A kutatók becslése szerint az elvesztett testzsír mintegy 84 százaléka szén-dioxidként távozik a kilélegzett levegővel, a fennmaradó 16 százalék pedig víz formájában ürül ki.
Amikor a testsúly csökken, a szervezetben tárolt zsír egy része eltűnik – de valójában hová kerül ez a tömeg?
A Birminghami Egyetem két kutatója a The Conversation oldalán megjelent cikkben elmagyarázza, hogy a zsírvesztés egy olyan folyamathoz kapcsolódik, amely akkor indul be, amikor a szervezetnek több energiára van szüksége, mint amennyit táplálékkal kap, ezért energiaszükségletének fedezésére a zsírtartalékaihoz nyúl.
Az elfogyasztott zsír az emésztőrendszerbe kerül, ahol zsírsavakra bomlik.
A szervezet a zsírsavak egy részét alapvető feladatokra használja, például sejtek felépítésére, hormonok szabályozására és a szervek védelmére, a felesleget pedig trigliceridekké alakítja, amelyeket a zsírsejtekben raktároz, hogy később energiaforrásként felhasználhassa.
A test főként két formában raktározza a zsírt: a bőr alatti zsírszövetben, közvetlenül a bőr alatt, valamint a zsigeri zsírban, amely mélyebben, a szervek körül halmozódik fel.
Amikor a szervezet kalóriadeficites állapotba kerül, hormonális és idegi jelek serkenteni kezdik a zsírsejteket, hogy lebontsák a raktározott zsírt; ezt a folyamatot lipolízisnek nevezik.
Zsír alakul át energiává
A trigliceridek lebontása után a zsírsavak a sejtekben található mitokondriumokba jutnak – ezek a szervezet „energiaellátó központjai” –, ahol béta-oxidáción mennek keresztül.
E folyamat során a zsírsavak olyan vegyületekre bomlanak, amelyeket a szervezet energiatermelésre használ, és a reakciók végső anyagcseretermékként szén-dioxidot és vizet hoznak létre.
A cikk szerint itt jön a meglepetés: az elveszített zsír nagy része nem izzadság formájában távozik, hanem a tüdőn keresztül, kilégzéskor.
A kutatók számításai alapján az eltűnt zsír mintegy 84 százaléka szén-dioxiddá alakul, és kilégzéskor távozik a szervezetből, míg körülbelül 16 százaléka vízzé válik, amely az izzadsággal és más testnedvekkel ürül ki.
A kutatók megjegyzik, hogy ezek az arányok továbbra is becslések, mivel zsírvesztés közben nehéz a szervezet minden kibocsátását pontosan mérni.
Mit jelent mindez a testmozgás szempontjából?
Amikor az emberek mozognak vagy csökkentik a kalóriabevitelt, a szervezet energiaszükséglete megnő.
Ha az étkezéssel bevitt energia nem elég ennek az igénynek a fedezésére, a test a zsírraktáraihoz nyúl.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a gyors légzés önmagában fogyást okoz. A kilégzés csupán az az út, amelyen a zsírégetés termékei elhagyják a szervezetet, nem pedig maga az a folyamat, amely a zsírégetést beindítja. A tartós kalóriadeficit – étrend és fizikai aktivitás révén – továbbra is a döntő tényező, amely arra készteti a testet, hogy felhasználja raktározott energiáját.