást kellene elérni, 2050-re pedig 0 százalékosat. Azaz a megvétózotthoz képest szigorúbb javaslatot szeretne a német politikus, aki azt is hangsúlyozta, hogy 2050-re klímasemlegessé kellene tenni Európát.
Közös teherviselés
A német politikus kiemelte, hogy az Uniónak az európaiakat szolgáló gazdaságot kell építenie. Ehhez azonban „mindenkire vonatkozó, közös teherviselésre van szükség" - beleértve az Európában (várhatóan továbbra is) működő, de az európai humán- és társadalmi tőkéhez való hozzáférésükért Európát mindeddig nem kompenzáló technológiai óriásvállalatokat is.
Isztambuli egyezmény
Az elnökjelölt ismét hangsúlyozta elkötelezettségét a nemek szempontjából kiegyensúlyozott biztosi testület létrehozása mellett, hozzátéve, hogy "ha a tagállamok nem javasolnak elegendő női jelöltet, nem fog habozni új neveket kérni".
Arról is beszélt, hogy egyszer és mindenkorra kezelni kell a nők elleni erőszak ügyét. Ennek érdekében von der Leyen az Európai Szerződésekben bűntényként határozná meg azt, és ezzel párhuzamosan pedig véglegesítené az Európai Unió csatlakozását az Isztambuli Egyezményhez.
Az egyik EU tagállam, ahol még nem ratifikálták az egyezményt Magyarország. Varga Judit, volt európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, mikor az igazságügyi miniszteri meghallgatásán erről kérdezték azt mondta, hogy az egyezmény "egy politikai hiszti”.
Európai érték a tengeri életmentés kötelessége
Von der Leyen kijelentette: elkötelezett a jogállamiság mint európai érték mellett, ezért a meglévő eszközök mellé létrehozna egy európai nyomon követő mechanizmust.
Nem lehet kompromisszumot kötni, ha a jogállamiság tiszteletben tartásáról beszélünk - fogalmazott.
Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt - tette hozzá.
Bárki, aki megpróbálja aláásni vagy gyengíteni Európa értékeit, elszánt ellenfélre akad bennem - jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy az európai értékek sorába a tengeri életmentés kötelessége is beletartozik, és annak többek között emberséges határvédelmi politikában kell testet öltenie.
A döntések mögé minden tagállamnak be kell állnia
Von der Leyen kiemelte annak fontosságát is, hogy Európa határozottabban fellépjen fel a világban egyebek mellett a gazdaság, és a biztonságpolitika területén. A döntések mögé pedig minden tagállamnak be kell állnia - hangsúlyozta. Lehet, hogy nem kifejezetten erre gondolt, de az utóbbi időben többször előfordult, hogy egyedül a magyar kormány "nem állt be egy-egy döntés mögé", idén májusban egy meg is kerülték a magyar vétót. De 2018-ban is többször előfordult, hogy Magyarország vétózott.
A közös védelmi politika egyik legfontosabb eleme a NATO-val folytatott együttműködés, ugyanakkor közös európai védelmi unióra van szükség - közölte.
Jöhet a kvótarendszer?
Az elnökjelölt támogatja egy „új megállapodás létrejöttét a bevándorlás és menedékügy terén", illetve a dublini rendelet reformját, hozzátéve, hogy szándékai szerint a Frontex munkatársainak száma nem 2027-re, hanem már 2024-re elérné a tízezer főt. A feladatból az európai szolidaritás elvéből kiindulva mindegyik tagállamnak tisztességes részt kell vállalnia, hangsúlyozta. Azt nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol, viszont a feladatvállalásra az előző bizottság javaslata a menedékkérők szétosztása volt, ez ellen hevesen tiltakozott a magyar kormány.
Gesztus a parlamentnek
Az európai demokráciával kapcsolatban von der Leyen egy 2020-ban induló Európai Konferencia létrehozását jelentette be, amelyben az európai polgárok játsszák majd a főszerepet. A következő választások kapcsán beszélt a csúcsjelölti rendszer megerősítéséről, és a nemzeteken átívelő választási listák gondolatának megfontolásáról.
HIRDETÉSUrsula von der Leyen jelölése hatalmas pofon a csúcsjelölti rendszernek, ami ezzel meg is szűnhet. Ez lehet az egyik ok, ami miatt az képviselők vonakodnak az Európai Tanács által kijelölt politikust támogatni. Egy régi vitatott kérdés megválaszolásával sikerülhet maga mellé állítani a parlamentet : bejelentette ugyanis, hogy támogatja, hogy a képviselő testület jogszabály-kezdeményezési jogkört kapjon (ez csak az Európai Bizottságnak van). Emellett vállalta, hogy az általa vezetett Bizottság minden esetben jogszabályjavaslatot terjeszt elő, ha a Parlament tagjainak többségével erre irányuló állásfoglalást szavaz meg.
