Európában továbbra is az autó a legelterjedtebb közlekedési mód.
A legfrissebb Eurostat-adatok szerint a válasz igen, bár a változás lassú. Az autó azonban továbbra is messze a kontinens kedvenc közlekedési módja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2024-ben az EU-n belüli személyszállítás 69,2 %-át autóval tették meg. Ez továbbra is toronymagasan a leggyakoribb közlekedési forma, de az arány lassan csökken.
2014 óta először előzték meg a vonatok az autóbuszokat, távolsági buszokat és trolibuszokat. A vasút 7,5 %-os részesedéssel épphogy az élre állt, kevéssel a 7,3 %-on álló buszok előtt.
A fordulat egyelőre szerény: mindkét közlekedési mód jócskán lemarad az autó mögött, de ilyen váltásra tíz éve nem volt példa. A tengeri személyszállítás maradt a legkisebb szelet, gyakorlatilag változatlanul, 0,4 %-on.
Ha egy teljes évtizedre visszatekintünk, a kép még élesebb. Egyetlen közlekedési mód sem bővült olyan gyorsan, mint a légi közlekedés: 2014 óta 3,6 százalékponttal nőtt a részesedése.
Ez jócskán meghaladja a vasút szerény, 0,9 százalékpontos erősödését ugyanebben az időszakban; ez egy második, csendesebb átalakulás, amely a most címoldalra kerülő »vasút előzi a buszt« mérföldkővel párhuzamosan zajlik.
Az autók ezzel szemben 2,9 százalékpontot veszítettek az elmúlt tíz évben, a buszok pedig 1,3 százalékpontot. Összességében az irány egyértelmű: kevesebb utazás történik közúton, és több vasúton, illetve repülővel, még ha az autó továbbra is magabiztosan vezet minden más közlekedési mód előtt.
Országonként nagyon eltérőek az utazási szokások
Ha külön-külön nézzük az egyes országokat, az uniós átlagok mögött egymástól gyökeresen eltérő nemzeti történetek rajzolódnak ki.
A litvánok támaszkodnak leginkább az autóra az egész EU-ban: az összes utazásuk 83,7 %-a közúton történik. Hollandia (77 %) és Finnország (több mint 75 %) sincs messze mögöttük; mindhárom ország az uniós átlaghoz képest különösen autófüggőnek számít.
A légi közlekedés eközben csaknem életformának számít Horvátországban, ahol az utazások majdnem felét, 45,6 %-át teszi ki; ez feltehetően a szigetekkel tagolt földrajzi adottságok és az idegenforgalomtól való erős függés következménye. Bulgária (30,3 %) és Ciprus (25,3 %) is az EU leginkább a repülésre támaszkodó országai közé tartozik, hasonló okokból.
A vasút Magyarországon bír a legnagyobb súllyal, az összes utazás 11,3 %-ával, és Ausztriában is valamivel 10 % felett van a részesedése. A buszok Máltán, Írországban és Magyarországon a legerősebbek; ezekben az országokban viszonylag korlátozott a vasúthálózat.
A tengeri közlekedésben a szigeti és tengerparti államok járnak az élen: Észtország, Málta és Horvátország, jóllehet ott is csak a teljes utazási volumen kis hányadát adja.