Kulcsfontosságú választások lesznek az Európai Unióban, melyek átszabhatják a kontinens politikai és geopolitikai térképét is.
2025 kulcsfontosságú évnek bizonyult a nagy tétet jelentő választások szempontjából az egész Európai Unióban. Románia a közösségi médiában összehangolt orosz dezinformációs kampány középpontjában találta magát, míg Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek nem sikerült megszilárdítania pártja pozícióját a konzervatívokkal szemben az elnökválasztási versenyben.
Németországban a kereszténydemokraták tértek vissza a hatalomba, a Cseh Köztársaságban pedig Andrej Babišt jobboldali milliárdost újraválasztották, és másodszor lehetett miniszterelnök.
2025 és 2026 fordulóján az ukrajnai háború vége nem látszik, az Unió tagállamai pedig megosztottak abban a kérdésben, hogy miként támogassák Kijevet. A blokk és az Egyesült Államok között egyre nő a feszültség, az idei európai választások pedig ismét megváltoztathatják Európa politikai és geopolitikai helyzetét.
Magyarország: Az Orbán-korszak vége?
2026-ban véget érhet az EU leghosszabb folyamatos hatalmi ciklusa. Orbán Viktor először 1998 és 2002 között volt Magyarország miniszterelnöke, 2010-től viszont bebetonozta hatalmát. A hatodik hivatali ciklusáért folytatott versenyben komoly kihívóval néz szembe, név szerint Magyar Péterrel, aki Fidesz egykori belső emberéből vált ellenzéki vezetővé.
A Fidesz és a Tisza egyes kérdésekben hasonló követ fúj (pl: migráció), de Magyar másfajta gazdaságpolitikát vizionál a Fideszéhez képest, és javítana az EU-s szinten egyik legalacsonyabbnak számító magyarországi életszínvonalon. Magyar jobb kapcsolatokat építene ki Brüsszellel (a Tisza az Európai Néppárt tagja), és helyreállítaná a jogállamiságot, hogy hazánk megkapja a kohéziós alap többmillió eurós kifizetéseit.
A legfrissebb felmérések szerint a Tisza jelentősen vezet a Fidesz előtt.
A választás eredményei túlmutatnak a határokon: Orbán Viktor Európa nemzeti-konzervatív táborának középpontjában áll, szorosan igazodik Donald Trump amerikai elnök világnézetéhez, és nyíltan szembeszáll a migrációval, a demokratikus normákkal és különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatos általános uniós álláspontokkal.
Budapest vonakodása Moszkva szankcionálásától vagy Kijev támogatásától tovább mélyítette a blokkon belüli megosztottságot. A vezetőváltás Ukrajna jövője szempontjából döntő pillanatban átrendezheti a hatalmi dinamikát az Európai Tanácson belül.
Spanyolország, Németország, Franciaország és Olaszország: helyi számvetés a nemzeti kormányok számára
Az EU négy legnagyobb hatalma regionális és önkormányzati választásokra készül, amelyek megmutatják, hogy a helyi szélsőjobboldalnak mekkora a lendülete.
Spanyolországban Pedro Sánchez miniszterelnök szocialista pártja kaphat pofont. Kormánykoalíciója több korrupciós botrányt követően nyomás alatt áll, és már a harmadik egymást követő évben is csak nehezen tudja elfogadtatni a költségvetést.
A közelgő regionális választások Aragóniában február 8-án, Kasztília és Leónban március 15-én, Andalúziában pedig legkésőbb június 30-án döntő erőpróbák lesznek nemcsak a PSOE, hanem a jobbközép ellenzéki Néppárt (PP) számára is. A kérdés az, hogy a PP képes-e biztosítani a többséget a 2027-es parlamenti választások előtt anélkül, hogy a szélsőjobboldali Vox párt támogatására támaszkodna.
Szintén március 15-én és 22-én a franciák országszerte az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák a polgármestereket - és akárcsak Spanyolországban, ezek a helyhatósági választások is a 2027-es elnökválasztás előtti mérceként szolgálnak majd.
Franciaország jelenleg belpolitikai válsággal néz szembe, amelyet a kormány elhúzódó instabilitása, Emmanuel Macron elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés folyamatos felemelkedése körvonalaz, annak ellenére, hogy vezetőjét, Marine Le Pent eltiltották a jelöltségtől.
Olaszországban a világjárvány idején Róma, Milánó, Bologna és Torino nagyvárosaiban elhalasztották az önkormányzati választásokat, és 2027 tavaszára ütemezték át. A választók 2026-ban csak néhány kisebb városban, például Velencében, Reggio Calabriában, Arezzóban, Andriában és Pistoiában járulnak majd az urnák elé.
Az olaszok az igazságszolgáltatás alkotmányos reformjáról szóló népszavazásról is szavazni fognak. Ezt jövő tavasszal nyújtják be, de az időpontot még nem határozták meg. A referendumot a 2027-es parlamenti választások előtt Meloni koalíciójának lakossági támogatásának tesztjeként fogják értékelni.
