Euronews-exkluzív: intenzív diplomáciai huzavona vezetett Magyarország két éve tartó ukrán uniós csatlakozási vétójának feloldásához.
A brüsszeli nagykövetek már csaknem 12 órája ültek egyfolytában a tárgyalóban. Végtelennek tűnt a napirend – versenyképesség, védelem, migráció, klímapolitika, a közel-keleti konfliktus, sőt, még egy dohányadó-irányelv is –, és a diplomaták egyre jobban kezdték érezni a terhelést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Aztán, épp amikor az ülés a végéhez közeledett, új pont került a napirendbe.
Ciprus, aki jelenleg betölti az EU Tanács soros elnökségét, megkapta a jelzést, amelyre napok óta feszült várakozással figyelt: Magyarország kész feloldani az Ukrajna csatlakozására kimondott, vitatott vétóját.
Az alábbi beszámoló több tisztségviselővel és diplomatával készített interjúkon alapul, akik névtelenséget kérve ismertették a fordulathoz vezető eseményeket.
Két éven át leküzdhetetlennek bizonyult a vétó. Lengyelország és Dánia, a korábbi soros elnökök, eltökélten ígérték, hogy megtörik a patthelyzetet, és ezt kiemelt prioritásként is kezelték. Erőfeszítéseik azonban nem jártak sikerrel, a blokád fennmaradt.
Ciprus eltökélte, hogy nem jut elődei sorsára. Most vagy soha alkalom kínálkozott számára, miután április 12-én leváltották a vétó megalkotójának számító Orbán Viktort, és hatalomra jutott Magyar Péter.
Az átmenet zárt ajtók mögötti tárgyalások sorát indította el Brüsszelben, Budapesten és Kijevben, amelyek végül egyetlen kérdésben csúcsosodtak ki szerda este: „Van bárkinek ellenvetése?” – kérdezte a ciprusi nagykövet a teremben ülőktől.
A kérdést csend fogadta, és ez a csend oldotta fel a vétót.
A nagykövet ezután felhatalmazást kapott, hogy két levelet küldjön Ukrajnának és Moldovának, amelyekben közli velük: készek megnyitni az uniós csatlakozási tárgyalások első tárgyalási szakaszát, az úgynevezett alapvető etapot, amely a jogállamiságot, az emberi jogokat és az igazságszolgáltatást fedi le.
Papíron ez csupán egy egyszerű eljárási lépésnek számított, a gyakorlatban azonban egy történelmi jelentőségű eredményt jelentett, amely véget vetett a két éve tartó bénultságnak és frusztrációnak.
Taps nem hangzott fel a teremben. A megkönnyebbülés azonban szinte tapintható volt.
„Erre várt egész Brüsszel” – mondta egy diplomata. „Hihetetlen. Jó hír.”
Az első etap hivatalos megnyitását június 15-re, Luxemburgba ütemezték.
A párbeszéd értéke
A szerdai áttörés alapjait már május elején lerakták, amikor Magyarország és Ukrajna konzultációkat indított a kisebbségi jogokról. A külügyminiszterek első tárgyalási fordulója május 20-án, online formában zajlott, kifejezetten pozitív hangulatban.
Az ukrajnai Kárpátalja régióban élő magyar kisebbség helyzete régóta komoly feszültségforrás a két ország között, amelyet mindkét oldalon erősödő nacionalista érzelmek tesznek különösen érzékennyé.
Magyarországon az ügy széles körű támogatást élvez a teljes politikai palettán. Az első világháború elvesztése után az ország 1920-ban aláírta a trianoni békeszerződést, amelynek nyomán területének kétharmadát, vele együtt pedig több mint hárommillió magyart veszített el. Az eseményt a magyar nemzeti történelem egyik meghatározó traumájaként tartják számon.
Budapest élesen bírálta Kijev törekvéseit az ukrán államnyelv megerősítésére Oroszország Krím félsziget elleni jogsértő annektálása után. A 2017-es ukrán oktatási törvény különösen felbőszítette Magyarországot, mivel az a felsőbb évfolyamokban is erősítette az ukrán nyelv használatát. Kijev ezt követően nyelvtörvényt is elfogadott, hogy tovább erősítse az államnyelv szerepét a közigazgatásban.
2023-ban Ukrajna módosította a nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényt, hogy összhangba hozza azt az uniós csatlakozási feltételekkel és az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásaival. Az új jogszabály lehetővé tette az uniós nyelvek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatát a politikai reklámokban, a magániskolákban, az egyetemeken, a nemzeti kisebbségeket képviselő diákszervezetekben és a médiában.
Ugyanakkor az államnyelvként használt ukrán tanulása minden oktatási intézményben kötelező maradt, jóllehet az oktatás uniós nyelveken is folyhat.
A feszültség ennek ellenére magas maradt.
A konzultációk elindításával a felek kompromisszumot kerestek a feszültség enyhítésére és a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására, amelyek Orbán Viktor ismétlődő vétói nyomán történelmi mélypontra jutottak. Tisztviselők és diplomaták szerint a tárgyalások jóhiszeműen, határozott tempóban haladtak, és napról napra erősítették a megbékélés reményét.
Ezzel párhuzamosan Ciprus a soros elnökség, a Bizottság és Magyarország részvételével külön egyeztetési csatornát indított az első klaszter megnyitásának előkészítésére. Budapest biztos akart lenni abban, hogy minden kétoldalú megállapodás visszaköszön majd a csatlakozási folyamatban, míg Ciprus és a Bizottság igyekezett elkerülni, hogy Ukrajna indokolatlan engedményeket kapjon. A cél egy mindenki számára „nyerő-nyerő” megoldás volt.
