"Ukrajna most nagyon nehéz választás előtt áll: vagy elveszíti méltóságát, vagy azt kockáztatja, hogy elveszít egy kulcsfontosságú partnert" - mondta az ukrán elnök. Kijev "óriási nyomás alatt áll" az amerikai javaslat miatt, amely Oroszország érdekeit érvényesítené.
Ukrajnának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a háború vége ne jelentse "Ukrajna végét" - jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, aki elismerte, hogy az ország jelenleg "történelme egyik legnehezebb pillanatát" éli át.
"Az Ukrajnára nehezedő nyomás most az egyik legsúlyosabb" - jelentette ki. Az Egyesült Államok és Oroszország által kidolgozott 28 pontos tervre utalva Zelenszkij kijelentette, hogy harcolni fog azért, hogy "legalább két pontot ne hagyjanak benne így a tervben".
"Ez az ukránok méltósága és szabadsága, mert minden más erre épül" - mutatott rá.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ország "most nagyon nehéz választás előtt áll: vagy a méltóság elvesztése, vagy egy kulcsfontosságú partner elvesztésének kockázata".
"Vagy 28 nehéz pont, vagy egy rendkívül kemény tél, az eddigi legnehezebb, és további kockázatok" - mondta. "Egy élet szabadság, méltóság és igazságosság nélkül. És elvárják tőlünk, hogy bízzunk valakiben, aki már kétszer megtámadott minket"."
Az Egyesült Államok és Oroszország új tervezetet sürget Kijevtől az ukrajnai háború befejezéséhez.
A keret, amelyet állítólag Donald Trump amerikai elnök a hét elején jóvá hagyott, számos engedményt tartalmaz Ukrajna részéről, Oroszország részéről pedig alig valamit.
Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna területeket engedjen át
A kiszivárgott tervezet szerint Oroszország azt követeli, hogy a Krím, Luhanszk és Donyeck "de facto orosznak minősüljön", és ezt ismerje el a nemzetközi közösség, beleértve az Egyesült Államokat is".
Nem világos, hogy Washington egyetértett-e ezzel a követeléssel, mert a tervezetben szerepel Moszkva igénye, miszerint "az egész ukrajnai Donyecki területet az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismerjék el nemzetközileg".
Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna vonja ki erőit a donyecki régióból, és azt mondja, hogy ez a "kivonulási övezet" "semleges demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközileg Oroszországhoz tartozó területként ismernek el". Az orosz erők a terv szerint nem lépnének be ebbe az övezetbe.
Oroszország 2014-es első inváziója óta próbálja elfoglalni a Donyeck és Luhanszk - együttesen Donbász néven ismert - régió egészét. Eddig Moszkva csapatai nem tartották teljesen ellenőrzésük alatt ezeket a területeket.
A Kreml cserébe beleegyezne a tűzszünetbe a jelenlegi kontaktvonal mentén fekvő Herszon és Zaporizzsja régiókban.
Herszon városa volt az egyetlen regionális főváros, amelyet Oroszországnak 2022-ben rövid időre sikerült elfoglalnia. Az ukrán erők nyolc hónappal később felszabadították a várost, és Moszkva csapatait a Dnyipro bal partjára szorították át. A kontaktvonal 2022 ősze óta itt alig mozdult el.
A Zaporizzsjai régióban a frontvonal nem sokat változott egészen a közelmúltig, amikor Oroszország felújította támadását Zaporizzsja keleti részén.
Ukrajna az EU-val és korábban az Egyesült Államokkal együtt azt javasolta, hogy a harcokat a jelenlegi kontaktvonalon fagyasszák be az egész ukrán frontvonalon, és csak a tűzszünet után folytassanak további tárgyalásokat.
A Kreml azt is szeretné, ha Ukrajna 600 ezer főre csökkentené katonai erejének létszámát, európai vadászgépeket állomásoztatna a szomszédos Lengyelországban, valamint azt igényli, hogy Ukrajna lemondjon számos fegyveréről.
Oroszországtól "elvárják", hogy ne támadja meg a szomszédos országokat
A kiszivárgott terv meglehetősen homályos jelzéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Moszkva Ukrajnán kívül nem fog más országokat lerohanni.
"Elvárható, hogy Oroszország ne támadja meg a szomszédos országokat".
"Oroszország törvényben fogja rögzíteni az Európával és Ukrajnával szembeni meg nem támadási politikáját".
Cserébe Moszkva azt követeli a NATO-tól, hogy "ne terjeszkedjen tovább" és "ne állomásoztasson csapatokat Ukrajnában".
Oroszország továbbá azt szeretné, ha Ukrajna beleegyezne abba, hogy "alkotmányában rögzítse, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz", a szövetség pedig "foglaljon bele az alapszabályába egy olyan rendelkezést, amely szerint Ukrajnát a jövőben nem veszik fel".
Úgy tűnik, hogy Oroszország csak Ukrajna NATO-törekvései ellen tiltakozik határozottan.
Finnország és Svédország is csatlakozott a védelmi szövetséghez Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után, anélkül, hogy Moszkva bármilyen kommentárt adott volna.
A Kreml azt is szeretné, ha az Egyesült Államok közvetítene egy "párbeszédet" Moszkva és a NATO között "az összes biztonsági kérdés megoldása és a de-eszkaláció feltételeinek megteremtése érdekében, a globális biztonság szavatolása, valamint az együttműködés és a jövőbeli gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében".
Oroszország vissza akar térni a globális gazdaságba
A kiszivárgott terv egyértelműen kimondja, hogy Oroszország "vissza akarja illeszteni magát a globális gazdaságba", a szankciók feloldását pedig "fokozatosan és eseti alapon kell megvitatni és egyeztetni".
Moszkva újbóli törekvése az Egyesült Államokkal való tárgyalásokra nagyrészt a Washington által októberben az olajipari óriáscégek, a Lukoil és a Rosznyeft ellen bevezetett szigorú szankcióknak köszönhető.
A Kreml azt szeretné, ha az USA "hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást kötne a kölcsönös fejlődés érdekében az energia, a természeti erőforrások, az infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, az adatközpontok, a ritkaföldfémek kitermelésére irányuló sarkvidéki projektek és más, kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén".
Ezen felül Moszkva azt szeretné, ha visszahívnák a G8-ak közé. Oroszországot 2014-ben zárták ki a Krím annektálása után.
A tervezet több pontot is tartalmaz Oroszország elszámoltathatóságáról és felelősségéről az ukrajnai és azon túli tetteiért.
"A konfliktusban érintett valamennyi fél teljes amnesztiát kap a háború alatti tetteiért, és vállalja, hogy a jövőben nem támaszt semmilyen követelést, és nem vesz figyelembe semmilyen panaszt" - javasolja a keretterv.
Ez azt jelentené, hogy Moszkva csapatait nem vonják felelősségre az Ukrajnában a katonák és a civilek ellen elkövetett atrocitásokért.
Moszkva emellett "átfogó megnemtámadási megállapodást" követel, amelyet nemcsak Ukrajnával, hanem Európával is meg kell kötni. "Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét elintézettnek tekintjük".
Ebbe esetleg beletartozhat Oroszország fellépése Moldovában, egy másik EU-tagjelölt országban, ahol a Moszkva által támogatott szeparatisták a 90-es évek eleje óta megszállják és ellenőrzik Dnyeszteren túli területet.