A klímakatasztrófáról szóló vészjóslatok áradata és a visszafordíthatatlan károk ellenére 2025 a bolygó számára néhány komoly győzelmet hozott.
A klímaváltozás mindenütt jelenléte szürke felhőként borul a világra, és emberek millióit tartja állandó félelemben.
Az internetet elárasztják a rossz hírek, amelyek közül nem mind pontos. A valóság azonban az, hogy egyre súlyosabbak a szélsőséges időjárási események, megsértettük a bolygó határait, és fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátások történelmi csúcson vannak, miközben bolygónk felhevítésének következményei súlyosak.
Ezek a címlapok gyakran elnyomják a jó híreket, így a mérföldkőnek számító előrelépések és a természetvédelmi erőfeszítések háttérbe szorulnak. Hogy némi reménysugárral zárjuk az évet, íme öt jelentős klímasiker, amelyről 2025-ben könnyen lemaradhatott.
A Nemzetközi Bíróság történelmi klímaállásfoglalása
Júliusban az ENSZ legfelsőbb bírósága történelmi véleményt adott ki a klímaváltozásról, amelyben körvonalazta az államok nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit. Ez volt a Nemzetközi Bíróság (ICJ) történetének eddigi legnagyobb ügye, több mint 150 beadvánnyal államoktól, nemzetközi szervezetektől és civil csoportoktól.
133 oldalas tanácsadó véleményében az ICJ megerősítette, hogy a „tiszta, egészséges és fenntartható környezet” emberi jog, akárcsak a vízhez, az élelmiszerhez és a lakhatáshoz való hozzáférés. Bár nem kötelező erejű, segített lefektetni azokat a jogi alapokat, amelyek révén felelősségre vonhatók a nagy szennyezők, és megerősíthetők a klímaváltozás által leginkább sújtott közösségek.
Ez tovább növeli a lendületet, amelyet az úttörő Urgenda-ügy teremtett: ekkor fordult elő először a világon, hogy egy bíróság egy kormányt erősebb klímaintézkedésekre kötelezett. „Még soha nem voltunk olyan jó helyzetben, hogy a jog eszközeivel megvédjük az embereket és a bolygót a klímaváltozástól”, mondja Dennis van Berkle, az Urgenda jogtanácsosa.
2025 úttörő év volt a klímajog terén, több ügy is címlapra került. Novemberben végre megkezdődött a belga gazda Hugues Falys és a TotalEnergies közötti meghallgatás, csaknem két évvel az ügy benyújtása után.
Falys a tournai kereskedelmi bíróság elé viszi a fosszilis óriást, és kártérítést követel a gazdaságát ért károkért, amelyek szerinte közvetlenül a klímaváltozás következményei.
A Magas-tengeri Egyezmény
Az Európai Unió és hat tagállama már májusban hivatalosan ratifikálta az Egyesült Nemzetek magas-tengerek védelméről szóló egyezményét, amit a világ óceánjainak megőrzése felé tett „történelmi lépésként” írtak le.
A ratifikáció azt jelenti, hogy az államok hivatalosan is elfogadták, hogy az egyezmény kötelező erejű nemzetközi joggá váljon. Ez gyakran a nemzeti jogszabályok összehangolását igényli az egyezményben foglaltakkal.
A Magas-tengeri Egyezmény megnyitja az utat a tengeri élővilág védelme előtt az országok tengeri határain kívül eső területeken, amelyek a világ óceánjainak csaknem kétharmadát teszik ki. Ezeket a régiókat egyre inkább fenyegeti a szennyezés, a túlhasznosítás, a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése.
Lehetővé teszi tengeri védett területek kijelölését, és támogatja azt a globális célt, hogy 2030-ig a világ óceánjainak legalább 30 százalékát védelem alá helyezzék.
„Az EU vezető szerepe nélkülözhetetlen a biodiverzitás- és a klímaválság kezelésében”, mondja Nathalie Rey, a High Seas Alliance munkatársa. „Ez a merész lépés egyértelmű üzenetet küld: az óceánvédelem nem opcionális, hanem globális prioritás.”
A megújuló energiák fellendülése
Noha a petroállamok megakadályozták, hogy a COP30 ütemtervet állítson fel a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére, az idei évben világszerte a nap- és a szélenergia-termelés meghaladta a villamosenergia-igényt, és a feljegyzések szerint először a megújulók több áramot termeltek, mint a szén.