Végül több német tartományban regionális választásokra készülnek: Baden-Württemberg és Rajna-vidék-Pfalz márciusban, Szász-Anhalt, Berlin és Mecklenburg-Vorpommern pedig szeptemberben. Ezek a tartományi választások próbára teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár népszerűségét, és a szélsőjobboldal felemelkedését is mérik majd.
Svédország: A külföldi beavatkozás árnyéka
Ulf Kristersson miniszterelnök a szeptemberi parlamenti választásokra előretekintve az X-en azt írta, hogy "Svédország jövőre egy komoly biztonsági helyzetben járul az urán elé, amivel számolnunk kell".
Kristersson a centristák, szocialisták, liberálisok és kereszténydemokraták koalícióját vezeti, a koalíció jelenleg a 2023-as választási eredményéhez hasonló szinten áll a közvélemény-kutatásokban. 2023 óta Svédországban megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma, ami táplálja az Európa-szerte hallható jobboldali, migrációellens retorikát. De "súlyos biztonsági helyzet", ami aggasztja a miniszterelnököt, az a külföldi beavatkozás veszélye.
Novemberben a védelmi minisztérium közölte, hogy megerősítette kiberbiztonsági képességeit, és készenlétben áll a választásokba való afféle beavatkozásra, mint amilyet Németországban is láthattunk. A németek akkor közölték, hogy Oroszország "hibrid támadásokat" hajtott végre a német választási infrastruktúrával szemben.
Dánia: Nyomás alatt belföldön és külföldön
Miután 1938 óta először veszített Koppenhágában, Mette Frederiksen és szociáldemokratái most országos szavazással néznek szembe. Elemzők szerint Frederiksen kemény álláspontja a bevándorlással kapcsolatban nem vált be. A felmérések szerint a 2019 óta hatalmon lévő miniszterelnök elveszítheti pozícióját, a balközép pártoktól a jobbközépig terjedő pártokból álló kormánykoalíció pedig egyre törékenyebbnek tűnik.
Dánia a területi integritásáért is aggódik. A hónap elején Trump megismételte terjeszkedési szándékait Grönlanddal, a Dán Királyság autonóm területével szemben.
A szavazásra 2026 októbere előtt kerülne sor, de az időpontot még nem erősítették meg.
Bulgária: Nincs kormány, de hamarosan jön az euró
Bulgária 2026. január 1-jétől hivatalosan is bevezeti az eurót. Az országban november óta politikailag instabil, a kormány lemondott a korrupció és az oligarchák befolyása miatti nagyszabású utcai tüntetések miatt.
Lettország és Szlovénia: Lehetséges új államfők
Szlovéniában márciusban, Lettországban pedig októberben tartanak parlamenti választásokat. Szlovéniában a közvélemény-kutatások szerint a jobbközép ellenzéki Demokrata Párt némileg megelőzi a jelenleg kormányzó Szabadság Mozgalmat, a Robert Golob miniszterelnök vezette balközép pártot. Elemzők becslése szerint a választások után nehéz lehet kormányt alakítani, mivel több új és kisebb párt is versenybe száll.
Lettországban a választáson dől el, hogy ki lesz az Evika Siliņa miniszterelnök által vezetett jelenlegi jobbközép koalíció utódja. Pártja jelenleg a második helyen áll a felmérések szerint, közvetlenül a konzervatív Nemzeti Szövetség mögött.
Korábban, 2025-ben a helyi választásokon a szavazási informatikai rendszerben mutatkoztak hiányosságok, de a lett Központi Választási Bizottság szerint ezeket az októberi voksolás előtt orvosolták.
USA, Brazília, Izrael és Oroszország: Globális választások uniós következményekkel
Az EU nem csak saját választóinak van kiszolgáltatva. 2026 novemberében az amerikai választók a kongresszusi félidős választásokon járulnak az urnák elé, amelyek meghatározzák az amerikai képviselőház összetételét és az amerikai szenátusi helyek egyharmadát. Az eredmény eldöntheti, hogy a Trump-kormányzat mekkora hatalmat gyakorolhat otthon és külföldön egyaránt. A hónap elején az amerikai kormányzat közzétette nemzetbiztonsági stratégiáját, melyben azt írták, hogy véget akarnak vetni Európa civilizációs hanyatlásának, de ehhez részben el kell engedjék a kontinens kezét.
A brazilok 2026 októberében járulnak az urnákhoz. A jelenlegi elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, a közvélemény-kutatások favoritja, és jó eséllyel újraválasztják. Az EU számára a szavazás tétje a Mercosur-megállapodás, a több mint két évtizede készülő szabadkereskedelmi megállapodás jövője.
Izraelben is parlamenti választásokat tartanak és megválasztják a miniszterelnököt, ami megváltoztathatja a térség konfliktusait alakító hatalmi dinamikát.
Az oroszok is parlamenti választásokat tartanak 2026-ban, az eredményt várhatóan Vlagyimir Putyin elnök javára manipulálják, az ellenzéki pártokat nagyrészt elhallgattatják, a sajtószabadság pedig egyre inkább szűkül.
Olvassa 2026-ban is az Euronews-t, és kövesse figyelemmel az Európai Unióban és azon túl zajló eseményekről szóló tudósításainkat.