Folytatódik az Európa- és Ukrajna-barát politika.
A lett miniszterelnök, Andris Kulbergs jobbközép Egyesült Lista pártja nyerte a balti állam parlamenti választását – derül ki a vasárnap közzétett előzetes eredményekből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szavazatok több mint 99,9 százalékának összeszámlálása után az Egyesült Lista 35,4 százalékkal áll az élen az állami televízió szerint.
A 100 tagú parlamentben Kulbergs Egyesült Lista pártja 42 mandátumot szerzett, ami rekordnak számít a volt szovjet köztársaság függetlenségének visszanyerése utáni történetében – számolt be a helyi sajtó.
Az eredmények arra utalnak, hogy Lettország továbbra is az Európa-párti és Ukrajna-barát irányvonalat követi.
Kulbergs, aki csak májusban lett miniszterelnök, úgy nyilatkozott, hogy az eredmény a vártnál jobb, és megfelel az exit pollokban mért előnynek. „Ez azt jelenti, hogy az emberek valóban változást akarnak” – mondta, hozzátéve, hogy ez „gazdasági növekedést” és „jövőt Lettország gyermekeinek” jelent.
Koalíciója, amelyről az előzetes közvélemény-kutatások azt valószínűsítették, hogy meggyengül, jelenlegi formájában nem marad fenn. Az egyik koalíciós partner várhatóan elveszíti mandátumait, a többiek pedig a reméltnél rosszabbul szerepeltek.
A populista pártok ugyanakkor szintén erős teljesítményt nyújtottak, részben az oroszul beszélő kisebbség támogatásának köszönhetően, egy olyan kampány után, amelyet a szomszédos Oroszországtól való félelmek és a megélhetési költségek uraltak.
A biztonság állt a vita középpontjában
Több mint négy évvel Ukrajna orosz megszállása után a biztonság továbbra is a lett politika egyik központi kérdése. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kis balti állam Oroszországot tekinti legfőbb biztonsági fenyegetésének, és ennek nyomán jelentősen megemelte védelmi kiadásait.
„Mivel Európa külső határa vagyunk, erős gazdasággal kell rendelkeznünk… erős határvidékkel” – mondta Kulbergs. „Ez a legfontosabb feladat.”
A növekvő megélhetési költségek, az alacsony bérek, a túlterhelt egészségügyi rendszer és a hosszú távú népességfogyás szintén hangsúlyosan jelent meg a kampányvitákban.
A parlamentbe várhatóan bejutó pártok többsége támogatja a magas katonai kiadásokat és a Kijevnek nyújtott segítség folytatását. Kivétel a Szuverén Hatalom nevű párt, amely ellenzi Ukrajna katonai támogatását és a védelmi költségvetés további növelését. A megélhetési válságra építő kampánya után úgy tűnt, a harmadik helyen végezhet.
Bírálói ugyanakkor azzal vádolják, hogy oroszbarát, és a legtöbb nagy párt kizárta az együttműködést vele.
A Lettország az Első Helyen nevű, ingatlanmágnás által vezetett konzervatív párt – amelyet gyakran hasonlítanak az amerikai elnökhöz, Donald Trumphoz – a jelek szerint a második helyre futott be.
Mindkét populista párt profitált a szavazási szokások változásából az oroszul beszélő kisebbség körében, amely a lakosság mintegy egyharmadát teszi ki.
Ők korábban hosszú időn át a széles körben oroszbarátnak tartott Harmónia párt köré sorakoztak fel, amely egy időben az ország legnagyobb pártja volt.
A Harmónia támogatottsága azonban a legutóbbi, közvetlenül Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után tartott választáson drámaian összeomlott, és elveszítette parlamenti képviseletét.