Egészségügyi szakértők szerint idén több ország is kibővítette az influenza elleni védőoltási irányelveket, ám az oltási arány továbbra sem optimális, sőt.
HIRDETÉS
Az európaiak kevésbé védettek, mivel a veszélyeztetett csoportok körében csökken az oltottsági szint.
Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban becslések szerint évente 27 600 ember hal meg influenzában, és a kórházak jelenleg nagyon leterheltek, mivel egyszerre több légzőszervi betegséggel - influenza, COVID-19, norovírus, RSV - küzdenek.
Eközben a humán metapneumovírus (HMPV), amely jellemzően a tél végén tetőzik, a kínai járvány kitörése miatt került a hírekbe.
Az idősebb felnőttek, a kisgyermekek, a várandós nők, a legyengült immunrendszerű emberek, illetve a krónikus betegek nagyobb veszélynek vannak kitéve, ezért a közegészségügyi hatóságok általában azt javasolják, hogy ők évente kapják meg az influenza elleni védőoltást.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint azonban az influenza elleni oltottsági arány Európa-szerte csökken, különösen az idősebb felnőttek és az egészségügyi dolgozók körében.
Ennek eredményeképpen a legtöbb országban az immunizáltsági szintek messze elmaradnak a közegészségügy védelme érdekében ajánlott értéktől, ami arra késztette az európai egészségügyi tisztviselőket, hogy októberben megkongassák a vészharangot az alacsony oltottsági arányok miatt.
"Gyakran azt látjuk a lakosság körében, hogy tévesen ismerik fel az influenza kockázatát, ami rendkívül súlyos lehet - hangsúlyozta Ben Kasstan-Dabush, a London School of Hygiene and Tropical Medicine adjunktusa az Euronews Health-nek. "Bár a vakcinákat az adott évben várhatóan keringő influenzatörzsek alapján frissítik, az emberek úgy érezhetik, hogy képesek kezelni tüneteiket, és talán nincs is szükségük védőoltásra" - tette hozzá.
A 2023/24-es szezonban az idősebb felnőttek körében az influenza elleni védőoltások aránya a szlovákiai 12 százaléktól a dániai 78 százalékig terjedt. Dánia és Írország voltak az egyetlenek, amelyek az elmúlt három influenzaszezonban elérték az EU 75 százalékos célértékét.
Az ECDC megállapította, hogy az immunizáltsági arány az idei szezonban néhány országban viszonylag stabil maradt, de az idősebb felnőttek körében csökkent Horvátországban, Franciaországban, Izlandon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában és Spanyolországban. Ez derül ki az alább látható angol nyelvű táblázatból.
A tendenciák az elmúlt szezonban nem mindig voltak egységesek. Például, míg Dániában általában magasabb az átoltottsági szint, tavaly a várandós nők és a felnőttek körében összességében csökkent a lefedettség. Spanyolországban pedig, ahol a tavalyi szezonhoz képest sokkal nagyobb valószínűséggel oltották be a gyermekeket, az egészségügyi dolgozók körében csökkent a beoltottsági arány.
Miért csökkent az oltási arány?
Az alacsony oltottsági arány már régóta kihívást jelent Európa számára, de a COVID-19 világjárvány idején ez a probléma újból sürgetővé vált, majd a veszély elhárulása után sokak figyelmét elkerülte.
Belgiumban például az ottani egészségügyi rendszerről szóló jelentés szerint a védőoltások száma 2019 és 2020 között meredeken emelkedett, 2021-ben pedig ismét visszaesett.
"A COVID-19-korszak öröksége, hogy az emberek belefáradtak a vakcina üzenetébe, de nem hiszem, hogy feltétlenül ez lenne a domináns tényező, ami az immunizálási arányok csökkenését okozza" - mondta Kasstan-Dabush.
A lakosság vakcinákba vetett bizalma Európa-szerte igen eltérő.
Lettországban például az emberek 42 százaléka hisz abban, hogy a vakcinák általában biztonságosak, míg Portugáliában 84 százalékuk - derül ki a brit, belga és hongkongi kutatók által vezetett Vaccine Confidence Project ( ) adataiból:
Még sok egészségügyi dolgozó is óvatos az oltásokkal szemben egy 2023-as tanulmány szerint, amely azt emelte ki, hogy a férfi egészségügyi dolgozók és orvosok nagyobb valószínűséggel veszik fel az influenza elleni védőoltást, mint a nők.
A világjárvány is szerepet játszott, ami nem meglepő, mivel a COVID-19 vakcinára nyitott egészségügyi dolgozók körében magasabb volt az influenza elleni védőoltás beadása.
"Egy másik fontos probléma az oltási kultúra hiánya az egészségügyi dolgozók körében, főleg azokéban, akik évtizedek óta gyakorolják az orvosi hivatást, és nem biztos, hogy teljesen tisztában vannak a legújabb ajánlásokkal" - magyarázta Dr. Silvio Tafuri, a dél-olaszországi Bariban működő Aldo Moro Egyetem közegészségügyi professzora, a tanulmány vezetője az Euronews Health-nek.
"Még így is, ha csak a vakcinával kapcsolatos vonakodásra összpontosítunk, gyakran az emberekre mint problémákra helyezzük a hangsúlyt, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy az influenza elleni védőoltások valójában hogyan illeszkednek a krónikus betegségek kezelésébe a veszélyeztetett csoportok esetében" - tette hozzá Ben Kasstan-Dabush.
Hogyan javítható az "oltakozási" kedven?
Számos ország tett már lépéseket annak érdekében, hogy az influenza elleni védőoltás szélesebb körben elérhetővé váljon, például a gyermekekre vonatkozó ajánlások kiterjesztésével. Az ECDC szerint jelenleg húsz európai országban van életkor szerinti oltási iránymutatás a gyermekek számára, míg a 2017/18-as influenzaszezonban öt országban létezett.
Az influenza elleni védőoltások szintjének növelése érdekében Kasstan-Dabush szerint az oltásokat be kell építeni a magas kockázatú betegek, például a krónikus betegségekben szenvedők rendszeres orvosi ellátásának részévé. Az ECDC szóvivője az Euronews Health-nek elmondta, hogy a stratégiákat "nemzeti vagy helyi szinten kell kiigazítani, mivel mindenre egyformán alkalmas megközelítés nem létezik".
Eközben Tafuri szerint a fiatalabb egészségügyi dolgozók körében az oltások elterjedtségének növelése, az oltásokkal kapcsolatos téves információk elleni küzdelem és az egészségügyi ellátás politikai kérdéssé tétele segíthet az immunizálási arányok javításában.
Antonio Di Lorenzo, a Bari Aldo Moro Egyetem közegészségügyi rezidense hozzátette: specifikusabb közegészségügyi üzenetekre van szükség az alacsonyabb oltottsági szinttel rendelkező csoportok eléréséhez. "Jelenleg azt kockáztatjuk, hogy néhány embert azért nem érünk el, mert nem tudunk kommunikálni velük. Ha időt szánunk arra, hogy eljuttassuk az üzenetet az emberekhez, az lavinaszerű hatást vált ki" - fogalmazott.