Egy új tanulmány szerint a várandósság és a gyermek 2 éves koráig visszafogott édességfogyasztás később kisebb demenciakockázattal, jobb agyműködéssel jár.
A kutatás (forrás: angol)arra utal, hogy az élet legkorábbi szakaszában visszafogott cukorfogyasztás alacsonyabb demenciakockázattal, a betegség későbbi kialakulásával és az agyi egészség kedvezőbb mutatóival járhat a későbbi életévekben.
„A cukorfogyasztás legkorábbi életszakaszban történő korlátozása tartósan kedvező hatással lehet az agy egészségére” – mondta a tanulmány szerzője, Jiazhen Zheng, a kínai Kuangcsouban működő Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem munkatársa. „Az eredmények rámutatnak arra, hogy a korai életkori táplálkozásnak évtizedekkel később is fontos szerepe lehet a demencia kockázatának csökkentésében.”
A kutatók csaknem 65 ezer olyan ember adatait elemezték, akik a második világháború előtt és után születtek, amikor a brit kormány cukorfejadagolást vezetett be az Egyesült Királyság egész területén.
A háború idején és az azt követő időszakban bevezetett cukorfejadagolás 1953-ban ért véget. A korlátozások feloldása után az átlagos napi cukorfogyasztás csaknem a duplájára nőtt, mintegy 41 grammról 80 grammra.
A kutatók a résztvevőket aszerint csoportosították, mennyire érintette őket a cukorfejadagolás: azokra, akik már magzati korukban és életük első évében is érintettek voltak; azokra, akik magzati korukban és kétéves korukig; valamint azokra, akik a fejadagrendszer megszűnése után születtek.
A kutatók olyan orvosi nyilvántartásokat használtak, amelyek a résztvevők körülbelül 55 éves korára vonatkoztak, és a következő 15 évben követték a demenciadiagnózisok alakulását.
Azoknál, akiket már születésük előtt és életük első évében érintett a cukorfejadagolás, 21 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik a fejadagrendszer megszűnése után születtek. Azoknál, akiket születésük előtt és kétéves korukig érintett a korlátozás, 23 százalékkal kisebb volt a demencia kockázata.
A demenciában érintettek körében azoknál, akik életük korai szakaszában kevesebb cukorhoz jutottak, átlagosan 2,6 évvel később állapították meg a betegséget, mint azoknál, akiket nem érintett a korai korlátozás.
„Az első 1 000 napban bevezetett cukorkorlátozás alacsonyabb demenciakockázattal, a betegség későbbi megjelenésével és kedvezőbb agyi egészségügyi profilokkal járt együtt” – írták a kutatók, hozzátéve, hogy az eredmények alátámasztják: a korai életévekben csökkentett cukorfogyasztás lehetséges stratégia lehet a demencia kockázatának mérséklésére.
„A várandósság és a csecsemőkor idején korlátozni a hozzáadott cukrok fogyasztását olyan hasznos lépés lehet, amelyet a családok és a közösségek megtehetnek” – mondta Zheng, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, miként befolyásolja a korai életkorban tapasztalt cukorterhelés a demencia kockázatát.