Május 26-án Tarasz Kacska, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese az Euronewsnak azt mondta, hogy országa ugyanazt ajánlja Magyar Péternek, mint korábban Orbán Viktornak.
„Ukrajna teljes tisztelettel bánik az ukrajnai magyar közösséggel. Minden igényük mostanra teljesült” – mondta Kacska az interjúban. „Ez tehát nem ígéret. Ez valóság.”
„Számunkra ők (a magyar kisebbség) a legteljesebb mértékben az ukrán társadalom szerves részét képezik, teljes tisztelettel nemzeti identitásuk iránt” – tette hozzá.
Néhány nappal később, május 29-én Magyar Péter Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, hogy 16,4 milliárd euró értékű helyreállítási és kohéziós forrás felszabadításáról állapodjon meg, amelyet a demokratikus visszalépések miatt fagyasztottak be.
A nagy visszhangot kiváltó találkozót követő sajtótájékoztatón mind Magyar, mind von der Leyen tagadta, hogy a pénz felszabadítását Budapest csatlakozási vétójának feloldásához kötötték volna. Magyar ugyanakkor jelezte, hogy „garanciákat” vár Kijevtől a kisebbségi jogok tekintetében – ez a megfogalmazás elmarad az alkotmánymódosítások követelésétől. (Ukrajna hadiállapot alatt nem módosíthatja alkotmányát.)
Amíg Brüsszelben tartózkodott, Orbán Anita magyar külügyminiszter találkozott Marta Kosszal, a bővítésért felelős uniós biztossal, és tájékoztatta a konzultációk előrehaladásáról.
Megkönnyebbülés Brüsszelben
Az események azután gyorsultak fel, hogy Magyar Péter találkozott Von der Leyennel. Magyarország és Ukrajna a következő napokban technikai szinten előzetes megállapodásra jutott.
A hírek megérkeztek Brüsszelbe, ahol azonnal tetőfokra hágott a várakozás.
„Tudtuk, hogy lesz megállapodás” – mondta egy magas rangú diplomata, megjegyezve, hogy az uniós források feloldása is segítette a folyamatot. „De az ügy végül a legfelső szintig jutott.”
A legfelső szint maga Magyar Péter volt, aki kedden Berlinben tárgyalt Friedrich Merz német kancellárral. A magyar vezető ott úgy fogalmazott, hogy „nagyon optimista” a konzultációkat illetően, és biztos abban, hogy a közeljövőben találkozhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki újra és újra sürgette a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
„Készen állok arra, hogy a jövő hét elején találkozzam Ukrajna elnökével, ha sikerül megállapodnunk ezekben az alapvető emberi jogi kérdésekben” – mondta.
Szerdán, éppen amikor a nagykövetek Brüsszelben összegyűltek maratoni ülésükre, Magyar Párizsba érkezett, hogy tárgyaljon Emmanuel Macron francia elnökkel. Találkozójuk végén személyesen is rábólintott a technikai megállapodásra.
Amint a ciprusi elnökség megkapta a zöld jelzést az első klaszter előkészítésének folytatására, Magyar egy Párizsban felvett videót tett közzé Facebook-oldalán, amelyben megerősítette a megállapodás „nagyszerű hírét”.
„Százezer magyar kapja vissza alapvető jogait” – mondta Magyar.
A megállapodás, amelyet még nem hoztak nyilvánosságra, a magyar nemzeti jelképek szabad használatára és az iskolai bizonyítványokhoz való jogra is kiterjed – közölte.
A legjelentősebb lépés alighanem a kisebbségi iskolai státusz bevezetése. Az iskolák igazgatása az adott kisebbség anyanyelvén folyik majd, és a szülők megakadályozhatják az ukrán nyelvhasználat kiterjesztését – magyarázta.
Azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 10 százalékot, a magyar nyelv használható lesz a közigazgatásban, ami gyakorlatilag hivatalos nyelvi státuszt jelent. A politikai tevékenység és a kampányolás szintén folyhat majd a kisebbségek nyelvein.
Lényeges elem, hogy a megállapodás minden, uniós tagállamhoz kötődő nemzeti kisebbségre kiterjed, a gyakorlatban így kizárja az oroszokat.
„Három hét alatt értük el azt, amit Orbán Viktor és kormánya tíz év alatt sem tudott” – jelentette ki Magyar.
Az ukrán tisztségviselők, akik általában gyorsan reagálnak a kedvező hírekre, ezúttal szokatlan visszafogottsággal nyilatkoztak. Amikor az Euronews megkereste a külügyminisztériumot, a brüsszeli hírek ellenére sem adtak azonnal nyilatkozatot.
Elsőként Tarasz Kacska szólalt meg, jóval a hírek után, és megköszönte a ciprusi elnökség erőfeszítéseit. Óvatosan „egy lépésnek” nevezte ezt az első klaszter megnyitása felé. Magyarországot vagy a Budapesttel kötött megállapodást nem említette.
Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha, aki közvetlenül részt vett a konzultációkban, csak csütörtök reggel adta ki saját nyilatkozatát.
„Új fejezetet nyitunk az ukrán–magyar kapcsolatokban – olyat, amely a kölcsönös tiszteleten, a bizalmon és közös európai jövőnkön alapul” – fogalmazott. „Ukrajna előrehalad.”
Az ukrán tisztségviselők nem kommentálták a megállapodás konkrét tartalmát, és máig nem árulták el, milyen intézkedésekben vagy kompromisszumokban egyeztek meg Magyarországgal.
Mindezek ellenére a gyakorlatban a vétót feloldották.
A brüsszeli tisztségviselők és diplomaták egyetlen szóval foglalták össze érzéseiket: „Végre.”