Miközben sok helyen a kihalás fenyegeti őket, Európában jelenleg növekszik a keselyűk populációja. A Road to Green stábja Bulgáriába utazott, hogy beszámoljon arról, hogyan zajlik a keselyűk visszatelepítése a Balkánon.
A keselyűk lenyűgöző és rendkívül hasznos fajok. Ezek a dögevők alapvető szerepet játszanak az ökoszisztémákban, mivel elhullott állatok tetemeivel táplálkoznak, és így segítik megelőzni a baktériumok és vírusok terjedését.
Ennek ellenére évszázadokon át, a 19. és 20. század között, ezt az állatot a kontinens számos részén a kihalásig üldözték. Az 1960-as években Európában megindult a keselyűk védelméért küzdő mozgalom, amelyet a francia ornitológus, Michel Terrasse dokumentumfilmjei népszerűsítettek.
Uniós támogatással olyan újratelepítési programokat indítottak, amelyeknek köszönhetően ezek a lenyűgöző állatok mára visszatértek a kontinens több régiójába, például az Alpokba és a Pireneusokba.
Szárnyalás a Balkán-hegység felett
Bulgária két hegyvidéki régiójában a LIFE európai projektek segítettek a fakó keselyű 2010-es, majd a hamvas keselyű 2018-as visszatérésében, évtizedekkel azután, hogy ezek a fajok teljesen eltűntek.
Az európai finanszírozásnak köszönhetően a bolgár civil szervezetek, a Fund for Wild Flora & Fauna (FWFF) és a Green Balkans több száz madarat engedtek szabadjára, olyan nemzetközi partnerek támogatásával, mint a Vulture Conservation Foundation (VCF) és az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA).
A közelmúltban Bulgária először telepített vissza három példányt Európa legritkább keselyűfajából, a szakállas keselyűből, egy LIFE-projekt keretében. Ez volt az utolsó a négy európai keselyűfaj közül, amely még nem volt jelen Bulgáriában.
A szakértők a Balkán-félszigetet ugródeszkának tekintik ahhoz, hogy a madarak európai populációját összekapcsolják az észak-afrikai és a törökországi populációkkal, ami fontos a génáramlás szempontjából.
Törékeny visszatérés
Ezek az újratelepítések jelentős természetvédelmi erőfeszítéseket igényelnek az élőhelyek helyreállításához, a madarak fejlődésének figyelemmel kíséréséhez és a helyi közösségek tudatosságának növeléséhez.
A keselyűket továbbra is fenyegeti az élelemhiány, az élőhelyek elvesztése, az elektromos vezetékek általi áramütés és az illegális mérgezés, ami az egyik legnagyobb természetvédelmi kihívás. Egyes állattenyésztők még a tetemeket is megmérgezik, hogy megvédjék állataikat a ragadozóktól, például a farkasoktól.
A keselyűk ennek járulékos áldozatai. Egy másik LIFE-projekt, a BalkanDetox célja a jogérvényesítés erősítése, a helyi közösségek tudatosságának növelése ezen illegális gyakorlatról, valamint a méregfelismerés javítása.
Néhány keselyűt érzékelőkkel szereltek fel, amelyek valós időben követik nyomon földrajzi helyzetüket és testhelyzetüket. Ha a madár helyzete rendellenes, ez lehetővé teszi a projekt tagjainak, hogy gyorsan beavatkozzanak a madár kezelése és a feltételezett táplálkozási hely megkeresése érdekében.
Az 1979-ben elfogadott madárvédelmi irányelv az EU egyik legrégebbi környezetvédelmi törvénye, amely az Unióban élő összes madarat védi. Európában körülbelül 500 madárfaj él. Célja a populációk csökkenésének megállítása és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. Az államoknak ezért olyan intézkedéseket kell hozniuk, mint bizonyos fajok vadászatának tilalma vagy a madarak szaporodásához kedvező területek védelme.