Loader
Hirdetés

Benjámin Netanjahu élesen bírálta Emmanuel Macron ENSZ-ben elmondott beszédét

A videó betöltése
Benjamin Netanjahu és Emmanuel Macron
Benjámin Netanjahu és Emmanuel Macron Szerzői jogok  AP Photo - Jumelées
Szerzői jogok AP Photo - Jumelées
Írta: Jean-Philippe Liabot
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Izrael azzal vádolja a francia elnököt, hogy tagadja a Hamász ciszjordániai támadásait. Netanjahu „groteszk abszurditásnak” nevezi, az USA izraeli nagykövete pedig „a valóságtól elrugaszkodottnak” tartja beszédét.

Izraelben továbbra is nagy a felháborodás Emmanuel Macron ENSZ‑közgyűlés előtt elmondott beszéde miatt. A francia elnök élesen bírálta a gázai humanitárius helyzetet és az izraeli fellépést Ciszjordániában, majd kijelentette, hogy a Hamasz ott „soha nem tevékenykedett”. Szavai azonnal rendkívül heves reakciót váltottak ki Benjámin Netanjahu kormányától.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Emmanuel Macron kijelentéseinek groteszk abszurditása megdöbbentő” – bírálta az izraeli miniszterelnöki hivatal a keddi közleményében. Benjámin Netanjahu maga is felszólal csütörtökön az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülésén.

Netanjahu azzal vádolja Macront, hogy eltörli az izraeli áldozatokat

Az izraeli kormány szerint a francia elnök kijelentése nem felel meg a ciszjordániai valóságnak. Netanjahu hivatala azt állítja, hogy „a Hamasz terroristái szinte nap mint nap hajtanak végre támadásokat zsidók ellen”, és hogy a szervezet Izrael által bibliai nevén Júdea–Szamariának nevezett területen már számos izraeli civilt megölt.

A tiltakozás a közösségi médiában is megjelent. Az izraeli pénzügyminiszter, Bezalel Szmotrics (forrás: francia) azzal vádolta Emmanuel Macront, hogy „hazudik” a Hamasz ciszjordániai jelenlétéről. Szerinte az iszlamista szervezet fontos szerepet játszik az izraeliek elleni támadásokban a térségben.

A Jes Atid párt vezetője, Gadi Eisenkot (forrás: francia), aki korábban a Ciszjordániáért felelős izraeli hadosztály parancsnoka volt, szintén az X‑en reagált. Úgy vélte, hogy a francia elnök kijelentése „rendkívül távol áll a terepen tapasztalható valóságtól”, és azt állította, első kézből ismeri a Hamasz műveleteit a térségben. „Júdea–Szamaria hadosztályának parancsnokaként, valamint olyan emberként, aki harcolt a Hamasz terrorjának felszámolásáért, nagyon is jól ismerem ennek a terrorszervezetnek a Júdea–Szamariában kifejtett tevékenységét és azt a fenyegetést, amelyet Izrael polgáraira jelent” – írta.

Bírálat érkezett az Egyesült Államokból is. Az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Mike Huckabee az X‑en azt írta, „nehéz elképzelni a valóságtól ennyire elrugaszkodott beszédet”, mint amilyet Emmanuel Macron mondott az ENSZ‑ben. Hozzátette, hogy szerinte a Hamasz olyan szervezet, amely civilek, köztük amerikai állampolgárok haláláért felelős.

Macron: „Milyen hitelességünk marad, ha tétlenek maradunk Gáza ügyében?”

Néhány órával korábban Emmanuel Macron utolsó nagy beszédét tartotta francia elnökként az ENSZ Közgyűlése előtt. Csaknem harminc percen át a multilateralizmus mellett érvelt, és arra kérte az államokat, hogy ne fogadják el, hogy a világot kizárólag az erősebb joga irányítsa.

A Gázai övezet kapcsán a francia elnök külön is bírálta azt az elképzelést, hogy a térségben helyreállt volna a béke. Néhány órával korábban Donald Trump ugyanazon a pódiumon dicsekedett közel‑keleti diplomáciájának eredményeivel.

Emmanuel Macron az ENSZ Közgyűlésén mondja el beszédét
Emmanuel Macron az ENSZ Közgyűlésén mondja el beszédét AP Photo

Milyen a hitelességünk, ha továbbra is tétlenek maradunk Gázával szemben?” – tette fel a kérdést Emmanuel Macron. Bírálta, hogy a békéről szóló bejelentések szerinte nem vezettek a humanitárius folyosók újranyitásához.

Néznünk kell ezt a mindannyiunk számára szégyenletes látványt? Soha!” – folytatta, majd bírálta a ciszjordániai helyzetet és a palesztinok ellen elkövetett erőszakot.

A francia elnök megismételte, hogy véleménye szerint Izrael biztonságának jövőbeli feltétele egy Izrael mellett létrejövő palesztin állam megteremtése.

Az, ami ott történik, napról napra aláássa annak a projektnek a megvalósíthatóságát, amelynek a palesztin nép jogos létezési jogának tiszteletben tartásán kellene alapulnia” – fogalmazott.

Izraelben azonban beszédének egy másik részlete keltette a legnagyobb visszhangot.

Ciszjordániai erőszakcselekményeket említve Emmanuel Macron úgy fogalmazott: „Nézzék meg, mi történik Ciszjordániában, ahol nap mint nap történnek jogsértések, mégis minek a nevében? A Hamasz soha nem tevékenykedett Ciszjordániában.

Holott a Hamasz Ciszjordániát nem irányítja – ellentétben a Gázai övezettel, ahol 2007‑ben ragadta magához a hatalmat –, a szervezetnek történelmileg voltak ott hálózatai, és számos, izraeliek elleni támadást vállalt magára, illetve azok elkövetésével megvádolták.

A kialakult vita nyomán egy francia diplomáciai tisztségviselő gyorsan pontosította a Times of Israel című lapnak, hogy Emmanuel Macron szavai szerint a Hamasz nem kormányozza Ciszjordániát. A tisztségviselő szerint a francia elnök kijelentését ezért nem úgy kell értelmezni, mintha tagadná a Hamasz vagy a szervezet tevékenységének létezését a térségben.

Egy francia–izraeli férfi meggyilkolása újra felszította a vitát

Benjámin Netanjahu kormánya mindazonáltal úgy döntött, hogy a francia elnök szavait egy különösen érzékeny kontextusba helyezi.

Vasárnap, Jom Kippur előestéjén Netanel Sukrun, egy hatgyermekes, kettős – izraeli és francia – állampolgárságú férfi vesztette életét egy ciszjordániai lövöldözésben. Az izraeli hatóságok szerint a merénylő a Hamasz tagja volt.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy a lövöldözőt nem sokkal később egy kórházban őrizetbe vették. Ezt követően katonák műveletet hajtottak végre a férfi falujában. A Netanjahu‑kormány egyik minisztere emellett a nemrég elfogadott új törvény alapján a férfi kivégzését követelte.

A támadás a Ciszjordániában tapasztalható, rendszeresen ismétlődő erőszak közepette történt. Az ENSZ hónapok óta az izraeli telepesekhez köthető erőszakos cselekmények növekedését regisztrálja a palesztinok és javaik ellen, átlagosan napi mintegy hat incidenssel egészen 2026 közepéig.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Importtilalmat jelentett be 11 európai ország és Kanada a ciszjordániai izraeli telepeken készült áruk ellen

Kiírták a pályázatot a Kelet-Jeruzsálemet és Palesztinát elválasztó izraeli telepre, több ország tiltakozik

Feloldotta az Európai Bizottság a befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást Magyarország számára