Az Európai Bizottság feloldotta a 4,2 milliárd eurós kohéziós források zárlatát, és újra megnyitotta az Erasmus+ és Horizont Európa programokat, miután Péter Magyar kormánya teljesítette a jogállamisági előírásokat. A pénzt az Orbán-kormányhoz köthető korrupció és közbeszerzés miatt fagyasztották be.
Az Európai Bizottság feloldotta a korábban befagyasztott, 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás zárlatát Magyarország számára, miután megítélése szerint Budapest orvosolta a korábbi jogállamisági hiányosságokat. A döntés egyben utat nyit Magyarország előtt, hogy ismét csatlakozhasson az Erasmus+ hallgatói csereprogramhoz és a Horizon Europe kutatásfinanszírozási kezdeményezéshez.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2022-ben az EU a feltételességi mechanizmus keretében felfüggesztette 6,3 milliárd eurónyi kohéziós támogatás kifizetését Magyarország számára, az ország korrupcióellenes rendszerének hiányosságaira, az összeférhetetlenségi helyzetekre és a közbeszerzésekben tapasztalt rendszerszintű szabálytalanságokra hivatkozva.
Magyar Péter miniszterelnök, aki áprilisban fölényes választási győzelmet aratott, azzal kampányolt, hogy feloldja azokat az uniós forrásokat, amelyeket Orbán Viktor 16 éves kormányzása idején függesztettek fel.
„Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében” – áll Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményében.
„Ma azt javasoljuk, hogy feloldjunk 4,2 milliárd eurót, és ismét megnyissuk az Erasmus+ és a Horizon Europe kapuit a magyar diákok és kutatók előtt. Örülök, hogy ők ismét teljes mértékben élhetnek majd mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket az Unió kínál. Ez is mutatja, hogy a reformok kézzelfogható eredményeket hoznak.”
Májusban Magyar és von der Leyen megállapodtak abban, hogy 16,4 milliárd eurónyi uniós forrást szabadítanak fel, azzal a feltétellel, hogy az ország teljesíti a legfontosabb jogállamisági mérföldköveket. Összességében Magyarországnak 27 úgynevezett szuper mérföldkövet és további több mint száz másik feltételt kellett teljesítenie.
Augusztus végén Magyarország bejelentette, hogy valamennyi feltételnek eleget tett, beleértve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) körüli helyzet rendezését is – ez az a jogi konstrukció, amelyet az előző kormány arra használt, hogy olyan közintézmények fölött szerezzen ellenőrzést, mint az egyetemek.
A most felszabadított 4,2 milliárd eurón felül Magyarország további 10 milliárd eurónyi helyreállítási forrás lehívását is kezdeményezte; a Bizottság ennek a kérelemnek az értékelése még folyamatban van.
Ezen felül 2,2 milliárd euró kohéziós van zárolva az akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályok miatt, ezzel az összeggel éri el a von der Leyen és Magyar közötti megállapodás összege a 16,4 milliárd eurót.
Magyarország azonban ennél is több pénzt szabadíthat fel: további 500 millió euró van zárolva az úgynevezett "gyermekvédelmi törvény" miatt, amelyet Brüsszelben LMBTIQ+-ellenesnek tartanak, valamint 31 millió euró a menedékjog korlátozása miatt. További 800 millió euró van zárolva a társadalmi befogadással és szegénységgel kapcsolatos tematikus előfeltételek miatt.
Amennyiben a magyar kormány teljesíti az összes feltételt, Budapest összesen 17,31 milliárd eurót szabadíthat fel. Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy az LMBTIQ+-kérdést és a menedékjogi törvényt az év végéig kezeli.
A mostani 4,2 milliárd euró felszabadításához a Tanács pozitív döntésére is szükség van, amely uniós források szerint nagyon valószínű. Az Általános Ügyek Tanácsa minősített többséggel szavazhat az ügyben október 13-án.
Ez a dátum jelentheti egyben Magyarország Erasmus+ és Horizon Europe programokban való visszatérésének kezdetét is. A mai bizottsági jóváhagyás után a Tanácsnak még minősített többséggel el kell fogadnia a kiutalást. Ez a forrásaink szerint az Október 13-i Általános Ügyek Tanácsa alkalmával történhet meg.