Milliárdnyi oltásadat szerint az mRNS-oltástechnológia biztonságos és nagyon hatékony a fertőző betegségek ellen. A kutatók szerint most az oltástípus hozzáférhetőségén kell javítani.
Az mRNS-vakcina, amelyet először a COVID-19-pandémia idején alkalmaztak széles körben, továbbra is rendkívül hatékony a súlyos megbetegedések megelőzésében. A The Lancetben megjelent áttekintés szerint a mellékhatások továbbra is ritkák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hagyományos vakcinákkal szemben az mRNS-vakcinák genetikai utasításokat juttatnak a sejtekbe, amelyek hatására azok egy ártalmatlan vírusfehérjét állítanak elő. Ez megtanítja az immunrendszert felismerni és leküzdeni a fertőzéseket anélkül, hogy megváltoztatná az emberi DNS-t.
A tudományos folyóiratban megjelent áttekintés szerint a vakcinák 87 százalékos hatékonysággal védtek a dokumentált SARS-CoV-2-fertőzésekkel szemben, 93 százalékban előzték meg a kórházi kezelést, és 94 százalékban a halált az oltást követő 14–42 napon belül. A védelem idővel csökkent, de az emlékeztető oltások nagyrészt helyreállították az elvesztett immunitást.
A súlyos mellékhatások – köztük a szívizomgyulladás, a szívburokgyulladás és az anafilaxia – nagyon ritkák voltak. A legtöbb reakció, például a karfájdalom, a fáradtság és a láz, enyhe vagy közepes erősségű volt, és néhány napon belül elmúlt.
„Az eddig beadott több milliárd adag alapján a súlyos mellékhatások ritkák, jól leírtak, és következetesen eltörpülnek amellett a jelentős védelem mellett, amelyet a vakcinák a súlyos betegség, a kórházi kezelés és a halál ellen nyújtanak” – fogalmaztak a kutatók.
„A hatásosságot különböző korcsoportokban, várandósoknál és immunszupprimált populációkban is igazolták, ami az mRNS-vakcinákat klinikailag bizonyított, rugalmasan alkalmazható platformmá teszi.”
A fertőző betegségeken túl a kutatók szerint ez a technológiai platform a jövőben személyre szabottabb daganatterápiák alapja lehet, olyan vakcinákkal, amelyeket az egyes betegekhez és a daganatok sajátos profiljához igazítanak.
„Az mRNS-vakcinák már most átalakították azt, ahogyan az újonnan felbukkanó betegségekre reagálunk, és a folyamatos innovációnak, valamint a szigorú biztonsági ellenőrzésnek köszönhetően a megelőző orvoslásban és a daganatos betegségek kezelésében is évekig hajthatják a fejlődést előre” – mondta Manish Sadarangani, a British Columbia Egyetem és a BC Children’s Hospital Research Institute társszerzője.
Az újabb tárolási megoldásoknak, például a magasabb hőmérsékleten történő tárolásnak és a fagyasztva szárításnak köszönhetően a vakcinák gyorsabban eljuthatnak távoli térségekbe, és csökkenthető a pazarlás.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy önmagukban a tudományos áttörések nem garantálják a méltányos hozzáférést.
„Elengedhetetlen a gyártókapacitás bővítése és a méltányos hozzáférés biztosítása az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ha azt akarjuk, hogy az mRNS-vakcinák betöltsék szerepüket mint globális közjó” – mondta Robin Shattock, az Imperial College London társszerzője.
Szerinte a technológiaátadásba, a helyi gyártásba és az erősebb szabályozási rendszerekbe történő nagyobb beruházás lerövidítené az ellátási láncokat, csökkentené a költségeket, és segítene abban, hogy az országok a jövőbeni egészségügyi vészhelyzetek idején gyorsabban jussanak hozzá a vakcinákhoz.