Egy friss jelentés rámutat, hogy nem csak az ukrajnai emberek és épületek vesztek oda a három éve tartó háborúban, hanem maga a föld is. Radikálisan megnőtt a károsanyag-kibocsátás és leégtek az erdők. A béketárgyalásokon azt a kérdést is fel kell tenni, hogy ki fizesse meg ennek az árát?
HIRDETÉS
Miközben az évforduló apropóján az egész világ meghúzza a három éve tartó ukrajnai háború szaldóját - és teljesen érthető módon a halálos áldozatokra koncentrál - teljesen megfeledkezik a felfoghatatlan pusztítás környezeti hatásairól. És itt főként nem az atomerőművek közelében történt bombázások miatt megnövekedett sugárszennyezésről van szó.
Egyes becslések szerint az orosz invázió 3 éve alatt 230 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe. Csak az elmúlt 12 hónapban 30 százalékkal nőtt a károsanyag-kibocsátás, így a háborús övezet ökológiai lábnyoma mostanra nagyobb, mint Ausztriáé, Magyarországé, Csehországé és Szlovákiáé összevéve.
A szén-dioxid-kibocsátás egyezményes "társadalmi költsége" tonnánként 185 dollár. Ez azt jelenti, hogy valaki 42 milliárd dollárral, vagyis 16.000 milliárd forinttal tartozik föld anyánknak.
Nem vegyi fegyver, de mérgez
A harckocsik és vadászgépek a legnagyobb környezetszennyezők, mivel rengeteg gázolajat és kerozint égetnek el. Csak ezek a járművek 74 millió tonna CO2-t küldtek a levegőbe.
Ha lehet ilyet mondani, még a drónok a legkörnyezetkímélőbb harci eszközök. A kutatás viszont arra jutott, hogy tavaly annak ellenére sem lett kevesebb akna, rakéta és tűzérségi üteg, hogy a pilóta nélküli gépek átvették a főszerepet. Így a kibocsátás sem csökkent.
Szintén komoly gondot okoz, hogy rengeteg gáz és olaj elveszik, a rendszerek alacsony hatékonysággal dolgoznak, mivel az oroszok rendszeresen támadják az ukrán energiahálózatot. Ebben a szektorban 16 százalékkal lett magasabb a környezetterhelés.
Az olajipar károsanyag-kibocsátása ugrott meg leginkább a bombázások miatt. Tavaly már 2,1 millió tonna szén-dioxidot termelt ez a szektor, míg egy évvel korábban csak 1,1 millió tonnát.
A számokat tovább rontja, hogy az utasszállító repülőknek el kell kerülniük az ukrán és az orosz légteret, ami hatalmas kerülő mondjuk Európából Kína felé. Az így elégetett plusz kerozin is rendkívüli módon megterheli az ökoszisztémát. A tudósok számításai szerint csak emiatt 2024-ben majdnem 15 millió tonna szén-dioxiddal több került a légkörbe.
Bár a legnagyobb környezetterhelést a harcok által kibocsátott káros gázok okozzák, van még valami, ami jelentősen növeli Ukrajna ökológiai lábnyomát: a romok eltakarítása és az épületek újjáépítése. A dózerek sokat fogyasztanak, a romok szállítása és megfelelő kezelése rengeteg energiát vesz igénybe, ráadásul az ország várhatóan vasbetonból fog újjáépülni, aminek szintén hatalmas a negatív környezeti hatása.
A városok melllett az erdők is lángokban álltak
Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer adataiból arra lehet következtetni, hogy az elmúlt egy évben a szokásosnál sokkal több erdőtűz volt Ukrajnában. Mivel a mediterrán térséggel ellentétben ezt nem indokolja a környezetváltozás, szinte borítékolható, hogy a természeti csapásokat is a háború számlájára lehet írni. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetet a frontvonal és a határ közeléből jelentették.
Az elmúlt 12 hónapban leégett terület 92 ezer hektárral nőtt, ami több mint kétszerese az előző két év év átlagának. A tüzek miatt 25,8 millió tonnával nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, ami 118 százalékos növekedés a korábbi háborús évekhez képest.
A mostani jelentést jegyző Lennard de Klerk azt nyilatkozta az Euronews Green című adásának, hogy a lángok főként a tűzérségi lövedékek és a visszahulló, lelőtt drónok miatt csapnak fel, de sok helyen a katonák felelőtlenül gyújtott tábortüzei okoznak problémát.
De Klerk szerint a helyzeten az is rontott, hogy a keleti frontvonalakon szokatlanul száraz volt az időjárás.
,,Ez egy ördögi kör. A globális felmelegedés miatt szárazság lesz, a harcokban lángra kap a növényzet, a tűz miatt több szén-dioxid kerül a levegőbe, ami tovább súlyosbítja a kllímaváltozást" - mutatott rá a szakember.
A legfrissebb elemzés szerint a tavalyi év "aggasztó példája" annak, hogy az éghajlatváltozás és a fegyveres konfliktusok kölcsönösen erősítik egymást. Így egy-egy lokális háború az egész emberiségre veszélyt jelenthet.
Ki fizessen érte?
Az ukrán kormány nemrég kidolgozott egy rendszert, amellyel azt mérnék, hogy a harcok mennyi üvegházhatású gázt eredményeznek, hogy aztán ezt a számlát be lehessen nyújtani a háború felelősének, Oroszországnak.
A kutatást támogatók szerint Moszkvát felelősségre kellene vonni az ukrajnai háborúból eredő klímakárokért.
"Az Ukrajna elleni teljes körű fegyveres agresszió a negyedik évébe lép. A közzétett elemzés azt mutatja, hogy a környezeti károk nem ismernek határokat, és a háború súlyosbítja azt az éghajlati válságot, amellyel ma az egész világnak szembe kell néznie" - mondta Svitlana Grynchuk, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere.
A kutatást jegyző de Klerk végül figyelmeztetett: most, hogy rövidesen elkezdődnek a béketárgyalások, a feleknek arra is oda kell figyelniük, hogy a rendezés során valaki megfizesse a környezeti károk árát is. Szerinte egyértelmű, hogy jelen esetben Oroszország tartozik kártérítéssel Ukrajnának és az egész világnak.