A világ vezetőit felszólították, hogy tegyék rendbe prioritásaikat, és a fejlesztésbe fektessenek, ne a rombolásba, miközben belépünk 2026-ba.
Az ENSZ főtitkára sürgős felhívást intézett a bolygó védelmére az újév előtt, figyelmeztetve, hogy „káosz és bizonytalanság” vesz körül minket.
António Guterres főtitkár arra figyelmeztetett, hogy „egy tény többet mond minden szónál”, amikor közölte, hogy a globális katonai kiadások tavaly megdöbbentő, 2,7 billió dollárra (körülbelül 2,3 billió euróra) ugrottak. Mivel a humanitárius válságok és a politikai feszültségek tovább fokozódnak, ez a költség várhatóan több mint megduplázódik, és 2035-re eléri a 6,6 billió dollárt (5,63 billió eurót).
„Nyilvánvaló, hogy a világnak megvannak az erőforrásai az életek felemelésére, a bolygó gyógyítására és a béke és igazság jövőjének biztosítására” – mondja Guterres.
„2026-ban arra szólítom fel a vezetőket mindenütt: ideje komolyan venni a dolgokat. Az embereket és a bolygót válasszák a szenvedés helyett. Az új évben álljunk ki együtt: az igazságért. Az emberiségért. A békéért.”
Mit érhetnénk el katonai kiadások nélkül
Szeptemberben az ENSZ tagállamainak kérésére Guterres közzétette a „A béke valódi ára” című jelentést, amely feltárja a globális kiadások „kirívó aránytalanságát”. Rámutat a hadseregek növekvő költségei által kikényszerített kompromisszumokra, és amellett érvel, hogy a békébe való beruházás fontosabb, mint valaha.
A jelentés megállapította, hogy a globális katonai kiadások mindössze 15 százalékának átcsoportosítása bőven fedezné a fejlődő országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának éves költségeit. Arra is figyelmeztetett, hogy minden, a hadseregre költött dollár több mint kétszer annyi üvegházhatású gázkibocsátást eredményez, mint egy, a civil szektorokba fektetett dollár.
Az 1 milliárd dollár (852 millió euró) katonai kiadásokra fordítva körülbelül 11 200 munkahelyet teremt. Ugyanekkora összegből viszont 16 800 munkahely jöhetne létre a tisztaenergia-ágazatban, 26 700 az oktatásban, illetve 17 200 az egészségügyben.
A 2,7 billió dollárnak évente kevesebb mint négy százalékára lenne szükség ahhoz, hogy 2030-ra véget vessünk az éhínségnek, míg valamivel több mint tíz százalék elegendő lenne ahhoz, hogy a világ minden gyermekét teljes körűen beoltsák.
A „konfliktus-karbon” költségei
A háborút gyakran a világ egyik „legnagyobb szennyezőjeként” emlegetik, mivel a kibocsátások nemcsak az üzemanyagzabáló repülőgépekből és harckocsikból származnak, hanem a háborúk utáni romeltakarítás és újjáépítés erőfeszítéseiből is.
A The War On Climate nevű kampánycsoport, amely azért küzd, hogy a katonai kibocsátásokat bevonják a globális klímaegyezményekbe, úgy becsüli, hogy az Izrael és Gáza közötti háború mindössze 15 hónap alatt 32,2 millió tonna CO₂-egyenértékű kibocsátást okozott.
A Scientists for Global Responsibility és a Conflict and Environment Observatory 2022-es tanulmánya szerint a hadseregek a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 5,5 százalékáért felelősek, és a fegyveres konfliktusok több CO₂-t bocsátanak ki, mint a legtöbb ország.
Ennek ellenére a hadseregek széles körben kimaradnak a globális klímaegyezmények alá tartozó kötelező jelentéstételből. Valójában az EU a katonai kibocsátásainakmintegy 82 százalékát nem jelenti le, és 2027-ig 100 milliárd euróval tervezi növelni védelmi kiadásait.
Ezért egyre nagyobb az igény arra, hogy a konfliktusok környezeti költségeit a maga teljességében tárják fel. „Európa nem állíthatja magáról, hogy klímavezető, amíg katonai kibocsátásai átláthatatlanok” – mondja Dr. Soroush Abolfathi, a Warwick Egyetem docense és a The War on Climate tagja.
Klímajóvátétel a háború miatt
Még novemberben derült ki, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója eddig 236,8 millió tonna CO₂-nek megfelelő kibocsátást okozott.
A háború mintegy 3 millió hektár ukrán erdőt pusztított el vagy károsított meg, ami évente 1,7 millió tonnával csökkenti az erdők üvegházhatásúgáz-elnyelő kapacitását. Noha az ország a kontinens szárazföldi területének kevesebb mint hat százalékát fedi le, Ukrajna az európai biodiverzitás egyharmadának ad otthont.
A Háborús Üvegházgáz-számvitel Kezdeményezés (IGGAW) megállapítása szerint mindkét oldalon a fegyveres erők 18 millió tonna üzemanyagot használtak fel, és 1,3 millió hektárnyi szántót és erdőt gyújtottak fel.
Olaj- és gázlétesítmények százai is megsemmisültek, miközben „hatalmas mennyiségű” acélt és cementet rendeltek a frontvonalak megerősítésére. A kibocsátás Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia együttes éves kibocsátásának felel meg.
Oroszországra most 43,8 milliárd dollár (körülbelül 37,74 milliárd euró) megfizetésére nehezedik nyomás, ami a világ első, háború miatti klímajóvátételi ügye lenne. Itt olvashatja el, hogyan fog működni a Ukrajnai Károk Nyilvántartása.