Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

A pollen marad, a szezonok hosszabbodnak: így védekezhet ellene

Emberek ülnek a virágzó cseresznyefák alatt a londoni St. James's Parkban.
Emberek ülnek a cseresznyefák alatt a londoni St. James's Parkban. Szerzői jogok  Copyright 2024 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok  Copyright 2024 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Európában egyre korábban kezdődik és tovább tart a pollenszezon: növekvő kihívással szembesülnek az allergiások.

Beköszönt a jó idő, és a hosszabb estéknek meg a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően a tavasz egy kevésbé szívesen látott „ajándékot” is hoz: az allergiát.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Évről évre emberek millióinál a téli megfázás miatti tüsszögést felváltja a pollen okozta tüsszögés.

Tavasszal a fák megkezdik éves pollenszórásukat: először a mogyoró és az éger, majd a nyír, a kőris és a tölgy virágzik, nyárra pedig a füvek veszik át a stafétát.

A pollenallergia akkor alakul ki, amikor a levegőben lebegő részecskék kapcsolatba kerülnek a légutakkal és a szemmel. Az immunrendszer erre reagálva hisztamint szabadíthat fel, amely gyulladást okoz, értágulatot vált ki, és orrfolyáshoz, könnyező, csípő szemekhez vezet.

A pollenszezon kezdete, időtartama és erőssége évről évre változik, az időjárási viszonyoktól és a növények élettani ciklusától függ.

„A fák természetes élőlények, követik a pollentermelés ciklusát: erős évek után gyengébb esztendők következnek, amikor energiát gyűjtenek” – mondta az Euronews Healthnek Astha Tiwari, a belga közegészségügyi intézet, a Sciensano mikológiai és aerobiológiai részlegének kutatója.

Hozzátette: a pollentermelés rendkívül energiaigényes a fák számára, ezért az erősebb éveket mindig gyengébbek követik.

Egyre intenzívebbek a pollenszezonok?

Az európai lakosság körében a pollenallergia előfordulását mintegy 40 százalékra becsülik, így ez az egyik leggyakoribb allergén a térségben.

A nagyvárosokban még gyakoribb, részben a légszennyezés és az életmódbeli változások miatt.

„Azt látjuk, ha a legutóbbi évtized adatait nézzük, hogy a pollenszezonok hosszabbodnak, valamivel korábban kezdődnek, és a pollenterhelés is növekszik” – mondta Tiwari.

Szerinte ez feltehetően az éghajlatváltozással függ össze, mivel a melegebb idő kedvez a fák és növények korábbi virágzásának, így a pollenszórás is hamarabb indul.

Belgium, Hollandia és Luxemburg mérőállomásainak 30–44 évre visszanyúló pollenadatait vizsgáló tanulmány szerint a legtöbb fafajnál összességében nőtt az éves pollenmennyiség és a csúcskoncentráció, miközben a pollenszezon kezdete is korábbra tolódott.

A növekvő hőmérséklet és a légkörben emelkedő szén-dioxid-koncentráció serkenti a növények növekedését és fokozza a pollentermelést, meghosszabbítva a pollenszezont és növelve a pollen-koncentrációt.

Minél tovább van kitéve valaki egy allergénnek, annál érzékenyebbé válik rá, vagyis ha egyre több növény egyre több pollent bocsát ki egyre hosszabb ideig, azzal a pollenhez köthető allergiák száma is emelkedik.

Az angliai East Anglia Egyetem kutatói arra jutottak, hogy 2050-re megduplázódhat, 33-ról 77 millióra nőhet azoknak a száma, akik parlagfű-pollen okozta szénanáthával küzdenek.

Mit tehet saját védelmében?

A légszennyezés és a pollen ördögi kört alkot: egymást erősítik, és fokozzák az emberek érzékenységét.

Kimutatták, hogy a légszennyezés, különösen a nitrogén-dioxid, az ózon és a szálló por képes

kémiailag módosítani a pollenmolekulákat, így azok még allergénebbé és agresszívebbé válnak.

Nem mindenki ugyanannyira érzékeny a pollenre – jegyezte meg Tiwari. A levegőben mért alacsony pollenkoncentráció is kiválthat már allergiás tüneteket a nagyon érzékeny embereknél.

A pollenallergiás reakciók ronthatják az alvás minőségét, károsan hathatnak a mentális jóllétre, és az életminőség romlásához, a munkateljesítmény csökkenéséhez, gyerekeknél pedig a tanulmányi eredmények visszaeséséhez vezethetnek az Európai Klíma- és Egészségmegfigyelő Központ szerint.

Vannak azonban lépések, amelyekkel a csúcs-pollennapokon is mérsékelhető a kitettség.

Egyszerű óvintézkedés, ha napközben zárva tartjuk az ablakokat. Szellőztetni inkább kora reggel vagy este érdemes, amikor alacsonyabb a levegő pollenkoncentrációja.

Hazaérve érdemes lezuhanyozni és átöltözni, így kevesebb pollen jut be a lakásba, a ruhákat pedig lehetőség szerint beltérben ajánlott szárítani.

Szabadban napszemüveggel védhetjük a szemünket a részecskéktől. Az allergének megtapadnak az újrahasználható kontaktlencsék felszínén, ezért jobb választás az eldobható lencse vagy a szemüveg.

Tiwari hozzátette: az allergiások számára a tengerparti területek is kedvezőek lehetnek, mert a tengeri szél és a kisebb növényzet miatt kevesebb pollen van a levegőben.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Tanulmány: a növényvédő szerek növelik a rákkockázatot

Magányosság: így árthat az egészségnek

A pollen marad, a szezonok hosszabbodnak: így védekezhet ellene