HIRDETÉSAlig két héttel az ukrán válság miatt összehívott, rendkívűli uniós csúcs után csütörtöktől ismét üléseznek az állam- és kormányfők Brüsszelben.
Sokan azt várják, hogy a vezetők újabb szankciókat hoznak majd Moszkva ellen.
Az uniós külügyminiszterek tanácsa a hét elején már utazási korlátozásokról és vagyonok zárolásáról döntött 21 orosz vezető esetében.
A krími népszavazás, majd a félsziget orosz annektálása azonban új helyzetet teremtett, több keleti tagállam gazdasági szankciókat sürget. Az ülésen így szóba kerülhet majd az orosz gázimport csökkentése, ami érzékenyen érintené a moszkvai költségvetést.
Az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatai azonban olyan mélyek, hogy a kereskedelmi korlátozásokon Európa is milliárdokat veszítene. Nagy-Britannia és Németország ezért valószínűleg ellenezne egy kereskedelmi háborút.
Az Euronews Litvánia külügyminiszterét kérdezte a krími népszavazás utáni uniós válaszlépésekről és Oroszország lehetséges terveiről Brüsszelben.
- Kérem magyarázza el, hogy befolyásolja Litvánia történelme a válság megítélését!
Linas Antanas Linkevičius, litván külügyminiszter: – A személyes örökségünkről van szó. Ez olyan dolog, ami nem túl régen történt, tehát friss az élmény. Néha bizonytalanságot éreztünk, néha azt, hogy magunknak kell megküzdeni a problémákkal. De most más a helyzet, hiszen a NATO és az Európa Unió tagjai vagyunk. Tehát közösen tervezhetünk, hogy visszaverjük a fenyegetést és a nyomást.
- Tehát nem tartanak orosz befolyástól az országukban?
- Ahogy mondtam, NATO-tagként biztonsági garanciákat kaptunk. De a szomszédaink nem kapták meg ezeket a biztosítékokat. Az a legkevesebb, hogy szolidaritást válallunk velük és világos üzenetet küldünk. A 21. században nem szabadna megtámadni egy szuverén országot. Ez sajnos nem először történik meg. De a legjobb tudásunk szerint közösen kell azon dolgoznunk, hogy ez ne fordulhasson elő még egyszer.
- Mit várnak a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól?
- Őszintén szólva nem kellene büszkének lennünk a szankciókra, hiszen ez már a végső válasz. Többször kértük, felszólítottuk Oroszországot, hogy csökkentse a feszültséget és tárgyaljon az ukrán kormánnyal. Mindezek az állásfoglalások és felhívások fontosak voltak, de most kézzelfogható jeleket kell küldenünk.
- Mit kell tennie Oroszországnak ahhoz, hogy elkerülje a szigorúbb gazdasági szankciókat?
- Szerintem a Krím elfoglalásával és elcsatolásával már átlépték ezt a határt. Ezt soha nem fogjuk elismerni, ez teljesen világos. De fontos beszélni arról, mi lesz, ha súlyosbodik a helyzet, például Ukrajna déli és keleti részén. Senki nem garantálja, hogy ez nem történik meg. Annak ellenére, hogy ez most nincs napirenden, előállhat hasonló helyzet. Vagyis az, hogy Oroszország meg kívánja védeni az ottani polgárait. Az erőszakos beavatkozás lehetősége aggaszt bennünket. Ezt meg kell akadályozni. Eközben beszélnünk kell a Krím tulajdonképpeni annektálásáról is, amellyel már áthágták a nemzetközi jogot.
- Oroszország mely lépése jelentené pontosan a határvonal átlépését?
- Szerintem ezt a határt már átlépték. Igen, már megtették. Mi mást kellene még tenniük ahhoz, hogy kiderüljön, jogellenesen lépnek fel? Ha ennél többre lenne szükség, az már tényleg nagyon súlyos helyzetet jelentene.
- Talán a bevonulásra Kelet-Ukrajnába?
- A bevonulás Ukrajna más részeibe talán méginkább határozottságra késztetne bennünket. A legkevesebb az lenne, hogy a gyakorlatban alkalmaznánk azt, amiről döntöttünk. Ez világos jelzés lenne.