A Louvre-ban március elejéig látogatható tárlat középpontjában az a majdnem 2000 évet felölelő korszak áll, amikor karavánok járták Közép-Ázsiát.
HIRDETÉSA Louvre látogatóit olyan utazásra invitálják a múzeumban, amely a Nagy Selyemút történelmét mutatja be. Az „Üzbegisztán oázisainak pompája” című kiállítás lehetővé teszi a látogatók számára, hogy megtapasztalják azt a korszakot, amikor karavánok járták Közép-Ázsiát.
Az egyedi kiállítási darabok többsége először hagyta el Üzbegisztánt. Az egyik kincs egy ajtó Gúr-e-Mirből, Timur Lenk szamarkandi mauzóleumából.
„A legjobb alkotásokat sikerült összegyűjtenünk az ország múzeumi gyűjteményéből, itt 13 múzeum képviselteti magát. Vannak olyan kiállítási darabok, amelyek nagyon hosszú restaurálási szakaszon mentek keresztül. 4 éve készülünk erre a kiállításra, ezalatt 70 kiállítási tárgyat restauráltak,” mondta az Üzbegisztán Művészeti és Kulturális Fejlesztési Alapítvány vezetője, Gayane Umerova.
Az üzbég Mona Liza névre keresztelt tárlat gyöngyszeme a „nagykövetek festménye”, amelyen a nagykövetek felvonulnak Szamarkand királya előtt. A közép-ázsiai karavánútvonalak kereszteződésében fekvő Szamarkand Királyság oázisainál zajló diplomáciai eszmecserék történetét meséli el.
„A festmény elkészítésének idején, valószínűleg 660. június 21-én, éppen egy napra esett a szamarkandi zoroasztriánus újévi fesztivál, a kínai nagy sárkányhajó-fesztivál és a nyári napforduló. Emiatt aztán különféle emberek Szamarkand királya elé járultak, hogy megmutassák, Ázsia útjainak minden szála az ő kezében fut össze,” magyarázta Frantz Grenet, a College de France Iszlám előtti Közép-Ázsai történelme és kultúrája tanszék vezetője.
Egy másik rendkívül értékes részlet, amely egészen Üzbegisztánból utazott, Katta Langar Koránjának lapjai. Eredete a 7. század végére és a 8. század elejére nyúlik vissza.
„A világ egyik legrégebbi Koránja, úgy tudjuk, alig 100 évvel az iszlám kezdete után készítették a másolatot Üzbegisztánban. Ma már az emberiség világörökségének része,” fogalmazott a kiállítás kurátora, Yannick Lintz.
A Kusán-dinasztia királyának szobra az 1. századból származik, a Dalverzin-Tepe településen felfedezett buddhista szobrok pedig a 2-3. századból. A szobrok mind égetetlen agyagból készültek. Az üzbegisztáni buddhizmus különösen érdekes részlete az ország történelmének.
A kiállítás mintegy 180 darabjának egy része nyugati gyűjteményekből származik, például a Marco Polohoz köthető Csodák könyve.
"Ez a kiállítás egy nagyon fontos és különleges pillanat a Louvre Múzeum és a nagyközönség számára, akik azért jönnek, hogy felfedezzék a Selyemutak karavánútjainak ezt a híres kereszteződését. Ez egy utazás 2000 év, 19 évszázad történelmén keresztül,” mondta a kiállítás másik kurátora, Rocco Rante régész.
Az Üzbegisztán múltjába vezető utat a párizsi Arab Világ Intézetben folytathatjuk. A „Szamarkand útjain: selyem és arany csodái” című kiállítás a 19. századi emírudvar életét és képzőművészeti csodáit mutatja be. Ezek az üzbegisztáni múzeumokból származó kincsek szintén először hagyták el Üzbegisztánt.
A két kiállítás ünnepélyes megnyitásával Üzbegisztán a kulturális diplomácia új korszaka felé nyitja meg az utat. Mindkét párizsi kiállítás egyedülálló lehetőség arra, hogy közelebbről is szemügyre vegyük Üzbegisztán történelmét, amely civilizációnk történetének fontos fejezetét adja.