Loader
Hirdetés

A diáktüntetések miatt ötszáz iskola marad zárva Franciaországban

A videó betöltése
Diákok francia rendőrökkel szembesülnek egy több forrást követelő tüntetésen Lille-ben, Franciaországban, 2026. október 1-én, csütörtökön.
Diákok francia rendőrökkel néznek szembe egy több forrást követelő tüntetésen Lille-ben, Franciaországban, 2026. október 1-én, csütörtökön. -  Szerzői jogok  AP Photo/Jean-Francois Badia
Szerzői jogok AP Photo/Jean-Francois Badia
Írta: Nina Borowski & Alexander Kazakevich
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A tiltakozások kezdete óta több mint 5 000 embert vettek őrizetbe, 85%-uk kiskorú.

Lezárt középiskolák, felgyújtott szemetesek és utcai összecsapások: Franciaországot napok óta középiskolások mozgalma rázza meg, akik jobb oktatási feltételeket követelnek.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A főként nagyvárosokban szervezett tüntetéseket erőszak kísérte a rendfenntartó erők és a fiatalok között, és iskolák, valamint közterületi berendezések megrongálásához vezetett.

Az oktatási minisztérium vasárnap közölte, hogy hétfőn a tanórákat „teljesen vagy részben” felfüggesztik „400–500” középiskolában, ahol a biztonsági feltételek „nem adottak”.

„Pénteken 400 és 500 közötti iskolában szünetelt a tanítás”, és „hétfőn is valószínűleg hasonló lesz a szám, de a tanórák részben, fokozatosan indulnak újra” – pontosította Édouard Geffray oktatási miniszter, akit a France 2 televízió és a France Inter rádió kérdezett.

A tiltakozáshoz köthető 735 oktatási intézmény közül huszonnégyet „felgyújtottak vagy szétvertek” a középiskolai mozgalom kísérőjelenségeként – jelentette be a miniszter. Édouard Geffray azt is sajnálattal közölte, hogy „78 oktatási dolgozó” sérült meg „az események kezdete óta”.

Nuñez visszautasítja az „aránytalan” beavatkozás vádját

A belügyminisztérium közlése szerint a kilengések miatt hétfő óta csaknem 5000 embert állítottak elő.

Szemeteseket és más tárgyakat gyújtottak fel, miközben különböző tárgyakat dobáltak a rendfenntartó erők felé. A rendőrség több helyen könnygázgránátokat, gumilövedékeket és LBD-ket, valamint gumibotokat vetett be a tömeg feloszlatására.

Laurent Nuñez belügyminiszter vasárnap délelőtt megvédte a rendfenntartó erők fellépését, és visszautasította, hogy az intézkedések „aránytalanok” lettek volna. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy „a rendőrség nem a fiatalokat akarja elnyomni”, hanem „megóvni” azokat a diákokat és hallgatókat, akik „békésen kívánják érvényre juttatni követeléseiket”. Ugyanakkor jelezte, hogy a rendőrség „határozottan és haladéktalanul” lép fel, hogy véget vessen a „rongálásoknak, erőszaknak [és] jogsértéseknek”, amelyeket a rendbontók követnek el.

Nuñez azt is cáfolta, hogy a rendfenntartó erők kifejezetten „a hátrányos helyzetű városnegyedekben élő, rasszizmust elszenvedő fiatalokat” céloznák, szerinte ez egy „a valóságtól teljesen elrugaszkodott, vádaskodó kommunikáció”.

Egészségtelen épületek, túlzsúfolt osztályok, hiányzó tanárok

A mozgalom két hete kezdődött a Párizs melletti Créteil Saint-Exupéry középiskolájában, a sztrájkoló tanárok támogatására, akik a személyi állomány és az anyagi források hiányára hívták fel a figyelmet.

A tiltakozás ezután lendületet vett, és fokozatosan az egész országra kiterjedt az elmúlt héten.

