Ha ezt a kis változtatást beépíti a napi rutinjába, az legalább annyira jelentős lehet, mint a szelektív hulladékgyűjtés.
Mi lenne, ha olyan, a klímát kímélő életmódbeli változtatást vezetne be, amely nem kerül semmibe, pénzt takarít meg, és az egészségét is javítja?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Elsőre magától értetődőnek tűnik, de van egy apró kikötés: átmeneti kényelmetlenséggel járhat.
„A hideg zuhany nem éppen kellemes, de csak egy apró változtatás” mondja Lena Glaser pszichológus, aki szerint hatása összemérhető az újrahasznosításéval.
Gyakran úgy érezzük, hogy a környezetbarát életmód lemondással jár, akár az autózásról, a repülésről vagy a húsevésről van szó. Máskor pénzkiadást jelent, például napelemekbe vagy elektromos autóba való beruházást.
Mivel az életmódot szabályozó klímapolitikákat gyakran ellenállás fogadja, Glaser azt vizsgálta, hogy a mindennapi életbe könnyen beilleszthető, kis, de jutalmazó változtatások hatékonyabban segítenek-e tartós változást elérni.
„Az emberek fokozatosan hozzászoknak”: az átmeneti kényelmetlenség hosszú távú egészségnyereséggel járhat
„Amikor az emberek személyes hasznát látják annak, hogy megváltoztatják a viselkedésüket, és nem érzik úgy, hogy valamiről lemondanak vagy kimaradnak valamiből, sokkal motiváltabbak maradni” mondja Glaser.
A hideg zuhanyt esettanulmányként használva Glaser arra kérte a 18 és 65 év közötti 719 résztvevőt, hogy 12 héten át csökkentsék a víz hőmérsékletét, olyan hidegre, amennyire a zuhany engedi.
Részvételre csak azok voltak jogosultak, akik jó egészségi állapotban voltak, és korábban nem zuhanyoztak hideg vízzel.
Nyilvánvalóan voltak, akik úgy érezték, hogy valamiről lemondanak: többen az első két hétben feladták. Utána azonban a lemorzsolódás mértéke csökkent. „Ez arra utal, hogy az emberek fokozatosan hozzászoknak” mondja Glaser, ugyanakkor megjegyzi, hogy a résztvevők korábbi környezetvédelmi beállítottságát nem vették figyelembe.
Hideg zuhany után a résztvevők arról számoltak be, hogy azonnal éberebbnek és frissebbnek érezték magukat. Néhányan büszkeséget is éreztek amiatt, hogy rá tudták venni magukat valamire, ami kényelmetlen. Akik kitartottak, hosszabb távon fizikai és mentális egészségük javulásáról számoltak be.
Habár a hideg vízbe merülés előnyeiről szóló tudományos vizsgálatok egyelőre korlátozottak, a terápiás hatásokat anekdotikus beszámolók széles körben említik, és a gyakorlat világszerte hatalmas követőtábort vonz.
A hívei gyakran emlegetnek olyan előnyöket, mint a jobb hangulat, a nagyobb energiaszint, a fokozott éberség, a csökkent gyulladás, az enyhébb izomfájdalom és az erősebb immunrendszer.
Glaser vizsgálatának résztvevői esetében úgy tűnt, hogy ezek a szubjektív javulások a mindennapokban is megmutatkoznak: átlagosan 31 százalékkal kevesebb betegnapot vettek ki, mint a kontrollcsoport.
Így csökkentheti a hideg zuhany a kibocsátását és a háztartási számláit
Hideg zuhany alatt kevésbé csábító hosszasan időzni, ami azt jelenti, hogy várhatóan kevesebb vizet használ. Ehhez jön még az az energia, amelyet a víz melegítésén spórol, így a rezsiszámlái is csökkennek, miközben a kibocsátás is mérséklődik.
Egy 40 literes, körülbelül 3-4 perces zuhany esetében, ha a víz hőmérsékletét 40°C-ról 15°C-ra csökkentik, 1.3 kWh energiát takarítanak meg. Ez nagyjából elegendő egy mosás elindításához vagy a telefonja körülbelül százszori feltöltéséhez.
A 12 hetes vizsgálat során a résztvevők személyenként 15 kilogrammal csökkentették CO2-kibocsátásukat, ami nagyjából megfelel a 100 kilométer autózással járó kibocsátásnak.
Ha még mindig nem győzte meg mindez, van egy jó hír: Glaser szerint már a víz hőmérsékletének kisebb változtatása is pozitív hatással lehet.
Azt javasolja, hogy fokozatosan kezdje, próbálja ki a saját határait, és minden alkalommal egy kicsit menjen tovább.
„A víznek nem kell minden nap ugyanolyan hidegnek lennie. Nem vagyunk minden nap ugyanolyan bátrak, és ez rendben van” mondja Glaser. „Fontos, hogy hallgasson a testére, és figyelje, hogyan érzi magát. De néha megéri egy kicsit túllépni a saját határain.”