Szintetikus DNS: vakcinák mellett biológiai fegyverekhez is használható, a techóriások és a biotechnológusok szigorúbb szabályozást sürgetnek.
Néhány legnagyobb mesterségesintelligencia-vállalat, köztük az OpenAI, az Anthropic, a Microsoft AI és a Google DeepMind vezérigazgatói biotechnológiai szakértőkkel fogtak össze, hogy arra sürgessék az Egyesült Államokat: fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek kötelezővé teszik a szintetikus DNS-vásárlások biztonsági ellenőrzését.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szintetikus DNS-nek a mesterségesen előállított genetikai anyagot nevezik, amelyet cégek egyedileg állítanak elő, online lehet megrendelni, és bármely más laboratóriumi eszközhöz hasonlóan kiszállítanak.
A levelet az amerikai kongresszusnak címezték, de a kérdésnek globális vetületei vannak, mivel az anyag világszerte megrendelhető és kiszállítható.
„Az, hogy szintetikus DNS-t lehet online rendelni, felgyorsította az oltóanyag-fejlesztést, lendületet adott az alapkutatásnak, és lehetővé tette, hogy kis kutatócsoportok is hozzáférjenek olyan kapacitásokhoz, amelyek korábban csak nagy intézmények számára voltak elérhetők” – írták az aláírók.
Ez azonban kockázatot is teremt, mivel elvben egy rosszindulatú szereplő olyan DNS-szekvenciákat is megrendelhetne, amelyekkel veszélyes kórokozókat lehet újból előállítani.
A szintetizált DNS-t számos területen használják. Életmentő gyógyszerek fejlesztését segíti, mikroorganizmusokat lehet vele módosítani, és hatalmas mennyiségű digitális adat tárolására is használható.
Néhány cég már most is önkéntesen ellenőrzi a megrendeléseket és a megrendelőket, jogszabályi kötelezettség azonban egyelőre nincs.
A levél szerint az ellenőrzés „az egyik legjobban ismert és legkevésbé zavaró biobiztonsági intézkedés, amely jelenleg rendelkezésre áll”.
Az aláírók kötelező nyilvántartásvezetést is kérnek arra az esetre, ha gyanús tevékenységet kell visszakövetni – nemcsak utólagos vizsgálatokhoz, hanem azért is, mert a visszakövethetőség tudata önmagában is visszatartja a visszaéléseket – áll a levélben.
„Így bármely fenyegetés, amely esetleg átcsúszik az elsődleges szűrésen, visszavezethető a forrásáig – még akkor is, ha az egyes szekvenciák önmagukban nem keltenének aggodalmat” – fogalmaznak.
A szerzők rámutattak, hogy maga a probléma nem új keletű, a mesterséges intelligencia fejlődésének üteme viszont igen: az MI-rendszerek ma már doktori fokozatú virológusoknál is jobb teljesítményt nyújtanak a rendkívül technikai jellegű laboratóriumi eljárásokkal kapcsolatos kérdésekben.
Ahogy a rendszerek gyorsan fejlődnek, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy azok a tudásbeli korlátok, amelyek történelmileg megakadályozták a rosszindulatú szereplőket biológiai fegyverek megszerzésében, „jelentősen erodálódnak”.
Az év elején a világ különböző országaiból érkező kutatók arra is figyelmeztettek, hogy egyes biológiai adatkészletek korlátlan hozzáférhetősége lehetővé teheti, hogy MI-rendszerek veszélyes vírusok tervezésében vagy továbbfejlesztésében működjenek közre, ezért erősebb védőkorlátokat sürgettek a visszaélések megelőzésére.
Egy februárban közzétett nyílt levélben (forrás: angol) vezető intézmények, köztük a Johns Hopkins Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Stanford Egyetem kutatói amellett érvelnek, hogy bár a nyílt hozzáférésű tudományos adatok felgyorsították a felfedezéseket, az új biológiai adatok egy szűk részhalmaza visszaélések esetén biobiztonsági kockázatot jelent.
A biztonságos hozzáférés garantálása érdekében a levél olyan konkrét technikai eszközök bevezetését sürgette, amelyek segítségével az adatgazdák ellenőrizni tudják a jogos felhasználókat és nyomon követhetik az esetleges visszaéléseket, például vízjelezést és naplózást.
Mi a helyzet Európában?
Az Európai Bizottság 2025-ben tette közzé az EU biotechnológiai törvényét (EU Biotech Act), amely az uniós biotechnológiai és biogyártási ágazatok szabályozására tett javaslat. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy „a biotechnológia új biobiztonsági kockázatokat jelent, mivel e technológiák szélesebb körű hozzáférhetősége növeli a visszaélés lehetőségét, jelentős egészségügyi fenyegetést okozva”.
Jelenleg nincs uniós jogszabály ezen anyagok beszerzésének szabályozására, és a Bizottság szerint az eltérő vagy hiányzó nemzeti szabályok nem biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket, és gyengítik a megelőzést.
A jogszabály a szintetikus nukleinsav-szekvenciákat (DNS és RNS) „aggodalomra okot adó biotechnológiai termékekként” azonosítja, és új, egész EU-ra kiterjedő keretrendszert javasol.
A bizottsági javaslat több ponton is visszaköszön az amerikai levélből, például az ügyfél-azonosítás és a gyanús megrendelések jelentésének előírása.