Az egyes uniós országok részesedése a blokk teljes GDP-jéből idővel változik. Az Euronews Business azt vizsgálja, miként alakultak ezek az arányok az elmúlt 20 évben.
Az uniós gazdaság nagyrészt néhány országra támaszkodik, különösen a „Nagy Négyesre”. 2025-ben Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország együtt az EU GDP-jének 61 százalékát adta.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyes országok részesedése az uniós gazdaságból ugyanakkor idővel változik. A „Nagy Négyes” súlya az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken: a Eurostat adatai szerint 2005-ben még 67,9 százalékot tett ki, 2015-re 65,3 százalékra, 2025-re pedig 61 százalékra esett vissza.
Mely országok részesednek a legnagyobb, illetve legkisebb aránnyal az uniós GDP-ből? És hogyan alakultak ezek az arányok az EU-ban az idők során?
Az EU GDP-jének csaknem egynegyedét Németország adja
Németország messze az EU legnagyobb gazdasága. 2025-ben az uniós GDP 24,1 százaléka Németországban termelődött. Az EU teljes GDP-je 2025-ben 18,8 billió euró volt, ebből Németország mintegy 4,5 billió eurót állított elő.
Franciaország a második legnagyobb gazdaság 15,9 százalékos részesedéssel, amelyet Olaszország követ 12 százalékkal.
A negyedik legnagyobb uniós gazdaság, Spanyolország, egyjegyű, 9 százalékos részesedéssel rendelkezik. A „Nagy Négyes” együtt az EU GDP-jének 61 százalékát adja.
Az első ötöt Hollandia zárja 6,2 százalékos aránnyal.
Valamennyi többi uniós ország kevesebb mint 5 százalékot képvisel az EU gazdaságából, ha a GDP-t vesszük alapul.
Lengyelország ehhez a szinthez nagyon közel van, 4,9 százalékkal. Utána Belgium következik, az EU hetedik legnagyobb gazdasága, 3,4 százalékos részesedéssel.
Svédország és Írország részesedése egyaránt 3,2 százalék, míg Ausztriában (2,7 százalék), Dániában (2,2 százalék) és Romániában (2 százalék) legalább 2 százalékos a GDP-hányad.
15 ország az EU GDP-jének mindössze 11,2 százalékát állítja elő
Tizenöt uniós országban a GDP-részesedés 2 százalék alatti, együtt pedig csupán az EU gazdaságának 11,2 százalékát adják.
Csehország (1,8 százalék), Portugália (1,6 százalék), Finnország (1,5 százalék), Görögország (1,3 százalék) és Magyarország (1,2 százalék) még meghaladja az 1 százalékos küszöböt.
A legalacsonyabb GDP-részesedést Málta (0,1 százalék), Ciprus (0,2 százalék), Lettország (0,2 százalék) és Észtország (0,2 százalék) mutatja.
20 éves változás: Olaszország és Franciaország vesztett a legtöbbet
Az elmúlt húsz év GDP-részesedéseit összehasonlítva jól látható, hogy egyes országoknál jelentős elmozdulás történt, pozitív és negatív irányban egyaránt.
2005 és 2025 között Olaszország és Franciaország voltak a legnagyobb vesztesei az átrendeződésnek. Olaszország 2005-ben még az uniós GDP 15,6 százalékát adta, ez 2025-re 12 százalékra esett vissza, vagyis az ország részesedése 3,6 százalékponttal csökkent.
Franciaország részesedése 18,4-ről 15,9 százalékra mérséklődött, ami 2,5 százalékpontos visszaesést jelent.
Spanyolországot és Görögországot egyaránt 0,7 százalékpontos csökkenés követte. Mivel Görögország gazdasága jóval kisebb, ott ez a változás jóval érzékenyebb volt: részesedése 2 százalékról 1,3 százalékra esett vissza.
Németország esetében az elmúlt húsz évben mindössze 0,1 százalékpontos mérséklődés történt.
Lengyelország a legnagyobb nyertes
Lengyelország jegyezte a legnagyobb növekedést az uniós össz-GDP-ből való részesedésben: aránya 2005-ben 2,6 százalék volt, 2025-re pedig 4,9 százalékra emelkedett, ami 2,3 százalékpontos ugrás. Gazdasága méretét tekintve ez figyelemre méltó átalakulás.
Írország és Románia szintén 1 százalékpontnál nagyobb növekedést ért el: előbbi 1,4, utóbbi 1,2 százalékponttal növelte részesedését.
Bár az EU gazdaságából való részesedésük továbbra is kicsi, Csehország aránya 1,2-ről 1,8 százalékra, Bulgáriáé pedig 0,3-ról 0,6 százalékra nőtt.
10 éves változás: Németország részesedése 1 százalékponttal csökkent
Jelentős elmozdulások az elmúlt egy évtizedben, 2015 és 2025 között is megfigyelhetők. Franciaország részesedése 2, Olaszországé 1,5 százalékponttal csökkent. Németország uniós gazdaságon belüli súlya szintén 1 százalékponttal esett vissza, 25,1-ről 24,1 százalékra.
A tízéves időszakban ismét Lengyelország érte el a legnagyobb növekedést, 1,4 százalékponttal. Ez azt jelzi, hogy a lengyel gazdaság fokozatosan növekszik, és egyre nagyobb szeletet hasít ki az uniós össz-GDP-ből.
Más képet ad az egy főre jutó GDP
Természetesen a GDP változása nem veszi figyelembe a lakosság számát: elsősorban egy ország gazdaságának összméretét tükrözi.
Azt sem mutatja meg, hogyan alakul az egy főre jutó GDP az uniós országokban, hiszen a GDP és az egy főre jutó GDP két külön mutató.
Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva széles körben használt mutató az országok összehasonlítására, mivel az EU-n belül jelentősen eltérnek a megélhetési költségek.
Az éves bruttó átlagbérek is nagy különbségeket mutatnak Európán belül.