Az amerikai-kanadai aktivistát Grönlandon vették őrizetbe, mert 2010-ben egy japán bálnavadászhajót tartóztatott fel. Japán most a kiadatását követeli.
HIRDETÉSAz Európai Parlament képviselői csütörtökön a brüsszeli dán nagykövetség előtt tüntettek, követelve annak a természetvédőnek a szabadon bocsátását, akit a dán rendőrség az év elején Japán megbízásából tartóztatott le Grönlandon.
Emma Fourreau (Franciaország/Baloldal) és Lena Schilling (Ausztria/Zöldek) EP-képviselők, akik a tiltakozás élére álltak, és akikhez csatlakozott Marc Botenga (Belgium/Baloldal), Thomas Pellerin-Carlin (Franciaország/Szociáldemokraták) és a Fiatal Európai Zöldek tagjai, Paul Watson tengeri aktivista, a Sea Shepherd Természetvédelmi Társaság 73 éves alapítójának azonnali szabadon bocsátását követelték. Watsont július 21-én tartóztatták le a dán hatóságok, miközben hajója Grönland fővárosában, Nuukban kikötött.
Őrizetbe vételének oka egy 2012-ben Japán által kiadott nemzetközi elfogatóparancs, azzal vádolják ugyanis az amerikai-kanadai tengeri aktivistát, hogy 2010 februárjában az antarktiszi vizeken megrongált egy japán bálnavadászhajót, akadályozta annak tevékenységét és megsebesítette a legénység egyik tagját.
A képviselők szerint az Interpol által végrehajtott letartóztatás alapvetően Watson Antarktiszon folytatott illegális bálnavadászat elleni erőfeszítései miatt történt, akik a tiltakozást a grönlandi legfelsőbb bíróság szerdai (szeptember 4.) döntésére válaszul szervezték. Eszerint Watson további 28 napig, október 2-ig börtönben marad, amíg a Japánnak való kiadatásról döntés születik.
Ha kiadják, Watsont akár 15 év börtönbüntetéssel is sújthatják.
"A természet védelme nem bűncselekmény. Paul Watson a tengeri élővilág és bolygónk védelmének szentelte életét. Fenntartotta a nemzetközi jogot és megvédte óceánjainkat" - mondta Schilling. "Egy európai tagállamban történt bebörtönzése rávilágít az aktivisták folyamatosan növekvő elnyomására".
Fourreau képviselő üdvözölte az éghajlat, az óceánok és a biológiai sokféleség védelméért dolgozó aktivistaként végzett munkáját, és kijelentette, hogy a hallgatás nem opció: "Nem fogadhatjuk el a környezetvédelmi aktivizmus elnyomását és kriminalizálását".
"A világ minden tájáról érkező állásfoglalások már felszólították Dániát, hogy ne adja ki Paul Watsont" - mondta Fourreau. "Most polgárok ezrei tartják szemmel a dán kormányt, amely olyan politikai döntést hozhat, amelyet a környezetvédők nem fognak sem elfelejteni, sem megbocsátani."
A bálnavadászat minden uniós országban tilos, mivel az EU szigorú természetvédelmi jogszabályokkal rendelkezik, például az 1992-es élőhelyvédelmi jogszabályokkal és az 1963-ban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel. Az EU tiltja a bálnából készült termékek kereskedelmét, és korlátozza a bálnák befogását, leölését vagy zavarását, mivel a 27 tagú közösség betartja a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezményt (ICRW), amelyet 1946-ban alkottak meg a globális bálnavadászat szabályozására.
Az EU-n kívül Norvégia - amelyet nem kötnek az ICRW szabályai - tiltakozott a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó 1986-os nemzetközi moratórium ellen. A norvégok a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság szerint 1993 óta folytatják a kereskedelmi célú bálnavadászatot, és évente mintegy 500 minkebálnát ejtenek el.
Az Európai Bizottság nem kommentálta a helyzetet.