Loader
Hirdetés

Putyin nem tűr ellenfeleket: az „Almát”-t egyre keményebben préselik helyi szinteken is

A „Jabloko” vezetője, Nyikolaj Ribakov iratdobozzal távozik az Orosz Legfelsőbb Bíróság épületéből a párt választási kizárása elleni fellebbezés után, 2036. augusztus 17-én.
A „Jabloko” párt vezetője, Nyikolaj Ribakov iratokkal teli dobozt visz ki az orosz legfelsőbb bíróságról a választási kizárás elleni fellebbezés után, 2036. augusztus 17-én. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Ferenc Szekely & Марфа Васильева
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Tovább nő a nyomás a talán utolsó orosz demokratikus Jabloko (Alma) pártra. A hatalom a „kis pártokat” használja fel, hogy kizárja az egyéni jelölteket és a listákat; ehhez szeptember 9. volt a jogorvoslat utolsó napja.

Miután augusztusban kizárták a szövetségi parlamenti választásokból az egyetlen legális háborúellenes erőt, a mai Oroszország egyik legrégebbi politikai formációját, a hatalom a regionális szintre összpontosította erőfeszítéseit. A megfigyelőkben az a benyomás alakult ki, hogy az elmúlt két hét fejleményeinek célja az, hogy teljesen kiszorítsák a Jabloko-t a politikai életből, a háborúellenes diskurzust pedig a nyilvánosságból.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Figyelemre méltó, hogy regionális szinten ugyanazt a taktikát alkalmazzák, mint országos szinten: a rivális eltávolításának piszkos munkáját kisebb pártok végzik el.

18 egyéni jablokós jelöltet vehetnek le a szavazólapról

Szeptember 9-e volt az utolsó nap, amikor keresetet lehetett benyújtani az Állami Duma-választásokon induló ellenfelek regisztrációjának érvénytelenítésére. Ezen a napon újabb perek indultak az Alma jelöltjei ellen az ország több régiójában, a már beadott keresetek tetejébe.

Ennek eredményeként a párt jelöltjeit levették a választásról Udmurtiában, valamint a Moszkvai és a Cseljabinszki területen – csak kedden, szeptember 8-án négy jablokós esett ki a versenyből.

A Kreml következetesen számolja fel azokat a még megmaradt legális fórumokat, ahol a háború befejezésére lehetne felszólítani. Michail Fishman politikai újságíró és dokumentumfilmes az Euronewsnak úgy fogalmazott: „A Jabloko jelöltjeinek tömeges levétele a pártlistáról hozott döntés következménye, amelyet személyesen Putyin hozott meg, és amelyet a teljes körű tisztogatásra adott jelzésként értelmeztek.

Ennek logikája szerint a választásokról nemcsak a háborúellenes retorikának kell eltűnnie, hanem általában bármiféle, a Kreml hivatalos vonalától eltérő álláspontnak is. A Kreml a részvétel »leszárítására« és az eredmények adminisztratív eszközökkel való biztosítására állt rá, arra számítva, hogy a lojális szavazók elegendők lesznek. A Kremlnek ezeken a választásokon alapvetően nincs szüksége semmilyen politikai vitára.”

Konkrétan kedden a Moszkvai Területi Bíróság megsemmisítette a Jabloko jelöltjének, Alekszandr Muravjovnak a regisztrációját, aki a 122-es számú ljubereci egyéni választókerületben indult az Állami Dumába. Ő lett a Jabloko negyedik egyéni jelöltje, akit egy nap alatt vettek le a választásból.

Ennek a pernek a története beszédesen illusztrálja egyfelől azt a mértékű jogi kukacoskodást, amelyet az ellenfelek semlegesítésére bevetnek, másfelől pedig az említett „kis” pártok felhasználását: a Kreml látszólag „nem érintett”, a Jabloko elleni tiltakozások pedig állítólag »a nép hangját« fejezik ki.

