Christopher Nolan „Odüsszeiája” újraélesztette a Homérosz eredetéről szóló vitát, és a figyelem Izmirre terelődik. Exkluzív interjúnkban Aylin Ümit Erdem régészprofesszor beszél az Izmirhez köthető nyomokról és arról, miért hiányzik még mindig a közvetlen bizonyíték.
Miközben Christopher Nolan filmadaptációja, The Odyssey az év egyik legnagyobb kritikai és nemzetközi kasszasikere lett, világszerte újult erővel lángolt fel egy ősi irodalmi rejtély: hol íródott valójában az irodalom egyik alapműve?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az alkotót régóta Törökország égei-tengeri partvidékének izmiri térségéhez kötik, amely történelme nagy részében az ókori Szmirnaként volt ismert.
A török régész, az Ége Egyetem szakértője, Prof. Aylin Ümit Erdem számára a film körüli őrület fontos alkalom arra, hogy újra megvizsgálja azokat a történeti, nyelvi és tárgyi összefüggéseket, amelyek Homéroszt az ókori Szmirnához, a mai Izmirhez kapcsolják.
„Amikor Homéroszt vizsgáljuk, az Iliász és az Odüsszeia elfogadott szerzőjével foglalkozunk” – mondta Prof. Erdem a Euronewsnak adott exkluzív interjúban. „A tudósok régóta vitatják, miként ábrázolhatott egy Kr. e. 8. századi költő egy 400 évvel korábban lezajlott eseményt, a trójai háborút ilyen plasztikus részletességgel és tragikus mélységgel. Egyesek ezt egy négyszáz éven át fennmaradt élő szóbeli hagyománynak tulajdonítják, mások úgy vélik, az eposzok különböző énekmondók történeteinek gyűjteménye.”
A szerzőséggel kapcsolatos vitáktól függetlenül Prof. Erdem hangsúlyozza, hogy az ókori források döntő többsége Izmirre mutat.
„A Kr. e. 5. századi történetíró Hérodotosztól a Kr. e. 1. századi földrajzíróig, Strabónig az ókori szerzők egyértelműen állították, hogy Homérosz Szmirnából származott. Bár felmerültek más jelöltek is, például Khiosz vagy Küme, Szmirna az ókortól kezdve az egyik legesélyesebb helyszínnek számít.”
A szmirnai kapcsolat
Prof. Erdem szerint a Homéroszt Izmirhez kötő legfontosabb tudományos érvek a szövegek nyelvében és a Kr. e. 8. századi városi földrajzban rejlenek.
„Az eposzok túlnyomórészt ión dialektusban íródtak, ugyanakkor jelentős aiol szókinccsel és archaikus görög kifejezésekkel élnek” – mondta Prof. Erdem a Euronewsnak. „Földrajzilag a Kr. e. 8. századi Szmirna – a Bayraklı-höyük területén – közvetlenül azon a határvonalon feküdt, amely északon az aiol, délen az ión térséget választotta el egymástól. Bayraklı eredetileg aiol településként jött létre, mielőtt csatlakozott volna az Ión Szövetséghez. Egy dalnok, aki ebben az adott központban alkotott, természetes módon használhatta ezt az egyedülálló, két dialektust ötvöző szóhasználatot.”
Erdem azt is kiemeli, hogy Bayraklı-höyük jelentette a Kr. e. 8. században az egyetlen aktív, megerősített városi központot az izmiri medencében, így ez az a történeti közeg, ahol Homérosz nagy valószínűséggel élt.
A közismert, közvetlen fizikai nyomokról szóló állításokra reagálva azonban Prof. Erdem szigorú tudományos óvatosságot tanúsít, és világosan elválasztja egymástól a késő ókori tiszteletadás emlékeit és a közvetlen Kr. e. 8. századi bizonyítékokat.
„Egy dolgot tisztázni kell: még nincs közvetlen, kézzelfogható régészeti bizonyítékunk arra, hogy Homérosz Szmirnában élt” – hangsúlyozta Prof. Erdem a Euronewsnak. „A Bayraklıban eddig nem kerültek elő a Kr. e. 8. századból származó, Homérosz nevét viselő tárgyi emlékek, részben azért, mert azokat a mélyen fekvő, korai rétegeket még nem tárta fel a régészet nagy, összefüggő feltárási felületeken.”
Prof. Erdem rámutat, hogy a későbbi leletek – például a Szmirnában vert, Homérosz portréját ábrázoló hellenisztikus érmék vagy a közeli Klaros szentélyében talált ülő kultuszszobor – azt mutatják, hogy az utókor saját fiaként tekintett a költőre. Ezek nem az életéből származó bizonyítékok.
„Kulcsfontosságú, hogy a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium, valamint a helyi hatóságok támogatásával fenn tudjuk tartani a régészeti feltárásokat” – tette hozzá Prof. Erdem. „Ha valaha előkerül Homéroszhoz köthető közvetlen lelet, az ezeknek a rétegeknek a még mélyebb feltárásából fog származni.”
Amíg a tudományos világ a régészeti ásatások egyértelmű eredményeire vár, Izmirben helyi csúcsra hágott a lelkesedés: önkormányzati vezetők és kutatók egy bornovai barlangot emelnek ki, ahol a hagyomány szerint Homérosz megírta műveit.
A városon kívüli domboldalakon, a Bornova-völgyben található nyirkos barlangot a helyiek régóta azon helyként tisztelik, ahol Homérosz megalkotta remekműveit. Az ókori szövegek gyakran emlegették a költőt Melesigenész néven, „a Meles gyermeke”-ként, a Bayraklı mellett folyó Meles folyóra utalva.
Valójában senki sem tudja pontosan, hol születtek Homérosz eposzai, és rengeteg mítosz övezi az úgynevezett barlangját.
„Homérosz örökségének megőrzése kötelesség, amellyel az emberiségnek tartozunk. Ő az irodalom egyik alapító atyja” – mondta Omer Eski, Bornova polgármestere az AFP-nek.
„Az általa elmesélt történetek erről a földről szólnak. A kérdés nem az, hogy igényt formáljunk-e Homéroszra vagy sem. Az ő története a miénk is” – tette hozzá.
„Ezt a helyet a helyiek mindig Homérosz-völgynek nevezték. A világ minden tájáról érkeztek utazók, hogy megnézzék a barlangot, ahol a hagyomány szerint Homérosz megírta verseit” – mondta az AFP-nek Altan Altin török kutató.
„Számomra nem kérdés, hogy Homérosz bornovai. Mindenesetre ióniai, ami magában foglalja Szmirnát és Khioszt is. Ezekről a földekről származik” – mondta Altin, aki könyvet írt a témáról, hozzátéve, hogy a költő öröksége hidat képez a térségek történelme között. Iónia az ókori görög világ egyik térségének neve Törökország égei-tengeri partvidékén.
„Homérosz 2800 éves, miközben a török–görög határ mindössze egy évszázados. Homérosz görög. Homérosz anatóliai. Egyikünk sem idősebb nála, még az országaink sem.”
Az olyan régészek, mint Mehmet Akif Erdem, azt is megjegyzik, hogy az érmék és szobrok bizonyítják: az egykori lakosok a magukénak tekintették Homéroszt.
Bár a történeti és nyelvi jelek újra meg újra az ókori Izmirre mutatnak, a végső, tárgyi bizonyíték továbbra is a föld mélyén rejtőzik.