Egy forgalmas út közelében való hosszú tartózkodás növelheti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét, ám a ház csendes oldala némi védelmet jelenthet – derül ki egy új kutatásból.
Egy új tanulmány szerint a közúti forgalom zajának tartós kitettsége a Parkinson-kór fokozott kockázatával hozható összefüggésbe, feltehetően az alvászavarok és a szervezetet érő stressz miatt.
Dán kutatók több mint hárommillió lakos adatait elemezték, hogy kiderítsék, vajon a különböző lakóövezetekben, illetve a lakások eltérő fekvése mellett tapasztalható tartós zaj növeli-e ennek a neurodegeneratív betegségnek a kockázatát.
A JAMA Neurology (forrás: angol) szaklapban megjelent vizsgálat 2000 és 2017 között több mint hárommillió dán állampolgárt követett, akik a vizsgálat kezdetén legalább 40 évesek voltak, és nem szenvedtek Parkinson-kórban.
Az otthon leginkább zajnak kitett oldalán minden körülbelül 11 decibeles (dB) zajszint-emelkedés a Parkinson-kór kockázatának mintegy 3 százalékos növekedésével járt – állapították meg a kutatók.
A ház csendes oldalán – vagyis a forgalomnak legkevésbé kitett oldalon – minden további 9 dB zajszint-emelkedés 4 százalékkal növelte a Parkinson-kór kockázatát.
Ugyanakkor a kutatás arra is rámutatott, hogy a „csendes oldal” – amikor a ház egyik oldala legalább 10 dB-lel halkabb, mint a másik – védőpajzsként működik, és mérsékelheti ezeket a káros hatásokat, különösen azoknál, akik eleve magasabb összesített zajterhelésnek vannak kitéve.
Azok, akiknek otthonában nincs csendes oldal, tartósabb és elkerülhetetlenebb zajszintnek vannak kitéve, különösen éjszaka – ez a szerzők szerint jóval ártalmasabb.
A tanulmány szerzői hozzátették: a korábbi kutatások, amelyek csak egy ház legzajosabb oldalát vették figyelembe, alábecsülhették az egészségügyi kockázatokat, mivel nem vizsgálták, van-e a lakóknak hova visszavonulniuk egy csendesebb részre.
Az eredmények következetesek voltak nemtől, iskolai végzettségtől, jövedelemtől, együttélési státusztól és a lakosság sűrűségétől függetlenül.
Hogyan befolyásolja a zaj a Parkinson-kór kockázatát?
A szerzők szerint az eredmények biológiai szempontból is életszerűek, mivel a tartós zaj megzavarhatja az alvást, amely létfontosságú az agy egészsége szempontjából, és stresszreakciót is kiválthat a szervezetben.
A zaj továbbá „neuroinflammációt”, vagyis idegrendszeri gyulladást, valamint oxidatív stresszt idézhet elő az agyban, különösen a dopamintermelésben érintett területeken.
A Parkinson-kór a világon a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség; a friss kutatások szerint több mint 11 millió embert érint, és a betegség terhe a várakozások szerint a következő évtizedekben több mint a kétszeresére nő, ahogy az emberek tovább élnek, és egyes országokban a népesség is gyarapszik.
Parkinson-kórban az agy idegsejtjei, az úgynevezett neuronok fokozatosan károsodnak vagy elpusztulnak. A tünetek nagy részét a dopamint termelő idegsejtek elvesztése okozza, ami szabálytalan agyi működéshez vezet.
A betegség pontos oka nem ismert, és jelenleg nincs végleges gyógykezelés.
„Éppen ezért közegészségügyi szempontból kiemelt feladat azonosítani azokat a környezeti tényezőket, amelyek elvben módosíthatók” – mondta Fernando Alonso Frech, a HM CINAC Átfogó Idegtudományi Központ neurológusa és kutatója, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
Hozzátette: mivel a lakosság nagy része ki van téve a közlekedési zajnak, annak lehetséges hatása a közegészségre jelentős lehet.
„Ebben az összefüggésben az eredmények ismételten aláhúzzák az olyan közpolitikai intézkedések fontosságát, amelyek a városi zajszennyezés csökkentését célozzák – például a várostervezésen, zajvédő falak létesítésén, a gépjárműforgalom mérséklésén a lakóövezetekben, illetve olyan lakások tervezésén keresztül, amelyek homlokzatai és pihenőterei kevésbé vannak kitéve a zajnak.”