A betiltáshoz még megszólalni sem kell: levették az adásból a „Jabloko” jelöltje, Olga Jurkevics kampányvideóját, amelyben egy percig némán ül, miközben a száját a kezével befogja.
A betiltáshoz még megszólalni sem kell: levették az adásból a „Jabloko” jelöltje, Olga Jurkevics kampányvideóját, amelyben egy percig némán ül, miközben a száját a kezével befogja. Скриншот: «Бумага»

Jelöltsége törlését a bíróságon Jurij Parhomenko kezdeményezte, aki ugyanebben a körzetben indul a „Nyugdíjasok Pártja” jelöltjeként. A „Jabloko” közölte, hogy Muravjovval szemben az egyik fő kifogás egy, a „360” tévécsatornán sugárzott kampányspot volt.

Ebben a politikus a „Szabad internetet blokkolások nélkül” jelszót használta. Parhomenko szerint ezzel Muravjov olyan információt terjesztett, amely „hozzájárul a választók negatív hozzáállásának kialakulásához” más jelöltekkel és pártokkal szemben.

Parhomenko emellett azzal is megvádolta Muravjovot, hogy engedély nélküli betűtípust használt a kampányanyagokban, és hogy a VKontakte közösségi hálón közzétette a „Rádió 1” főcímével ellátott adásrészletet. Maga Muravjov hamisnak nevezte a keresetben megjelölt VKontakte-oldalt.

Még több ügy is folyamatban van – többek között a Szmolenszki területen, a Krasznodari határterületen és a Csuvas Köztársaságban –, amelyeket különböző okokból most tárgyalnak vagy elhalasztottak.

Csütörtökön kiderült, hogy a bíróság levette a választásokról a „Jabloko” mindkét, Csuvasföldön induló jelöltjét – a párt regionális szervezetének elnökét, Vlagyiszlav Arkagyijevet és a csuvas „Jabloko” elnökségi tagját, Viktor Sztyensint –, valamint az udmurtiai „Jabloko” vezetőjét, Ija Boronyinát is. Ő egy fellebbviteli bíróságtól érkező telefonhívásból értesült a döntésről. Szerdán a Novgorod megyei választási bizottság semmissé nyilvánította Anna Cserjepanova regisztrációját, aki a Jabloko alelnöke, a párt listavezetője a Novgorod megyei duma-választáson, Velikij Novgorod dumájának képviselője és a helyi almások vezetője.

A párt hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróságok jelölt-regisztrációt megsemmisítő döntései fellebbezhetők, és amíg nem emelkednek jogerőre, a jelöltek nem esnek ki a kampányból.

Moszkvaiak egy betonblokkon „Szavazz online – mindenki nyer” felirattal, 2026. augusztus 26.
Moszkvaiak egy betonblokkon „Szavazz online – mindenki nyer” felirattal, 2026. augusztus 26. AP Photo

Más pártok képviselői által benyújtott keresetek nyomán összesen 18 almás jelöltet vettek le az Állami Duma-választások egyéni választókerületi listáiról. Jelenleg 120 pártjelölt folytatja a kampányt az ország 48 régiójában.

A Jabloko ezeket a pereket a béke és a szabadság mellett kiálló jelöltek kiszorítását célzó, szervezett kampány részének tartja.

De mi ez a párt?

A Jabloko – magyarul „alma” – 1993-ban alakult liberális-demokratikus választási szövetségként; neve alapítóinak, Grigorij Javlinszkijnek, Jurij Boldirevnek és Vlagyimir Lukinnak a nevéből képzett mozaikszó volt. A párt a piacgazdaság, a jogállam, a politikai szabadságjogok, a független sajtó és az Európához közeledő Oroszország mellett állt ki, de bírálta Borisz Jelcin sokkterápiáját, a zavaros privatizációt és a csecsen háborúkat is.

Emiatt nem egyszerűen a mindenkori hatalom liberális szövetségese, hanem demokratikus ellenzéke kívánt lenni. Az 1990-es években jelentős parlamenti erőnek számított: az 1993-as, 1995-ös és 1999-es választáson is átlépte az ötszázalékos küszöböt, Javlinszkij pedig az 1996-os elnökválasztáson több mint hét százalékot szerzett.

