Dubravka Šuica uniós biztos megvédte az új földközi-tengeri paktumot azokkal a kritikákkal szemben, amelyek szerint a kezdeményezés az Európai Unió és az arab államok eltérő érdekei miatt már a kezdetek kezdetén kudarcra lenne ítélve.
„Ha mi nem vagyunk ott, akkor ki lesz?” – mondta az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
„Jelen van Kína, Oroszország és számos másik olyan ország, amely érdekelt a világnak ezen részén, tehát Európa is jelen akar lenni” – tette hozzá. „Mi vagyunk a földközi-tengeri térség déli országainak legnagyobb befizetői. Nemcsak fizetni akarunk, hanem befolyással is szeretnénk bírni” – mondta a horvát politikus.
Amióta Brüsszel néhány hete bemutatta a kezdeményezést, a kritikusok aggodalmukat fejezték ki, hogy az új paktum megismétli a korábbi megállapodások hiányosságait, amelyek gyakran nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és korlátozott hatást értek el.
„Ezúttal valódi partnerségre törekszünk” – mondta Šuica, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság nemcsak kormányokkal, hanem agytrösztökkel, tudósokkal és a civil társadalommal is konzultált.
Brüsszel segíteni akar a déli szomszédoknak, hogy fejlesszék a gazdaságukat és új munkahelyeket teremtsenek. „Új munkahelyek teremtésével valamilyen módon a migráció kiváltó okait is kezeljük” – mondta Šuica.
„Nem az a cél, hogy agyelszívást idézzünk elő. Az a cél, hogy az emberek szabadon mozoghassanak, és hogy lehetőséget adjunk a képzett embereknek, hogy idejöjjenek, vagy hogy a saját országukban maradjanak, és hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez.”
Šuica szerint a szorosabb együttműködés másik lehetősége az energiapolitika.
„Csökkenteni akarjuk a régió szén-dioxid-kibocsátását. De ha a Földközi-tenger déli részén nem alkalmazzuk ugyanazokat a szabványokat, akkor a Földközi-tenger térsége ismét szennyezett lesz.”
„Ha együttműködünk, az mindenkinek az előnyére válik, hiszen új munkahelyeket teremtünk, fejlesztjük ezeket az országokat, és csökkentjük a régió szén-dioxid-kibocsátását. Tehát minden szempontból előnyös.”
Trump gázai béketanácsa
Šuica kitért a Közel-Kelet stabilizálására és a Gázai övezet újjáépítésének támogatására is.
Ezzel összefüggésben ragaszkodott ahhoz, hogy az EU helyet kapjon a vitatott béketanácsban, amelyet Donald Trump amerikai elnök javasolt a területre vonatkozó 20 pontos tervében.
„Mi vagyunk a legnagyobb adományozók, ezért szeretnénk aktívan szerepet vállalni” – mondta Šuica, akinek a portfóliója magában foglalja Palesztina támogatását is. „Mi vagyunk a legközelebbi szomszédaik. Ezért úgy gondolom, hogy helyet kell kapnunk ebben a tanácsban.”
Arra a kérdésre, hogy Trump meghívta-e már az EU-t, Šuica biztos így válaszolt: „Meglátjuk.”
A kérdés várhatóan szóba kerül, amikor az uniós külügyminiszterek november 20-án Brüsszelben tárgyalnak.
Ugyanezen a napon Šuica biztos és Mohammad Musztafa palesztin miniszterelnök közösen elnököl a palesztin donorcsoportban, amely a Gáza háború utáni jövőjével kapcsolatos erőfeszítések részét képezi. Várhatóan 60 nemzetközi delegáció, köztük európai és közel-keleti küldöttségek is részt vesznek a rendezvényen.
Šuica elmondta, hogy a csoport arra fog összpontosítani, hogy az EU hogyan tudja támogatni a Palesztin Hatóságot (PA) és a Fatah vezette kormányzó testületet, amely a megszállt Ciszjordánia egyes részeit igazgatja.
Az EU a palesztinok legnagyobb adományozója, de a Palesztin Hatóságnak folyósított segélyek nagy része attól függ, hogy a palesztin kormányzó testület végrehajtja-e a kulcsfontosságú gazdasági és kormányzási reformokat.
Egyre nagyobb az aggodalom azonban amiatt, hogy Izrael a palesztin területeket a költségvetési összeomlás szélére sodorja azáltal, hogy visszatartja a Palesztin Hatóságnak járó adóbevételeket, amit az ENSZ szakértői „pénzügyi fojtogatásnak” neveztek.
„Azt szeretnénk, ha Izrael felszabadítaná az adóbevételeket a palesztin nép számára, ami egyelőre nem történt meg” – mondta Šuica az Euronewsnak.