Az óegyiptomi múmiafejtől a modern kori sebészeszközökig széles a műtárgyak gyűjteménye Semmelweis szülőházában.
Megdöbbenti a látogatót, hogy a világ kultúrtörténetéhez viszonyítva is milyen igényes válogatást talál egy apró tabáni múzeumban. Egy egyiptomi múmia feje az állandó kiállítás első vitrinében már önmagában olyan attrakció, ami miatt messzi földrészekről repülnek turisták Kairóba, hogy láthassák: miként őrizte meg az ókori balzsamozó papok tudása és technikája egy ember arcát évezredeken át. Ehhez nekünk elég leszállni a 19-es vagy a 41-es villamosról a Várkert bazárnál. Új időszaki kiállítással bővítve vár mindenkit Semmelweis Ignác szülőházában az Orvostörténeti Múzeum. A copf stílusú kis palota bejárása már önmagában élményt ad, amit fokoznak a látogatót egymás után érő meglepetések.
Az egyiptomi múmia fejével egy vitrinben látjuk például azokat az amuletteket, amikkel a bepólyázás közben készítették fel a túlvilágra tartó elhunytat. Minden egyes medalion válogatottan szép példány: az élőket és holtakat egyaránt védő szkarabeusz, a látható és láthatatlan teljességét egyesítő Udzsat-szem, a magyar életfa-motívummal rokonítható és az örökkévalóságot jelképező dzsed-oszlop, a lélek test béli otthonának hitt szív amulettje, valamint az örök ifjúság és az újjászületés szimbóluma, az uadzs-oszlop.
Nem meglepő, hogy ezek a 2700 éves műtárgyak is láthatók Semmelweis szülőházában, hiszen Egyiptomban az orvosi gyakorlat és a vallási rítus elválaszthatatlan volt egymástól. Jóllehet a modern orvoslást illetően nagy különbség, hogy nem csupán a földi egészség megőrzését szolgálta az óegyiptomi orvospapok tudománya, hanem az örökkévalóság előkészítését a mumifikálás révén.
A Szépművészeti Múzeum anyagából válogatva láthatunk itt olyan kétezer évesnél régebbi groteszk arcszobrokat is, amelyek első látásra viccesnek tűnnek, de valójában kóros elváltozásokat ábrázolnak a kis-ázsiai leletek. A görög-hellenisztikus korban még olyan vad volt például a szifilisz, hogy bolondossá torzította az arcot.
Ami ma a terrakotta figurákon viccesnek tűnhet, akkoriban nem csak az áldozat halálát jelentette, de a kórokozó terjedésének végét is, hiszen a torzult arcú ember nem vonzó, így a nemi betegségként terjedő baktérium sem tudott újabb áldozatokban tovább élni. Ez az oka, hogy mára nehezen észrevehetővé szelídült több betegség, mert csak az enyhébb variánsok tudtak újabb gazdatestbe jutni.
Az eozin-krimi kezdetére repít vissza minket az a vitrin az állandó kiállításon, amiben lüszteres fényjátékú, színes ókori üvegeket csodálhatunk meg. Az orvostörténeti múzeumban a gyógyhatású készítmények tárolása miatt kerülhettek be, de a magyar szemlélőt az ipari kémkedésig viszi a gondolat ilyen üvegek láttán.
Ez az a különös fényjáték az üveg felületén, ami miatt kurrens árucikkek lettek a világhírű Tiffany-termékek vagy a Zsolnay-kerámiák. Zsolnay Vilmos és Wartha Vince a műszaki egyetem laboratóriumában eredeti Tiffany-üvegeket törtek szilánkokká, hogy a cserepek vizsgálatával ellessék a titkot, mi adja a színek játékát a felületen. Nem is sejtették, hogy magyar találmányt akarnak visszalopni, hiszen a New York-i Tiffany-műhely közvetve Pantocsek Leó vegyész mázának technikáját kémkedte ki, a készítés módjában járatos üzemi munkások lefizetésével.
A budapesti Orvostörténeti Múzeum jóval többet mutat a medicina fejlődésének tárgyi emlékeinél: az egyetemes művészettörténetben is világkörüli útra viszi a látogatót, a kiállított műtárgyak gondos válogatásának köszönhetően.
De mit kapnak azok, akik tényleg a gyógyítás kulisszatitkaira kíváncsiak a régmúlttól egészen a máig? Például egy most megnyitott időszaki kiállítást. A tabáni palota legrégebbi épületrészében, a földszinti dongaboltozatok alatt régi sebészeti eszközökből installáltak válogatást.
Valódi kézműves remekek azok az orvosi eszközök, amiket a Variationes című új tárlaton megcsodálhatunk. A kiállítás alcíme: Változatok a sebészeti eszközök fejlődésére. Aki kevésbé viseli az emberi lét testi mivoltával járó egészségügyi helyzeteket, elég, ha nézelődik. A fémmegmunkálás legmagasabb, művészi foka tárul elénk több évszázadon keresztül. Olykor látványra is egyértelmű, hogy mit rejt egy-egy tárló, máskor viszont azon tűnődünk, mire való a sok-sok ciráda vagy hajlítás, külső-belső mozgó alkatrész egy-egy műtárgyon.
Kiállításinformációk:
VARIATIONES - Változatok a sebészeti eszközök fejlődésére
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
1013 Budapest, Apród utca 1-3.
információ telefonon: +36-1-375-3533