A képviselőcsoportok reakciói
Néppárti támogatás
Manfred Weber (EPP, Németország) a néppárti képviselőcsoport támogatásáról biztosította von der Leyent: „Mi az igazságos, modern és innovatív, biztonságos, széles látókörű és környezettudatos Európát képviseljük. Közösen megvalósítjuk a jelölt ígéreteit." Weber üdvözölte von der Leyen a Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési jogkört adó tervét és a csúcsjelölti rendszer tervezett továbbfejlesztését, hozzátéve: „lejárt a háttérmegállapodások ideje." A bajor politikus lehetett volna az EB elnöke, ha a csúcsjelölti rendszert figyelembe veszi az Európai Tanács.
Bizonytalan szociáldemokraták
Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) szerint „az európai demokrácia túl lassan halad előre". A képviselő hangsúlyozta, hogy mielőtt a szocialisták döntenek von der Leyen támogatásáról, a jelöltnek ki kellene fejtenie, hogyan kíván válaszolni az európaiak követeléseire, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségének problémáját érintőkre.
Liberális támogatás
Dacian Cioloş (RE, Románia): „Nem okozhatunk ismét csalódást annak többmillió európainak, aki igent mondott Európára. Ezek a szavazók elvárják, hogy az Unió habozás nélkül megvédje a jogállamiságot". A liberális képviselőcsoport készen áll a jelölt támogatására, Európa megújítását szem előtt tartva. „Mindenekelőtt igazi, Európa-párti irányítást várunk öntől. Európa nem egy bürokrácia, hanem egy politikai cél".
A Zöldek a szavazáson nem támogatják
Philippe Lamberts (Zöldek/EFA, Belgium) kijelentette, hogy képviselőcsoportja nem adja át az Európai Unió vezetését von der Leyennek egy olyan időszakban, amikor „ég a közös ház, az éghajlat egyre rosszabb állapotban van, egyre mélyebbek a társadalmi különbségek, és az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság helyzete is romlik". Azonban ha a Parlament megválasztja von der Leyent, a zöldek mindig támogatják majd a Bizottság elnökét, „ha a javaslatai megfelelő választ adnak az előttünk álló egzisztenciális kihívásokra " - tette hozzá a képviselőcsoport társvezetője.
HIRDETÉSA szélsőjobboldali frakció nem támogatja
Jörg Meuthen (ID, Németország) bejelentette, hogy az euroszkeptikus képviselőcsoport a jelölt ellen szavaz, mivel alkalmatlannak látja őt a pozícióra, és Európáról alkotott elképzeléseit nem találja meggyőzőnek. A képviselő bírálta, hogy von der Leyen például a jogállamiság vagy a bevándorlás terén sokféle, egymásnak ellentmondó ígéretet tett a különböző képviselőcsoportoknak azok támogatásának megszerzéséért.
A lengyel kormánypárt frakciója a jogállamiságra kérdezett rá
Raffaelle Fitto (ECR, Olaszország) a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos álláspontjának tisztázására kérte von der Leyent, ugyanis a konzervatív képviselőcsoport nem ért egyet a Bizottság által e téren eddig folytatott politikával. Az éghajlatváltozás elleni fellépés területén a képviselőcsoport „örömmel fogadja például az átmeneti alap és a fenntartható beruházásokat finanszírozó bank létrehozásának ötletét. Azonban ugyan egyre ambiciózusabb tervekről beszélünk, arról nincs szó, hogy hogyan valósítanánk meg ezeket a terveket", tette hozzá a képviselő.
A szélsőbaloldali frakció nem támogatja
Martin Schirdewan (GUE/NGL, Németország) kijelentette, hogy képviselőcsoportja nem támogatja von der Leyen jelölését. A választók a csúcsjelöltek egyikét várták a Bizottság elnökének posztjára, jelentette ki, nem pedig egy védelmi minisztert, akinek jelöltsége „az Unió folyamatos militarizálásának és elszigetelődésének" jele. A képviselő a megszorító gazdaságpolitika végét, és a társadalmi biztonság, oktatás, egészségügy és az éghajlatváltozás területére irányuló befektetéseket sürgette.
Mik Ursula von der Leyen esélyei ez alapján?
Az Európai Néppártnak 182 képviselője van, a Renew Europe frakciójában 108-an ülnek. Eszerint az abszolút többséghez (376) további 86 képviselőnek kell támogatnia. Természetesen ehhez az is kell, hogy teljes legyen a frakciófegyelem. A 154 szociáldemokrata, illetve az 57 független EP-képviselőből valószínű, hogy lesz, aki megszavazza. És még az sem elképzelhetetlen, hogy lesz olyan zöld politikus, aki támogatja. Azaz matematikailag nem esélytelen, hogy a német politikus lesz az Európai Bizottság következő elnöke.