A szerbiai Prahovo közelében alacsony vízállásnál második világháborús relikviák bukkanak elő: a folyó medrében német hadihajók roncsai hevernek, amelyeket 1944-ben a Vörös Hadsereg elől menekülve süllyesztettek el.
A tartós hőség miatt a Duna vízszintje sok helyen visszahúzódik. Ennek nyomán ismét előtűnnek a múlt korok relikviái. A szerbiai Prahovo térségében évről évre láthatóvá válnak a német hadihajók számos roncsai – ezek közül néhányat a következő években emelnek ki, másokat már partra is vontattak. A héten először a „Fokus” számolt be az ügyről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Vörös Hadsereg előrenyomulásának tanúi
A roncsok története több mint 80 évvel ezelőttre, a második világháború végéhez nyúlik vissza. 1944 őszén a Wehrmacht a közeledő Vörös Hadsereg elől vonult vissza – szárazföldön és vízen egyaránt. Hitler katonái parancsot kaptak, hogy semmilyen használható hadianyag ne kerülhessen az ellenség kezébe. Ez a parancs az Európa második leghosszabb folyóján szolgáló haditengerészeti kötelékekre is vonatkozott, ezért a legénységek a Dunán elsüllyesztették saját hajóikat.
Az volt a terv, hogy a roncsokkal eltorlaszolják a hajózóutat, és így elzárják a Vörös Hadsereg elől a Duna felvízi szakasza felé vezető utat. A blokád hatása mindmáig érezhető.
A korábbi, forró nyarakon is szabaddá tett néhány roncsot az apadó dunai vízszint, például 2022 augusztusában. Ezt követően az Európai Unió által támogatott, a Nyugat-Balkán Beruházási Keretéhez(WBIF) tartozó projekt nekilátott, hogy kiemeltesse a különösen akadályozó roncsok közül 21-et.
200 roncs, kockázatos kiemelés
A beruházási keret stratégiai partnere az Európai Beruházási Bank (EIB). Az EIB közlése szerint a Duna egy öt kilométeres szűkületében található maradványok közül néhányat már 2024-ben kiemeltek: kötelekkel húzták ki őket a folyóból, majd megtisztították a hordaléktól. Az EIB honlapján ugyanabban az évben megjelent egyik cikkben idézik Szerbia akkori építésügyi, közlekedési és infrastrukturális helyettes miniszterét:
Az akkori EIB-adatok szerint a munkálatokat 2028-ig kell befejezni. A kiemelés megkezdése előtt a Duna medrében mintegy 200 vízi jármű feküdt, köztük megsemmisült teherszállító hajók, vontatók és uszályok.
Különösen a fegyverzettel felszerelt, különböző fegyveres erőkhöz tartozó hajók kiemelése számít bonyolult feladatnak. Az EIB szerint egyes hajók fedélzetén még mindig lehet lőszer, amely a kiemelés során robbanást okozhat.
A roncsok évente több millió eurós veszteséget okoztak
A bank szerint az első 21 roncs kiemelésének gazdasági okai is voltak. A törmelék jelentős késedelmet okozott az áruszállításban, ami miatt Szerbiának évente mintegy öt millió eurós veszteséget kellett elkönyvelnie.
Banjac szerint a hajók kiemelésénél búvárok dolgoztak, valamint szivattyúkat használtak a homok és az iszap eltávolítására. Néhány roncsot azonban túl nagynak ítélt egy ilyen művelethez, ezeket a folyómederben hagyták, és mélyebbre temették, hogy ne akadályozzák tovább a hajóforgalmat.
2024 júliusában az EIB 16 millió eurós támogatást ítélt oda a projektnek azzal a céllal, hogy versenyképesebbé tegye a jövőben a belvízi hajózást Szerbiában és a térségben. A kezdeményezés a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 30 milliárd eurós gazdasági és beruházási terv része, amely az EIB szerint ahhoz is hozzájárul, hogy minél több áruszállítás terelődjön át a közutakról vízi útra.