Csütörtökön életbe léptek az Egyesült Államok új, akár 100 százalékos vámjai a drónokra és alkatrészeikre, mivel Washington csökkenteni akarja a kínai beszállítóktól, különösen a DJI-tól való függését.
Csütörtöktől léptek hatályba az új, akár 100 százalékos amerikai vámok a drónokra és egyes drónalkatrészekre, miközben Washington igyekszik csökkenteni importfüggőségét egy olyan ágazatban, amelyben Kína a meghatározó.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök augusztusban írta alá azt a rendeletet, amely rögzíti az új vámokat, miután a Fehér Ház felhívta a figyelmet „a drónok és alkatrészeik importja jelentette nemzetbiztonsági kockázatra”.
A rendelet célja a hazai ellátási láncok megerősítése is.
A drónok a modern hadviselés és megfigyelés egyik alappillérévé váltak, amit az ukrajnai háború is élesen megmutatott, és amerikai tisztviselők szerint a kínai gyártású drónoktól és alkatrészektől, elsősorban a piacvezető DJI termékeitől, való függőség kiteszi az ország haderejét és kritikus infrastruktúráját a zavarások, a kémkedés és a harctéri hátrányok kockázatának.
Azok a drónok, amelyek felszállótömege meghaladja a 25 kilogrammot, valamint a hőképalkotó képességgel rendelkező, illetve dokkolóállomással ellátott modellek 100 százalékos vámmal esnek.
A kisebb drónokra 25 százalékos vám vonatkozik.
Egyes, „nem különösebben érzékenynek” minősített drónalkatrészekre is vámot vetnek ki, ezek azonban csak jövő év február 9-én lépnek hatályba.
undefined
Kína nem sokkal azután fejezte ki ellenzését a tervezett vámokkal szemben, hogy Trump bejelentette azokat; Peking felszólította Washingtont a terhek visszavonására.
A kereskedelmi minisztérium szóvivője szerint a vámok „megzavarják a globális drónellátási láncot, és tovább rombolják a tisztességes, versenyképes piaci környezetet”.
Hozzátette, hogy Kína határozottan ellenzi az intézkedést.
A 2006-ban alapított kínai DJI vállalat az elmúlt években a globális drónpiac több mint kétharmadát hódította meg, több tanulmány szerint.
2022 óta ugyanakkor a DJI azon amerikai lista szereplője, amely a kínai hadsereghez köthető vállalatokat sorolja fel, és korlátozza a hozzáférésüket az amerikai technológiához.
A DJI tiltakozik a listára kerülése ellen.