Szélesedik a szorongás, stressz, depresszió: egyre többen fordulnak mentális segítségért MI-chatbotokhoz, bár kételkednek tanácsaik minőségében
Tízből több mint hatan mentális egészséggel kapcsolatos tanácsért fordulnak mesterséges intelligenciához (MI), jóllehet 45 százalékuk elégedetlen az így kapott tanácsokkal – derül ki az AXA és az IPSOS új felméréséből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Mind Health Report éves jelentésének legfrissebb kiadása szerint az emberek 68 százalékát potenciálisan érinti a szorongás, a stressz vagy a depresszió, még ha csak enyhe formában is. A 18–24 évesek körében ez az arány 85 százalékra emelkedik.
A kutatást az AXA egészségbiztosító és az IPSOS multinacionális piackutató cég végezte. 18 ország 18–75 év közötti 19 ezer felnőttjével készített interjúkat elemeztek, amelyeket 2026. január 12. és február 16. között vettek fel.
A kutatók azt találták, hogy az emberek 46 százaléka arról számolt be, hogy küszködik vagy „vegetál”. A leggyakrabban említett érzés a „levert, búskomor” állapot volt, ezt a válaszadók 65 százaléka jelölte meg.
A fiatalok szenvednek a legjobban
Korosztályonként vizsgálva a 18–24 évesek számoltak be a legkomolyabb nehézségekről. Nagyjából 43 százalékuknál a depresszió, a szorongás vagy a stressz súlyos vagy még szélsőségesebb szinten jelentkezett, ami majdnem a duplája a 26 százalékos globális átlagnak.
A tanulmány szerint a fiatalokra sajátos mintázatok jellemzőek abban, mennyire nyíltan beszélnek a mentális egészségről, hogyan kérnek segítséget, és milyen eszközöket használnak a nehézségeik kezelésére.
Khaled El Shaarany, az AXA egészségügyi és megelőzési részlegének vezetője szerint kulcskérdés lesz nyomon követni, hogyan változik ez a korosztály.
„Biztosan rengeteg kutatást kell még végezni erről, de nem nehéz elképzelni, hogy a fokozott képernyőhasználat és az erősebb technológiai függés nagyobb elszigeteltséget, nagyobb magányt okoz ebben a fiatal generációban” – mondta az Euronews Healthnek.
Mi áll a romló mentális egészség hátterében?
A kutatás szerint a képernyők és a technológia használata az egyik fő tényező, amely rontja a mentális egészséget.
A felmérés szerint az emberek naponta átlagosan 5,1 órát töltenek képernyő előtt, ebbe nem számít bele a munka, a tanulás és a hétvégi tevékenységek.
A képernyőhasználat jelentősen eltért az egyes országok között: Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken napi 6,4 óra, Japánban 4,2 óra, Svájcban 4,1 óra volt az átlag.
A válaszadók mintegy 66 százaléka jelezte, hogy a képernyőhasználat legalább közepes mértékben befolyásolja mindennapjait, rontja az alvásminőséget, a koncentrációt és a fizikai aktivitás szintjét. 39 százalékuk ezeket a hatásokat „szélsőségesnek” írta le.
„Az emberek elismerik, hogy a képernyőhasználat életük több területére is hatással van, és több mint egyharmaduk szerint fokozza a társas elszigetelődést” – mondta Sophie Morin, az IPSOS Public Affairs igazgatója az Euronews Healthnek.
Technológia: a probléma része vagy a megoldásé?
A tanulmány több akadályt is azonosított, amelyek gátolják az embereket abban, hogy mentális egészségügyi ellátáshoz jussanak, ilyen például a költség vagy az időhiány.
„Ami igazán aggasztó, hogy a küszködők 43 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt 12 hónapban nem kapott szakmai segítséget, és ez az arány meglehetősen riasztó” – mondta Morin.
„Nem kértek segítséget, mert közülük sokan – még mindig több mint egynegyedük – úgy gondolják, hogy nincs szükség orvosi ellátásra” – tette hozzá.
A professzionális orvosi ellátás mellett a tanulmány szerint egyre többen fordulnak önsegítő megoldásokhoz, például a több testmozgáshoz, a családtagokkal és barátokkal való kapcsolattartáshoz, illetve a mesterséges intelligenciához.
A résztvevők mintegy 63 százaléka számolt be arról, hogy mentális egészséggel kapcsolatos kérdésekre MI-alapú eszközöket, például a ChatGPT-t és más MI-botokat használ.
Körülbelül 38 százalékuk azt mondta, jobban bízik az MI-platformokban, mint a mentális egészségügyi szakemberekben, noha az MI-t használók többsége nem elégedett a chatbotok által adott válaszokkal.
„Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne állítsuk be a mesterséges intelligenciát úgy, mint valami borzalmas dolgot a mentális egészség szempontjából” – mondta El Shaarany.
„Ezt nagyon fontos hangsúlyoznunk, mert az MI éjjel-nappal elérhető, ingyenes, ott van a telefonodon akkor is, amikor este 11-kor vagy hajnal 1-kor egyedül vagy a szobádban, és rosszul érzed magad” – tette hozzá.
Ilyenkor – mondta – „rendkívül fontos” lehet, hogy legyen valaki, vagy valami, amivel kapcsolatba léphetsz.
El Shaarany ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mentális támogatásra használt MI-chatbotok nem feltétlenül az általános célú platformokat jelentik.
„Ha a ChatGPT-t vagy a Geminit használod, ezek olyan általános MI-modellek, amelyeket nem erre terveztek. Olyan ez, mintha egy barátoddal beszélgetnél, aki valamennyit ért a témához, de nem orvos” – mondta.
„Képzeld el, hogy tinédzser vagy, szorongsz, szívdobogásérzésed van, vagy aggódsz a pulzusod miatt, és megkérdezed az MI-t, mi lehet ez. A válasz lehet például 20 lehetséges ok felsorolása, köztük nagyon súlyos betegségekkel” – hangsúlyozta El Shaarany.
„Ez nem fog segíteni a szorongásodon, még ha az információ önmagában tudományosan pontos is.”
El Shaarany szerint az MI-platformoknak olyan biztosítékokkal kell rendelkezniük, amelyek képesek azonosítani azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek célzott kezelést igényelnek, vagy továbbítani tudják ezeket a megfelelő egészségügyi szakemberek felé, és riasztani őket.