A Jabloko 2003-ban esett ki a parlamentből, majd a putyini rendszer megszilárdulásával fokozatosan a politika peremére szorult. Hivatalosan azonban sokáig bejegyzett, törvényesen működő párt maradhatott: országos és helyi választásokon indíthatott jelölteket, voltak önkormányzati és regionális képviselői, és nem minősítették sem „szélsőséges”, sem „külföldi ügynök” szervezetnek. Ez részben a párt intézményes múltjának és óvatos, parlamentáris módszereinek, részben annak volt köszönhető, hogy csekély támogatottsága miatt a Kreml nem tekintette közvetlen hatalmi veszélynek; jelenléte ugyanakkor a politikai pluralizmus látszatát is szolgálhatta.

A Jabloko ezért inkább legális, mint a rendszer működését elfogadó „lojális” ellenzék: nyíltan elutasította az Ukrajna elleni háborút, miközben vezetői igyekeztek elkerülni azokat a lépéseket, amelyek a párt azonnali betiltását vagy felszámolását idézhették volna elő.

Jól bevált módszerek

A Tomszki területen az alma-listát az ottani törvényhozó duma-választáson próbálják kiütni a versenyből az LDPR keresete alapján. Ez a régió egyike annak a kettőnek, ahol a Jabloko listája még versenyben van a regionális választásokon.

A jogászok szerint a kereset érvei gyakorlatilag teljes egészében megismétlik azokat az indokokat, amelyeket a Jabloko országos listája ellen is felhoztak, nevezetesen:

– kampányanyagok terjesztése korlátozott hozzáférésű közösségi hálózatokon keresztül.

– a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok feltételezett megsértése a párt központi kampányanyagaiban. Az LDPR azzal vádolja a jablokósokat, hogy széles körben elterjedt fordulatokat használtak – például a „Mindig legyen napfény” című dalból a „Csak háború ne legyen” kifejezést, vagy egy képkockát a „Háború és béke” című szovjet filmből –, amelyek már régóta a közkincs (public domain) részét képezik.

– a harmadik kifogáscsoport a finanszírozást érinti. Az LDPR azt állítja, hogy a Jabloko-t támogató, közösségi oldalakon és üzenetküldő alkalmazásokban elhelyezett anyagok értéke meghaladja a tomszki lista kampányalapja megengedett felső határának öt százalékát.

Az LDPR külön is megismétli azt az érvet, hogy a párt olyan orosz partnerektől kapott adományokat, akik maguk külföldi államoktól jutottak pénzhez.

Korábban hasonló séma szerint nyújtottak be kereseteket a Jabloko regionális listái ellen a Szverdlovszki és a Kalinyingrádi területen is. Mint ismert, a Jabloko nyolc régióban állított listát a helyi törvényhozásokba. Jelenleg már csak kettő maradt versenyben: a Novgorod és a Tomszk megyei lista.

A Szverdlovszki, a Kalinyingrádi, a Pszkovi területen és Karéliában a Jabloko listáit bírósági döntéssel vették le a választásokról, ezeket a határozatokat a párt megfellebbezte.

Szentpéterváron és a Leningrád megyei választáson a listákat eleve nem regisztrálták, a párt ezeket az elutasításokat is megtámadta a bíróságon.

A hatalom beveti a represszív törvények teljes arzenálját

A Szverdlovszki területen szerdán két „Jabloko”-jelölt ellen indítottak eljárást az úgynevezett „szélsőséges szimbólumok” miatt. A párt szerint az adminisztratív üldözés politikailag motivált, és közvetlenlyen összefügg azzal, hogy a jelöltek részt vesznek a választáson.

A Nyizsnyij Novgorod megyei bíróság helyt adott a „Nyugdíjasok Pártja” jelöltje, Alekszej Rizovatov keresetének, és érvénytelenítette a „Jabloko” jelöltjének, Dmitrij Szmirnovnak a regisztrációját a 133-as számú, Avtozavodszkij egyéni választókerületben – egy fotó miatt, amelyen a Motörhead rockegyüttes frontembere, Lemmy Kilmister látható.

A képen Kilmister nyakában egy német kereszt látható. A tárgyalás fő kérdése az volt, hogy a fotón látható kereszt náci szimbólumnak minősül-e. Az ügyben meghallgatott szakértő azt állította, hogy a jelvény „megtévesztésig hasonlít egy náci kitüntetésre”, és a közvélekedésben a náci jelképekkel társul.

A jelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy Kilmister régi katonai relikviákat gyűjtött, de nem volt neonáci, és nem propagálta az ilyen nézeteket. A Motörhead többször turnézott Oroszországban, és fellépett Moszkva és Szentpétervár legnagyobb koncerthelyszínein.

Az udmurtiai Jabloko elnökét, Ija Boronyinát a George Thorogood & the Destroyers együttes Bad to the Bone című dala miatt vették le a választásról. A felperes – Boronyina riválisa az egyéni körzetben, az „Igazságos Oroszország” párt jelöltje – azt állította, hogy Boronyinának nincs licence a dal felhasználására, „mivel azt csak dollárért lehet megvásárolni, amit a jelölt választási számlájáról nem lehet megtenni”.

Végül a Cseljabinszki területi bíróság helyt adott a „Zöldek” párt jelöltjének keresetének, és érvénytelenítette a Jabloko jelöltje, Jaroszlav Scserbakov regisztrációját a cseljabinszki egyéni választókerületben a Banksy-féle „Lány léggömbbel” című graffiti, valamint Andrej Szaharov akadémikus és Andrej Gromiko egykori szovjet külügyminiszter „pacifista” idézetei miatt. Az ügyben itt is felmerült a szerzői jogok megsértésének vádja.

Putyin elnök és a „Junarmija” (Ifjúsági Hadsereg) vezérkari főnöke, Vlagyiszlav Golovin az „Egységes Oroszország” párt öt vezetőjével folytatott találkozón, Moszkva, 2026. augusztus 26.
Putyin elnök és a „Junarmija” (Ifjúsági Hadsereg) vezérkari főnöke, Vlagyiszlav Golovin az „Egységes Oroszország” párt öt vezetőjével folytatott találkozón, Moszkva, 2026. augusztus 26. AP Photo

Bevetik a fenyegetéseket is

A kalinyingrádi területen a Jabloko képviselői fenyegető üzeneteket kaptak a párt regionális törvényhozásába induló jelöltjei, Roman Morozov és Dmitrij Mamaev ellen.

Ismeretlen feladó azzal fenyegette meg őket, hogy megöli őket, ha a párt nem vonja vissza a jelölésüket. A pártelnök, Nyikolaj Ribakov levélben fordult Vlagyimir Kolokoltcev orosz belügyminiszterhez, vizsgálatot követelve, a fenyegetés szerzőjének azonosítását és a jelöltek biztonságának garantálását kérve.

Nem ez az első alkalom, hogy a jelenlegi kampány során fenyegetéseket kapnak a „Jabloko” jelöltjei. Augusztus elején a szaratovi Jabloko alelnöke, a Balasov egyéni választókerületben az Állami Duma-mandátumért induló Kirill Rumjancev a közösségi médiában kapott halálos fenyegetéseket, és arra szólították fel, hogy lépjen vissza.

A mostani választási kampány során országszerte négy, egyéni körzetben induló Jabloko-jelölt lépett vissza a fenyegetések és a nyomásgyakorlás miatt.

A Jabloko polgári engedetlenségre szólít fel

A párt kidolgozta saját stratégiáját az erre a hónapra kiírt Állami Duma-választásokra. A Jabloko azt javasolja, hogy utasítsák el a távoli, elektronikus szavazást – amelyen a számos kritikus szerint könnyebb manipulálni az eredményeket –, és szeptember 20-án személyesen menjenek el a szavazókörbe, ahol a pártlistás szavazólapot tegyék érvénytelenné.

Ugyanakkor – emlékeztet a Jabloko – ahhoz, hogy a szavazólapot érvénytelennek minősítsék, egynél több négyzetben kell jelölést tenni. Ha pedig egyáltalán nem tesznek X-et, akkor „fennáll a veszélye annak, hogy mások szavaznak ön helyett”.

Radikális lépésről van szó, de az elemzők szerint a hatalom nem hagy más választást annak a pártnak, amely magát az ország egyetlen demokratikus pártjaként határozza meg.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Trump egységes Írországot szeretne, két napos hivatalos útján Martin miniszterelnökkel

A miniszterelnök halálával fenyegetőzött a Facebookon: rendőrök kopogtak az ajtaján

Hollandia és Spanyolország uniós minimumkorhatárt sürget a közösségi médiában