A dülöngélő argentin gazdaságnak égető szüksége van kemény valutára, ezért a program állampolgárságot biztosítana azoknak, akik befektetéseket hajtanak végre az országban vagy készpénzt helyeznek el. Ilyen erőfeszítések jelentős bevételt hoztak a kis gazdaságok számára, de kockázatokkal is jártak.
Javier Milei argentin elnök a világ minden tájára ellátogat, hogy nemzetközi befektetéseket vonzzon országába. Pénteken mutatta be legújabb lépését a külföldi dollárok és eurók becsalogatására, amikor bejelentette az úgynevezett aranyútlevél-program elindítását. A kérelmek befogadását az idei negyedik negyedévben tervezik megkezdeni. Milei október 2-án, egy párizsi befektetői rendezvényen mutatta be a tervezetet. A kérelmek befogadását a negyedik negyedévben tervezik megkezdeni.
A Haza fogalma, mint pénzügyi kategória?
A terv keretében azok, akik több százezer dollárt adományoznak vagy kölcsönöznek az argentin kormánynak, argentin állampolgárságot szerezhetnek – és ezzel együtt vízummentes belépést a világ több mint 140 országába.
A jelentkezők két lehetőség közül választhatnak: 350 ezer dollárt vissza nem térítendő hozzájárulást fizetnek be az államkincstárnak, vagy 800 ezer dollár értékben megvásárolják a programhoz létrehozott államkötvényt. A családtagok bevonásáért külön kell fizetni, így a házastárs után 100 ezer, egy kiskorú gyermek után 25 ezer dollárt. Egy kétgyermekes házaspár így összesen félmillió dollárért kérheti az állampolgárságot a befizetéses konstrukcióban.
A kötvényt hét évig kellene megtartani. Ez fontos különbség, mert az egyik esetben a jelentkező végleg átadja a pénzét (vásárol), a másikban hitelezőjévé válik egy olyan államnak, amelynek adósságtörténete kevéssé megnyugtató. A The New York Timesnak nyilatkozó Eric Major, a program kialakításában közreműködő tanácsadó cég vezetője ezért arra számít, hogy a többség a kisebb összegű, vissza nem térítendő befizetést választja majd.
Az útlevél igazi értéke a határ túloldalán van - a gazdagoknak is kell B terv
Az ajánlat vonzerejét nem csak az argentin állampolgárság adja, hanem hogy a hozzá tartozó útlevél több mint 140 országba biztosít vízummentes belépést, köztük a schengeni térség államaiba, valamint Kínába és Oroszországba. A dél-amerikai regionális megállapodások emellett megkönnyítik más országokban is a letelepedést és a munkavállalást.
Egy második állampolgárság így különösen értékes lehet azoknak, akik eredeti útlevelükkel hosszadalmas vízumeljárásokra, korlátozásokra vagy gyakori elutasításokra számíthatnak. A vásárló részben azt szerzi meg, amit az argentin diplomácia más országokkal már kialkudott, azaz a bizalmat és a könnyebb határátlépést.
Az amerikaiak is egyre gyakrabban érdeklődnek az ilyen programok iránt, főleg azok, akik politikai bizonytalanság, nemzetközi konfliktus vagy más válság esetére keresnek menekülőutat. Argentína ebben a versenyben sajátos ajánlatot tehet.
A nagy ország jelentős mezőgazdasági erőforrásokkal rendelkezik, és földrajzilag távol fekszik a legtöbb nagyhatalmi konfliktus közvetlen helyszínétől. Ez nem teszi válságállóvá, de vonzó lehet azoknak, akik egy másik kontinensen szeretnének tartalék otthont. Mint például Peter Thiel technológiai szupermilliárdos, aki argentínai jelenlétét tartaléknak tekinti.
