A török hatóságok szerdán őrizetbe vették a Tera Yatirim Menkul Degerler AS cég elnökét, a felszámolás alatt álló, 18 milliárd dolláros befektetési alapbotrány kulcsszereplőjét, amely 450 ezer ügyfelet érint.
Előzetes letartóztatásban marad a Tera Yatırım, annak a török brókercégnek az alapítója, amelynek alapkezelő leányvállalata múlt héten elmaradt kifizetésekről számolt be.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Emre Tezmen letartóztatása, további négy személlyel együtt, akkor történt, amikor 131 török befektetési alap befektetői akár hat hónapig is várhatnak megtakarításaik felszámolására, miközben egyelőre az sem világos, hogy végül mennyi pénzhez jutnak hozzá.
A válság akkor kezdődött, amikor egyes alapok – köztük a Tera Portföy és a Pusula Portföy által kezelt termékek – már nem tudták kifizetni azokat, akik ki akarták venni a pénzüket. Az alapok jelentős részesedéseket tartottak olyan részvényekben, amelyeket nehéz gyorsan eladni: ha egyszerre túl sokat dobnának piacra, az lenyomná az árakat, és csökkentené a befektetők kifizetésére rendelkezésre álló összeget.
A Tera Yatırım alapkezelő üzletága szeptember 16-án közölte, hogy nem tudott teljesíteni bizonyos kifizetéseket, miután a befektetők két alapjából is jelentős összegeket vontak ki. A Pusula Portföy szintén késedelmekről adott hírt.
Tezment, akit először szeptember 19-én vettek őrizetbe, szerdára virradóra helyezték hivatalosan letartóztatásba a Tera igazgatósági tagjaival, Kerem Alkinnal és Emre Alkinnal, a Tera Portföy vezérigazgatójával, Alper Öztürkkel, valamint a Pusula Finans Holding elnökével, Serdar Turhannal együtt – jelentette a török NTV televízió.
A tavaly a külügyminisztériumból nyugdíjba vonult Kerem Alkin 2021 és 2024 között Törökország OECD-nagykövete volt, testvére, Emre pedig ismert közgazdász és televíziós kommentátor.
A török hatóságok emellett több pénzügyi vállalat vezetőjéhez köthető vagyonokat is zároltak, és korlátozták egyes érintettek, házastársaik és közeli rokonaik tranzakcióit – jelentette az állami Anadolu hírügynökség.
Az ügyészek azt is kérték, hogy bocsássák rendelkezésükre a 2024 óta külföldre irányuló pénz- és kriptóátutalások adatait, hogy kiderítsék, mozgattak-e vagyont külföldre.
A Bulls Yatırım brókercég szerdán közölte, hogy elnökét, Kemal Akkayát szabadon engedték, miután tanúvallomást tett. A cég szerint Akkaya azt mondta az ügyészeknek, hogy a vállalatnak nincs köze olyan alapstruktúrákhoz, amelyeket »Ponzi«- vagy »láncsémaként« írnak le.
Múlt pénteken, nem sokkal azután, hogy a botrány kipattant, Akın Gürlek török igazságügyi miniszter a közösségi médiában azt írta: „Azok, akik kizsákmányolják állampolgáraink verítékét, munkáját és megtakarításait, felelni fognak a törvény előtt!” Azt is közölte, hogy a hatóságok olyan ügyek után is nyomoznak, amelyekben „Ponzi-jellegű” módszereket alkalmazhattak.
Addigra négy gyanúsítottat helyeztek előzetes letartóztatásba, és 51 embernek megtiltották, hogy elhagyja az országot.
Hogyan omlottak össze az alapok
Az alapok pénzük nagy részét ritkán forgó részvényekbe fektették. Mivel kevés papír volt forgalomban, már viszonylag szerény vételi mennyiség is felhajtotta az árakat.
A megugró értékelések feljavították a kimutatott hozamokat, ami új megtakarítókat vonzott, az ő pénzük pedig ugyanazokba vagy hasonló részvényekbe áramlott. Egyes alapkezelők a birtokukban lévő részvények fedezete mellett is hitelt vettek fel, hogy még többet vásároljanak.
Amikor azonban a befektetők ki akarták venni a pénzüket, ezeknek a pozícióknak az eladása az árfolyamok esésének kockázatával járt. Ahogy nőtt a visszaváltási igény, a probléma azonnal kiéleződött: az alapoknak készpénzre volt szükségük a befektetők kifizetéséhez, a gyors eladás viszont tovább nyomhatta volna le a részvényárakat.
A figyelmeztető jelek már a múlt heti fizetési csúszások előtt is láthatók voltak.
Júniusban az MSCI indexszolgáltató „lehetséges összehangolt kereskedésre” figyelmeztetett egyes, kisebb török tőzsdei cégekhez köthető alappozíciók esetében. Azt közölte, hogy ez torzíthatja az árképzést. Az MSCI nem nevezte meg sem a Terát, sem más olyan vállalatot, amely manipulálhatta volna az árakat.
A Tera saját részvényeinek árfolyama állítólag több mint 50 000 százalékkal emelkedett a csúcspontján, mindössze négy évvel a cég tőzsdei bevezetése után.
Törökország felügyeleti hatóságai augusztusban szigorították a befektetési alapokra vonatkozó szabályokat. Az MSCI jelezte, hogy novemberi felülvizsgálata során további lépéseket fontolhat a török értékpapírok indexbeli kezelésével kapcsolatban, ha nem lát elegendő előrelépést.
A kár korlátozása
A Tőkepiaci Felügyelet elrendelte hét cég összesen 131 alapjának felszámolását. Szerdai közlése szerint ezekben összesen 455 758 egyedi befektető rendelkezik részesedéssel. A felszámolást az İşbank és az állami Ziraat Bank felügyeli.
Ha a vagyonelemekből egyszerre túl sokat adnának el, az lenyomná az árakat. Ezért a felügyelet szeptember 21-én háromról hat hónapra hosszabbította meg a likvidálásra rendelkezésre álló időt. „Ezt a szabályozást azért vezettük be, hogy az érintett alapok eszközei a portfóliók összetételét és a piaci viszonyokat figyelembe véve a lehető legkedvezőbb feltételek mellett legyenek értékesíthetők” – közölte a hatóság.
A befektetők elvileg a rájuk eső arányban kapják meg a bevételeket, ahogy az eszközöket eladják; egyelőre azonban nem tudni, végül mekkora összeget sikerül visszaszerezniük.
Mehmet Şimşek pénzügyminiszter az alapok összértékét 18,3 milliárd dollárra (15,9 milliárd euróra) tette, és hozzátette, nem számít arra, hogy a válság átterjed Törökország teljes pénzügyi piacára.
„A problémás területet karantén alá helyeztük” – mondta a miniszter egy televíziós interjúban, emlékeztetve arra, hogy az érintett alapok az ágazatnak mindössze mintegy 10 százalékát teszik ki.
A Borsa Istanbul átfogó részvényindexe a múlt hét eleje óta 12 százalékot esett, mintegy 50 részvény árfolyama pedig 40 százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben zuhant.