A középiskolások többek között az épületek leromlott állapotát, a túlzsúfolt osztályokat, a szerintük tarthatatlan órarendeket és a személyzethiányt kifogásolják, mivel a hiányzó tanárokat nem pótolják automatikusan. Egyesek az iskolákban bevezetett mobiltelefon-tilalmat is vitatják.

Péntek reggel Édouard Geffray oktatási miniszter fogadta a középiskolások képviselőit. A megbeszélést követően a diákdelegáció közölte, hogy nem kapott „kézzelfogható intézkedéseket”, és a jövő héten is a tiltakozás folytatására szólított fel.

Diákok „Lycée bloqué” feliratú transzparenst tartanak egy, a forráshiány ellen rendezett tüntetésen Lyonban, 2026. október 2-án, pénteken.
Diákok „Lycée bloqué” feliratú transzparenst tartanak egy, a forráshiány ellen rendezett tüntetésen Lyonban, 2026. október 2-án, pénteken. AP Photo/Laurent Cipriani

Keddre „harmadik felvonást” terveznek

Két országos tiltakozónap, szeptember 29. és október 1. után már erre a keddre egy újabb, „harmadik felvonást” hirdettek meg.

A pedagógus-szakszervezetek összessége vasárnap bejelentette, hogy csatlakozik a középiskolások tiltakozásához. „Követeléseik jogosak, annál is inkább támogatjuk őket, mert ezek állnak a középpontjában annak a több éve tartó mozgalmunknak, amelyben a forráshiányra hívjuk fel a figyelmet” – írták közös közleményükben.

A szakszervezetek szerint a kormány válasza a tiltakozásra gyakorlatilag kimerült a rendfenntartó erők bevetésében. „A megsebesített, bántalmazott és megfenyegetett diákokról szóló beszámolók nap mint nap szaporodnak. Ez elfogadhatatlan” – fogalmaztak.

Több súlyos incidens is beárnyékolja a tiltakozást

A megmozdulást több súlyos incidens is kísérte.

A közép-franciaországi Tours-ban egy fiatal férfi elveszítette a jobb szemére látását, miután szerdán középiskolások és a rendőrség csaptak össze – közölte a város főügyésze.

A provence-i La Ciotat-ban egy 59 éves tanárt benzinnel locsolták le és megverték egy középiskolai tüntetés idején. Egy 16 éves fiatalt, akit az erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsítanak, vasárnap reggel Marseille-ben vett őrizetbe a rendőrség.

A rendőrök is célponttá váltak. A kelet-franciaországi Belfort-ban egy rendőrt egy fiatalokból álló csoport üldözött, majd ütlegelt és rugdosott. Az incidenssel összefüggésben két embert vettek őrizetbe.

Rendőrök haladnak előre a könnygázfelhőben a diákokkal szemben egy, a forráshiány ellen szervezett tüntetésen 2026. október 2-án, pénteken Párizsban.
Rendőrök haladnak előre a könnygázfelhőben a diákokkal szemben egy, a forráshiány ellen szervezett tüntetésen 2026. október 2-án, pénteken Párizsban. AP Photo/Aurelien Morissard

A Le Parisien értesülései szerint az oktatási intézmények környékén és a közterületeken tapasztalt kiterjedt rongálások nyomán a kormány fel kívánja gyorsítani a „casseurs-payeurs” törvénytervezet menetrendjét. A javaslat célja, hogy a javítási költségekhez az erőszakos gyülekezésben részt vevők is hozzájáruljanak, még akkor is, ha nem ők okozták közvetlenül a károkat.

A törvényjavaslatot a szenátus várhatóan október végén tárgyalja.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Merz kijevi látogatásán Németország további segítségét ígérte Ukrajnának

Tűzoltó Lépcsőfutó Verseny a pécsi tévétorony 420 fokán

Le Pen megvédte Bardellát, szerinte is hamisak az antiszemita üzenetek