Serdülőkori nagyivás tartósan megváltoztathatja az agy szerkezetét és működését, és megzavarhatja az agyi kommunikációt egy új tanulmány szerint.
A Marshall Egyetem Joan C. Edwards Orvostudományi Karának kutatói megállapították (forrás: angol), hogy a serdülőkorban ismételten átélt alkoholkitettség megzavarja az asztrociták – az idegi jelátvitelben betöltött szerepük miatt egyre inkább előtérben lévő agysejtek – és a szinapszisok, vagyis az apró kapcsolódási pontok, ahol az idegsejtek egymással kommunikálnak, közötti információáramlást a hippokampuszban, amely a tanulás és a memória szempontjából kulcsfontosságú.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók egy preklinikai patkánymodellben azt is kimutatták, hogy ezek a változások hosszan tartó absztinencia után is fennmaradnak, és a felnőttkori, félelemmel összefüggő viselkedés módosulásával hozhatók kapcsolatba.
„Kutatásunk célja annak megértése, hogy a kifejezetten serdülőkori mértéktelen alkoholfogyasztás miért rontja a mentális egészség mutatóit, és miért csökkenti az általános életminőséget” – fogalmazott Mary-Louise Risher, a Joan C. Edwards Orvostudományi Kar docense egy közleményben (forrás: angol). „Ezekkel a vizsgálatokkal szeretnénk növelni a nyilvánosság tájékoztatását, és új terápiás megközelítéseket kidolgozni a serdülőkori nagyivás hosszú távú következményeinek enyhítésére.”
Az eredmények arra utalnak, hogy az asztrociták a serdülőkori alkoholkitettség hosszú távú hatásaiban a korábban véltnél nagyobb szerepet játszhatnak. Emellett felvetik annak lehetőségét is, hogy az asztrociták működését célzó terápiák a jövőben hozzájárulhatnak az alkoholfogyasztással és szerhasználattal összefüggő, tartós viselkedési következmények enyhítéséhez.
A kutatók a serdülőkori, megszakításokkal történő etanolbevitel modelljét alkalmazták annak vizsgálatára, hogy az ismételt alkoholfogyasztás miként hat az agyra az absztinencia időszakát követően és a felnőttkorban.
„Az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá az asztrociták ígéretes új szerepét a szinaptikus aktivitás és a viselkedési következmények szabályozásában” – mondta Olivia Coulter, a tanulmány első szerzője, a Joan C. Edwards Orvostudományi Karának doktori hallgatója.
Coulter szerint az eredmények hozzájárulhatnak az agy egészségének javítását célzó, asztrocitákra irányuló terápiás megközelítések kidolgozásához, bár ehhez további kutatásokra van szükség.