Hirdetés

Szélfarmok denevérpusztítása: tanulmány sokkoló növekedésre figyelmeztet

Egy felmérő egy Red Batet tart az éves Bat Blitzen, a denevérek éves felmérésén, amelyet 2008-ban először a Bankhead Nemzeti Erdőben tartottak.
Egy felmérő egy vörös denevért tart az éves Bat Blitzen, a denevérek éves felmérésén, amelyet először 2008-ban tartottak a Bankhead National Forestben. -  Szerzői jogok  Copyright 2008 AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Copyright 2008 AP. All rights reserved.
Írta: Liam Gilliver
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a denevérek pusztulása azóta megugrott, amióta fellendült a szélenergia, de már kéznél vannak a lehetséges megoldások.

A szélenergiát gyakran a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállás „alapvető pillérének” írják le, új kutatások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a forgó turbinák évente „megdöbbentően sok” denevért pusztítanak el.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A problémáról eddig készült legátfogóbb vizsgálat szerint 1981 és 2024 között az Egyesült Államokban 28 különböző fajhoz tartozó 18,7 millió denevér pusztult el a szélenergia-létesítményekben az ország egész területén.

A tanulmány, amely a Proceedings of the National Academy of Sciences (forrás: angol)-ben jelent meg, megállapította, hogy mintegy két évtizeddel ezelőtt évente 100 000 denevér pusztult el. 2021-re azonban, a szélenergia-ágazat fellendülésének tulajdonítva, az éves halálozási szám 1,5 millió denevérre nőtt.

Miért becsülhették alul évekig a denevérek pusztulását?

A szélfarmokon elpusztult denevérek közül sok nekiütközik a turbináknak, a tudósok azonban még mindig nem tudják pontosan, miért történik ez. Az egyik elmélet szerint vonzza őket a berregő zaj, vagy a denevérek fáknak nézik a szerkezeteket.

A kutatók szerint a denevéreknek az is gondot okozhat, hogy érzékeljék a lapátokat, illetve „más okokból is vonzódhatnak hozzájuk”.

A denevérelhullásról szóló vizsgálatok többsége a szélfarmok üzemeltetői által végzett keresésekre épül. A tudósok azonban attól tartanak, hogy ez nem ad teljes képet, mivel az alkalmazott módszerek szélfarmonként eltérhetnek, így teret engedhetnek az alulbecslésnek.

Például a dögevő állatok gyorsan eltávolíthatják az elpusztult denevéreket, vagy a magas fű elrejtheti a tetemeket.

Ezért dolgoztak ki a tanulmány szerzői egy statisztikai megközelítést, amely figyelembe vette a hiányzó adatokat, és megbecsülte, hogy országszerte fajonként mennyi denevér pusztulhatott el, beleértve azokat a szélfarmokat is, amelyeket nem monitoroztak.

A tanulmány szerint „a modern statisztikai módszerek alkalmazása ellenére az adatok állapota továbbra is korlátozó tényező maradt az elemzésünkben”.

Hogyan csökkenthető a denevérek pusztulása?

A tanulmány szerint a szélerőmű-létesítmények helyének megváltoztatása csökkentheti a denevérek pusztulásának kockázatát. A folyók közelében működő szélfarmokon például nagyobb volt a halálozás, mivel sok denevérfaj táplálék, víz és tájékozódás miatt is a folyókra támaszkodik.

A szélturbinák jellemzői is befolyásolták a pusztulás mértékét. A kutatócsoport arra figyelmeztetett, hogy a kisebb talajszint feletti magassággal működő turbinák különösen halálosak.

Egy külön tanulmány, amely ebben a hónapban jelent meg az Applied Ecology (forrás: angol) folyóiratban, 141 európai szélfarmot vizsgált, ahol a denevérfajokat az EU Élőhelyvédelmi Irányelve védi.

A tanulmány megállapította, hogy ha a turbinákat nem működtetik, amikor a helyi körülmények „különösen kedvezőek” a denevérek repüléséhez, akkor a halálozások száma több mint 80 százalékkal csökkenthető.

Néhány ország, például Németország, már körülbelül 2010 óta kötelezővé tette az enyhítő intézkedéseket. Ezek általában kockázatértékelést tartalmaznak a helyszín kiválasztásának szakaszában, valamint üzemeltetési korlátozásokat, például a rotor leállítását a magas kockázatú időszakokban, mint a vonulási szezonok, vagy olyan időjárási körülmények között, amikor a denevérek a legaktívabbak.

Ez a stratégia azonban nem csökkentette a vándorló madarak pusztulását, amelyek szintén áldozatul esnek a forgó turbináknak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

„Miért mennénk el?”: fidzsi-szigetiek a klímareziliencián dolgoznak, hogy ne kelljen elköltözni

Milyen Kanada klíma-teljesítménye, miközben „ever closer” kapcsolatokat keres Európával?

„Hibrid háborús fegyver”: miért jelenthet a klímatévinformáció nagyobb közegészségügyi kockázatot