Az Ember nevű agytröszt jelentése szerint az év első felében a globális napenergia-termelés rekord 31 százalékkal nőtt, a szélenergia-termelés pedig 7,7 százalékkal emelkedett. Együttesen a megújulók több mint 400 terawattórával gyarapodtak, ami nagyobb volt, mint a globális villamosenergia-igény ugyanebben az időszakban mért növekedése.
A napenergia 2025-ben ragyogott a legfényesebben, és rendkívül alacsony költsége miatt a világ tisztaenergiára való átállásának „kulcstényezőjeként” emlegették. A Surrey Egyetem tanulmánya a napenergiát a legolcsóbb áramforrásnak nevezte: egy egységnyi energia előállítása akár 0,023 euróba kerülhet.
Mivel a lítiumion-akkumulátorok ára 2010 óta 89 százalékkal esett, a tanulmány azt is megállapította, hogy a napenergia-tárolással kombinált rendszerek költséghatékonysága ma már megegyezik a gázerőművekével.
Ez előmozdíthatja a fosszilis energiahordozóktól való elmozdulást a Kolumbiában tartandó Globális Fosszilis Üzemanyag-kivezetési konferencián, amelyet jövő áprilisban Hollandia közreműködésével rendeznek meg.
Nőnek a gazdaságok, kibocsátások nélkül
A GDP és a növekvő kibocsátások közötti kapcsolat végre kezd megbomlani, mivel egyre több ország bővíti gazdaságát anélkül, hogy ártana a bolygónak.
Az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) friss jelentése a legújabb, 2025-ös Globális Szénköltségvetés adatait felhasználva 113 országot elemzett. A kutatók azt találták, hogy a globális GDP 92 százaléka és a globális kibocsátások 89 százaléka olyan gazdaságokban van, amelyek viszonylagosan vagy abszolút módon szétkapcsolódtak. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ugyan nőnek, de a GDP-nél lassabban, vagy a kibocsátások csökkennek a pozitív gazdasági növekedés mellett.
Az európai országok többsége következetes szétkapcsolóként szerepelt, köztük Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Dánia, Spanyolország, Észtország, Finnország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Írország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Svédország.
Ezek az eredmények fogyasztásalapú kibocsátásokra épültek, kezelve azt az aggodalmat, hogy a fejlett gazdaságok „kiszervezik” kibocsátásaikat, amikor a szénintenzív termelést a fejlődő országokba helyezik ki.
„Időnként azt halljuk, hogy a világ nem tudja csökkenteni a kibocsátásokat a növekedés csökkentése nélkül”, mondja John Lang, a jelentés egyik szerzője és az ECIU Net Zero Trackerének vezetője.
„Ennek épp az ellenkezője történik. A szétkapcsolás ma már a norma, nem a kivétel, és a világgazdaságnak az a része, amely abszolút értelemben szétkapcsolja a kibocsátásokat, egyre nagyobb.”
Újra erőre kapnak a veszélyeztetett teknősök
2025 megterhelő év volt a vadon élő állatok számára, de a tengeri természetvédelem évtizedei végre kezdik meghozni gyümölcsüket. Októberben a zöld tengeri teknősöket hivatalosan a „veszélyeztetett” kategóriából a „legkisebb aggodalomra okot adó” kategóriába sorolták át.
A trópusi és szubtrópusi vizekben világszerte előforduló zöld tengeri teknősök globális állománya az 1980-as években riasztó szintre zuhant az emberek éveken át tartó, kiterjedt vadászata miatt. A fajokat tömegesen irtották leves és más kulináris csemegék készítéséhez, tojásaikat pedig egyes kultúrákban gyakran díszítésre használták.
Miután több mint 40 évet töltöttek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján, a teknősök látványos visszatérést mutatnak. A zöld tengeri teknősök globális állománya az 1970-es évek óta hozzávetőleg 28 százalékkal nőtt.
A javulást annak tulajdonítják, hogy a partokon fészkelő nőstények és tojásaik védelmét helyezték előtérbe, visszaszorították a teknősök és tojásaik nem fenntartható, emberi fogyasztásra történő begyűjtését, valamint kezelték a halászeszközökben történő véletlen fogást.