Emellett Argentína ásványkincsei is vonzóak a befektetőknek. Az amerikai földtani szolgálat 2026-os becslése szerint az ország rendelkezik a világ legnagyobb azonosított lítiumvagyonával, mintegy 28 millió tonnával az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú nyersanyagából.
Dollár és euró kell, lehetőleg gyorsan
Milei számára a program elsősorban pénzügyi eszköz. Argentínának külföldi devizára van szüksége, a vissza nem térítendő befizetések pedig úgy növelhetik az állam bevételét, hogy nem keletkeztetnek újabb visszafizetendő tartozást. A kötvényes változat ezzel szemben finanszírozást nyújt, de későbbi kötelezettséget is teremt.
Bár a havi infláció a Milei 2023 decemberi hivatalba lépésekor mért 25,5 százalékról idén augusztusra 1,7 százalékra lassult, ami példátlan siker, az ország devizafinanszírozása továbbra is sérülékeny. A 2027-ben esedékes adósságtörlesztések újabb nyomást helyeznek a kormányra, és éppen abban az évben, amikor az elnök az újraválasztásért indul.
A kormány az új konstrukciót a gazdasági nyitás és a külföldi tőke bevonzásának részeként mutatja be. A kérelmezőknek azonban nem kellene feltétlenül gyárat építeniük, vállalkozást alapítaniuk vagy munkahelyeket létrehozniuk: a meghirdetett belépési feltétel mindössze a közvetlen állami befizetés vagy kötvényvásárlás.
A modellnek vannak sikeres előzményei. A karibi Saint Kitts és Nevis, illetve a Dominikai Köztársaság számára az állampolgársági programok jelentős bevételeket hoztak.
A pénzmosás új útja nyílik?
A konstrukció legkényesebb része az ellenőrzés. Egy második állampolgárság törvényes és szükséges célokat szolgálhat, de vonzó lehet pénzmosók, korrupcióból meggazdagodott szereplők vagy a hatóságok elől menekülők számára is.
Az új útlevél önmagában nem törli a büntetőjogi felelősséget, és nem ad általános védelmet a kiadatás ellen. Megnehezítheti azonban a személyazonosság, a vagyon és a nemzetközi mozgások követését, ha a honosítást gyenge háttérellenőrzés előzi meg.
Az argentin kormány ezért a pénz eredetének, a személyazonosságnak, a büntetőjogi előéletnek és a migrációs múltnak a vizsgálatát ígéri. Az eljárásba a hírszerzést és a pénzügyi információs egységet is bevonják. A befizetés tehát önmagában nem jelentene automatikus jóváhagyást.
Európa már megmutatta, hogyan veszít értékéből egy útlevél
A nemzetközi kockázatot Vanuatu példája szemlélteti. Az Európai Unió 2024 decemberében megszüntette a csendes-óceáni állam vízummentességét, amelyet korábban már felfüggesztett. Az indoklás szerint a befektetőknek kínált állampolgársági program biztonsági és migrációs kockázatokat okozott.
A következmény nemcsak az útlevél vásárlóit érintette, hanem az ország többi állampolgárát is. Ebben rejlik az ilyen üzletek legnagyobb veszélye, mert az állam bevételhez jut, de a bizalom elvesztésének árát az egész lakosság fizetheti meg.
Máltán hasonló alapvető kérdésben született döntés. Az Európai Unió Bírósága 2025 áprilisában kimondta, hogy a máltai befektetői állampolgársági rendszer sérti az uniós jogot. A bíróság szerint a meghatározott befizetésekért és befektetésekért kínált honosítás az uniós polgárság kereskedelmi értékesítését jelenti, és aláássa a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat.
Milei kormánya így kényes egyensúlyozásra vállalkozik: pénzzé tenné az argentin állampolgárság nemzetközi előnyeit, miközben meg kell őriznie azt a bizalmat, amely ezeket az előnyöket biztosítja. Ha túl könnyűvé válik a belépés az állampolgárok közé, idővel nehezebbé válhat a belépés más országokba.