Egy új tanulmány szerint már annyi fény is, mint egy alacsony fényerejű telefonkijelzőé alvás közben, a szív szerkezetének és működésének potenciálisan káros változásaival hozható összefüggésbe.
Az éjszakai alvás közbeni fényszennyezés – akár a holdfény, akár az ajtó résén beszűrődő fény – megterheli az emberi szívet egy új, az European Heart Journalben megjelent tanulmány (forrás: angol)szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az éjszaka magasabb szintű fénynek való kitettség összefügg a szív átformálódásával” – mondta Lu Qi, a New Orleans-i Tulane Egyetem (USA) kutatója, aki a vizsgálatot vezette, egy sajtóközleményben (forrás: angol). „Ilyenkor változik meg a szív szerkezete és működése, és ezt jellemzően krónikus stresszre vagy a szívet ért sérülésre adott válaszként figyeljük meg.”
Bár ez a módja annak, ahogyan az emberi szervezet alkalmazkodik ehhez a stresszhez, „végső soron gyengíti a szívet, és szívelégtelenséghez vezethet” – tette hozzá.
Ezért a hálószobák lehető legnagyobb sötétségben tartását „az orvosoknak és döntéshozóknak a szívbetegségek megelőzésének egyik lehetséges stratégiájaként kellene kezelniük” – mondta Qi.
A vizsgálatban 11 071 ember vett részt, akik egy héten át különböző mértékű éjszakai fénynek voltak kitéve: a szinte teljes sötétségtől az eltérő fényerősségű megvilágításig, beleértve az alacsony fényerejű telefonképernyőnek megfelelő fényt, illetve a résnyire nyitott ajtón beszűrődő fényt.
Három évvel később a résztvevők kardiovaszkuláris mágneses rezonanciás vizsgálaton estek át, hogy felmérjék a szívük szerkezetében és működésében bekövetkezett esetleges változásokat.
Az eredmények szerint azoknál, akik a legmagasabb szintű éjszakai fénynek voltak kitéve, megvastagodtak a szív bal kamrájának falai, ami csökkentette a kamra belső terét. Emellett arra utaló jeleket is találtak, hogy a szív összehúzódáskor csökkent a rugalmassága – ez a szívműködés zavarának korai jele.
„A sötétséget létfontosságú tényezőként kellene elismerni, amely a szív- és érrendszeri egészség szempontjából éppoly nélkülözhetetlen, mint a vérnyomás kontrollja és a tiszta levegő” – írták az ehhez kapcsolódó szerkesztőségi cikkben Thomas Münzel professzor, a mainzi Egyetemi Orvosi Központ (Németország) munkatársa és kollégái.
A klinikusokhoz is fordultak, arra buzdítva őket, hogy kérdezzenek rá a páciensek alvási környezetére: „mennyire sötét a hálószoba, dolgozik-e a beteg éjszakai műszakban, és mennyi képernyőhasználat történik napnyugta után” – írták, és azt javasolták, hogy használjanak sötétítő függönyt, meleg fényű éjjeli lámpát, valamint takarják le a háztartási elektronikai eszközökön világító apró készenléti LED-eket.
A településeknek is van szerepük, mivel a fényszennyezés „azon kevés környezeti ártalmak egyike, amelyet a városok közvetlenül és megfizethető módon tudnak szabályozni” – tették hozzá. A fényszennyezés csökkentésének „energiahatékony és klímabarát” módjai között említették a takart lámpatesteket, a meleg spektrumú égőket, valamint a tompított vagy mozgásérzékelős közvilágítást.