Lucy Davis brit színésznő majdnem figyelmen kívül hagyta mellrákja első jelét. Íme, mire érdemes odafigyelnie, és mikor menjen szűrésre.
A brit színésznő, Lucy Davis a héten hozta nyilvánosságra, hogy gyógyíthatatlan, IV. stádiumú mellrákja van, és elmondta: az első jel olyan enyhe volt, hogy majdnem nem is vizsgáltatta ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az 53 éves, a The Office és a Shaun of the Dead című alkotásokból ismert színésznő elmondta, hogy amit először érzett, valójában nem is egy csomó volt, hanem egy „nagyon apró” kemény pont. A daganat azóta átterjedt a gerincére, a jobb csípőjére és a bordáira.
Instagram-bejegyzésében azt írta: „Az első csomó, amit éreztem, igazából nem is »csomó« volt; inkább egyfajta kemény folt. Nagyon apró. Majdnem nem is törődtem vele annyira, hogy kivizsgáltassam. Szóval azt hiszem, azt akarom mondani, hogy semmit ne hagyjon figyelmen kívül – mindent nézessen meg.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) (forrás: angol) adatai szerint 2024-ben világszerte mintegy 2,4 millió nőnél diagnosztizáltak mellrákot, és 694 ezren haltak bele a betegségbe.
A szervezet szerint a mellrákos esetek körülbelül 80 százaléka olyan nőknél fordul elő, akiknél a nemen és az életkoron kívül nincs konkrét kockázati tényező.
A mellrák annál hatékonyabban kezelhető, minél korábban fedezik fel. Ha a rákos sejtek a mellből a test más részeibe terjednek, a betegség életveszélyessé válhat.
A WHO azt tanácsolja, hogy a szokatlan csomó miatt a mellben akkor is kérjen orvosi segítséget, ha az nem fáj. Ha a tünetek megjelenése után a lehető leghamarabb felismerik a rákot, az javíthatja a sikeres kezelés esélyeit.
Lehetséges tünet lehet csomó vagy megvastagodás a mellben, a mell méretének, alakjának vagy megjelenésének megváltozása, a bőr behúzódása vagy kivörösödése, elváltozások a mellbimbó körül, valamint rendellenes vagy véres váladék a mellbimbóból.
Hogyan vizsgálhatja meg a mellét?
A rendszeres önvizsgálat segít abban, hogy megismerje, mi számít normálisnak a saját mellénél, és észrevegye az új elváltozásokat.
Az EU által finanszírozott mellrákszűrési kutatási projekt, a MammoScreen (forrás: angol) szerint ez azzal kezdődhet, hogy az ember tükörben megfigyeli, történt-e változás a mellek vagy a mellbimbók méretében, alakjában, illetve a bőrön.
Ezt követően két-három ujjal át lehet tapintani a melleket, a hónaljakat és a mellkas felső részét, csomókat, göböket vagy megvastagodott területeket keresve, különböző erősségű nyomást alkalmazva.
Bármilyen új csomót, kemény területet vagy más szokatlan elváltozást egészségügyi szakembernek kell megvizsgálnia, aki klinikai emlővizsgálatot is elvégezhet.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az önvizsgálat nem helyettesíti az orvosi ellenőrzéseket vagy a rutinszerű mammográfiás szűrést.
Mikor van szükség szűrésre?
Még észlelhető változások hiányában is fel lehet ismerni a mellrákot a szűréssel, még a tünetek megjelenése előtt.
A fő szűrővizsgálat a mammográfia, a mellről készült kis dózisú röntgenfelvétel, amely a tapinthatóvá válás előtt képes kimutatni a daganatokat.
A szűrés azonban kompromisszumokat jelent; nem egyszerűen arról van szó, hogy minél korábban, annál jobb.
A mammográfia álpozitív eredményeket is adhat, ami további képalkotó vizsgálatokhoz vagy biopsziákhoz vezethet olyan elváltozások miatt, amelyekről később kiderül, hogy nem rákosak. Az ismételt mammográfiák emellett kis mennyiségű sugárzásnak teszik ki az embereket.
A 40 és 44 év közötti nők esetében az Európai Bizottság iránymutatásai (forrás: angol) nem javasolják a rutinszerű mammográfiás szűrést, mert a lehetséges ártalmak feltehetően meghaladják az előnyöket.
A szűrőprogramok, valamint az, hogy milyen életkorban ajánlanak mammográfiát, Európa-szerte eltérnek.
Svédországban például valamennyi régióban ingyenes mammográfiás szűrést kínálnak a 40 és 74 év közötti nőknek, általában 18–24 havonta. Angliában az NHS 50 éves kortól egy nő 71. születésnapjáig kínál rutinszerű emlőszűrést, háromévente küldött meghívókkal.